Svéd rapszódia

Ha a Petőfi rádióhoz csavarjuk a készülék gombját, tudjuk, hogy ki szólal meg, és azt is, hogy kinek szól. Ha a rövidhullámon kezdünk keresgetni, találkozhatunk olyan hanggal, amely betűket és számokat olvas, ám nem tudni, miért. Külföldi rádióamatőrök úgy vélik: az Európában több évtizede fogható adások nem egyebek, mint kódolt kémjelentések.A szövetséges hatalmak győzelme a háború végét, de nem a békét hozta el 1945-ben. Berlin közepén a „béketeremtő” szovjet óriás falat emelt, ami tartós szimbóluma lett a megosztott Európának. Nemzeti titokgépezetek indultak be, kémek százait vetették be az ellenséges országokban. A hidegháború feszült csendjét a rövidhullámon nem csak a Szabad Európa Rádió törte meg: bárki által fogható műsorokban monoton, lelketlen hang számokat és betűket, látszólag értelmetlen sorrendben olvasott be. Az adás – állítják szakemberek – olcsó és egyszerű módja volt annak, hogy a titkosszolgálatok nemzeti központjai kapcsolatot tartsanak ügynökeikkel. A rejtélyes adás megfejtése után a kém talán éppen az életben maradásához szükséges információt szerezte meg. Ám azok, akik nem voltak hasonlóan szorult helyzetben, egy csodálkozó pillantást követően minden bizonnyal tovább csavarták a rádió beállító gombját egy olyan állomásra, ahol már egy ismerős hang köszöntötte őket, mondjuk a 41 méteres rövidhullámú frekvencián. A hidegháború véget ért, ám az adások – amelyeket Európa-szerte ismernek rádiós berkekben – nem ritkultak meg, sőt mint állítják: óraműpontossággal folytatódnak. Egyes értesülések szerint a cseh titkosszolgálat, a Stanti Bezpecnost az egyike azoknak, akik még most is előszerettel választják az egyirányú kommunikáció ezen egyszerű és biztonságos formáját. Ugyanis azt, aki hallgatja, aligha lehet felfedni, aki pedig sugározza, az éter végtelenjében láthatatlanul bújik meg (a rövidhullámú rádióadásokat ugyanis több ezer kilométerre is el lehet „lőni”). De előfordul, hogy az adásoknak még neve is van. Egy Németországban fogható úgynevezett számállomást svéd rapszódiának kereszteltek el: ezen az adón rendszeresen egy kislány olvassa be a rejtjeles üzeneteket. Európai rádióamatőrök folyamatosan figyelik ezeket az adásokat, és feljegyzik, mikor és milyen hullámsávon szólalnak meg. Tapasztalataikat az interneten cserélik ki, folyamatos kapcsolatban vannak, és tudatják egymással: hol és mikor fogható egy-egy, országhatáron átsurranó kémadás. A „számállomásokat” figyelő rádióamatőrök Európa nyugati felében gondoskodnak arról is, hogy az elcsípett üzenetek minden érdeklődő számára hozzáférhetők legyenek, és aki csak akarja, megvásárolhassa azt CD-n. Egyes nemzetközi elemzők ugyanakkor értetlenségüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok miért tűrik meg ezeket a rövidhullámon sugárzott adásokat, amelyek – mint állítják – akár a légi irányítást is zavarhatják. Hazai szakértők mindezt cáfolták. Úgy vélik, ha két adás zavarná egymást – legyen az kevésbé fontos, mint a légi irányítás –, a Hírközlési Főfelügyelet (HIF) közbelépne. Tomka Péter, a HIF mérőszolgálati igazgatója a MAG-nak elmondta, hogy az intézet hivatalból figyeli az éterben terjedő adásokat, ám azok tartalmával nem foglalkozik. A főfelügyelet azt igyekszik megakadályozni, hogy az adások ne zavarják egymást, legyen az hazai vagy nemzetközi. Tomka Péter úgy tájékoztatott, hogy a rejtélyes rádióadásokról nincs információjuk. Minden bizonnyal azok olyan hullámsávban foghatók, ahol más adást nem zavarnak, ezért sugárzásuk engedélyezett – tette hozzá a szakember.