Ráfizetéses a közvilágítás

A beköszöntött hosszú téli napokon mind többször szembesülünk a közvilágítás problémáival. Reggel, munkába menet és késő délután, hazafelé tartva gyakran megesik, hogy sötétben botorkálunk, mert csak minden második-harmadik oszlopon pislákol az utcai lámpa. A belső kerületek főútvonalain még csak-csak elviselhető az est leszállta, mert a kirakatok reklámvilágítása sokat javít a helyzeten, ám a külső peremkerületek és a környező települések lakóinak ez sem segít, ha csak 50-100 méterenként találkoznak egy-egy világító lámpaoszloppal. – Azért nem ilyen elkeserítő a helyzet, bár kétségtelenül találunk sötét foltokat a közvilágításban – mondta lapunk érdeklődésére dr. Boross Norbert, a Budapesti Elektromos Művek Rt. (Elmű) kommunikációs és vállalatfejlesztési igazgatója. – A közvilágításnak két nagy problémája van. Az egyik a tulajdonlással, a másik az üzemeltetéssel függ össze. A közvilágítás kiépítése önkormányzati feladat, az üzemeltetés azonban már az áramszolgáltató dolga. Már ez is érdekkülönbséget szül. Az üzemeltetésért fizet az önkormányzat, ám valójában csak az energiaköltséget fizeti, valamint teljesítménydíj formájában némi pénzzel hozzájárul a karbantartáshoz. De a hálózatok állapota, a berendezések, a lámpatestek milyensége már a szolgáltató, jelen esetben az Elmű gondja. Budapesten és az Elmű működési területén mintegy 21 ezer lámpatest található, melyek üzemeltetésén évi egy milliárd forint veszteséget könyvelhetünk el. Boross Nándor szerint Budapesten némileg jobb a helyzet, mert a Fővárosi Önkormányzat nagyobb figyelmet szentelhet a közvilágításnak, mint a kisebb és szegényebb települések. Várhatóan jövőre megalakul a főváros és az Elmű közös cége, amely a budapesti közvilágítást vállalkozói alapon fogja működtetni. Így versenypiaci pozícióban tudja majd ellátni az üzemeltetési, karbantartási és fejlesztési feladatokat is. Segíti a közvilágítás helyzetét az is, hogy már egyre több cég köt szponzorszerződést épületek, hidak, terek, bevásárlóközpontok díszkivilágítására, amely szebbé és világosabbá teszi a fővárost, ám kétségtelenül csak a belső kerületek helyzetén javít. A külső kerületek egyébként is kevésbé megvilágított mellékutcáiban lakók életét nehezíti az is, hogy a közvilágítás meghibásodása esetén, ha egy-egy utca vagy nagyobb terület sötétül el, azaz úgynevezett szakaszhiba lép fel, azt általában a bejelentést követően azonnal megjavítják a szakemberek, míg a mellékutcák egyedi fényforrásait csak nyolc napon belül kötelező kicserélni.