Libanon vágyai

Libanon igazságos, széles körű és tartós közel-keleti békében érdekelt – hangoztatják Bejrútban annak kapcsán, hogy az ország most ünnepli függetlenségének 56. évfordulóját. A libanoni kormányzat az évforduló előestéjén azzal fordult a nemzetközi közösséghez, hogy kerülje a „kettős mérce” alkalmazását a térségbeli politikában, és tegyen meg mindent az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1978. évi 425. számú határozata végrehajtása érdekében. Ez a dokumentum felszólítja Izraelt, hogy azonnal, teljesen és feltétel nélkül vonuljon ki az általa elfoglalt libanoni területekről. Bejrútban emellett követelik a libanoni állampolgárságú személyek szabadon bocsátását is az izraeli internálótáborokból vagy börtönökből. A cédrusok országának lakói a hetvenes-nyolcvanas években véres polgárháború szemlélői és áldozatai voltak, s alaposan belesodródtak a térség politikai viharaiba is. Ennek következtében az egykoron a Közel-Kelet Svájcának nevezett országot sokáig a politikai megosztottság és a gazdasági összeomlás jellemezte. A nehézségeken azonban fokozatosan úrrá lettek, s ma már jó úton halad az ország, hogy visszanyerje régi helyét és szerepét. Nagy léptekkel halad a gazdasági újjáépítés, és számos állammal – köztük Magyarországgal – fejlődnek ígéretesen a kétoldalú kapcsolatok. Üröm azonban az örömben, s egyben egyfajta nemzeti sérelem, hogy az ország mindmáig nem nyerte vissza teljes szuverenitását területei felett. Erre utalva Bejrútban emlékeztetnek arra, hogy Izrael különböző módon igyekszik meg-, illetve kikerülni a BT-határozat végrehajtását, miközben az utóbbi években is többször hajtott végre olyan igazolhatatlan támadásokat libanoni területek ellen, amelyek számos polgári áldozatot követeltek. A teljes igazsághoz tartozik, hogy miközben Izrael megszállva tartja Dél-Libanont, addig a térség egy másik meghatározó hatalma, Szíria is meglehetősen nagy befolyással bír a libanoni politika formálására, és tekintélyes létszámú haderőt is állomásoztat az országban.