Mágnesvasút Hamburgtól Budapestig?

„Abban az esetben, ha a magántőke részéről találnak megfelelő forrást az építkezésre, üdvözlendőnek és hasznosnak tartanám a Transrapid vonalának meghoszszabbítását Budapestig” – nyilatkozta lapunknak Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter arra a felvetésre reagálva, hogy a szupergyors mágnesvasút majdani, Hamburg– Berlin közötti vonalát Prága, Bécs és Pozsony érintésével Budapestig meghosszabbítanák. A Thyssen-Krupp, a Siemens és a DaimlerChryslerhez tartozó Adtranz cégből álló Transrapid konzorcium megvalósíthatósági tanulmánya igen nagy port kavart a napokban, nemcsak szakmai, de politikai körökben is. Az összesen 1250 kilométer hosszú vonalat 2013-ig lehetne megépíteni, a forgalom Budapest és Berlin között 2015-ben indulhatna. A két város közötti út a 450 kilométeres óránkénti utazósebességnek köszönhetően a jelenlegi tizenkettő helyett kevesebb mint három órát venne igénybe, Bécsből pedig 41 perc alatt lehetne Budapestre eljutni. A vonal megépítése a mai számítások szerint 26 milliárd márkába, a szerelvények további 1,6 milliárdba kerülnének. A tanulmány évi 40 millió utassal számol – a jegyek legfeljebb 50 százalékkal lennének drágábbak a mostaniaknál –, és vizsgálják a teherszállítás kérdését. Az új vonal legkevesebb 8000 új munkahelyet teremtene, az üzemeltetést vélhetőleg a nemzeti vasúttársaságok végeznék. A finanszírozás lehetőségét most vizsgálják, a legtöbb részletét azonban még homály fedi. A magyar közlekedési miniszter elmondta: az általa látott korábbi tanulmányokban – amelyek a később építendő, nyereségesen üzemeltethető gyorsvasutak tervét mutatták be – az egyik lehetséges vonalként Budapest és Frankfurt közötti szakasz szerepelt. A magasvasút vonalvezetése Katona Kálmán szerint igen nehéz kérdés, a magántőke azonban már nem egy esetben valósított meg komoly beruházásokat. A német közlekedési minisztériumban tartózkodóan nyilatkoztak a mágnesvasút meghoszszabbításáról: „A kérdés az, vajon ki fogja állni a költségeket? Mi erre nem vagyunk képesek – mondta a Die Weltnek a minisztérium illetékese, hozzáfűzve: – Ha akadna olyan vállalkozó, aki hajlandó lenne finanszírozni e jó elképzelés megvalósítását, akkor azt senki nem kifogásolhatná.” Ausztriában meglepetéssel fogadták a hírt az illetékesek, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy a magasvasút jelentősebb környezeti beavatkozást jelent, mint a hagyományos vasútvonal, ezért a terv útjába kerülhet a környezetvédelem is. A német zöldek máris határozottan ellenzik a tervet. A Transrapid tervezett útvonala: Hamburg–Berlin–Berlin, repülőtér–Drezda–Prága–Pardubice –Brünn–Bécs–Bécs, repülőtér –Pozsony –Budapest.