Újabb bírság vár az Erecóra

Pénzbírságot postáznak a napokban az Ereco Rt., illetve a Dunakeszi és Göd határában lévő háztartásiszemét-lerakó üzemeltetője, a SA-HO Kft. címére. A telepen talált ipari hulladék elszállítására várhatóan hatósági kötelezést adnak ki. Horváth László, az Ereco Rt. elnöke szerint a környezetre ártalmas anyagok nem a cégétől származnak. Sátori János, a legfőbb ügyész helyettese kijelentette: az ügyészség lényegesen hatékonyabban tudja megakadályozni a környezetszennyező tevékenység folytatását, mint a környezetvédelmi hatóságok.Az Ereco-ügy Dunakeszin folytatódik – tudtuk meg Rácz Gábortól, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség (KDKF) illetékesétől. Mint ismeretes, a hatóságok felé Vörös József, a település tiszti főorvosa tett bejelentést a feltételezhető környezetszennyezésről. A város szélén lévő hulladéklerakóban a korábban Pomázon és a kőbányai Akna utcában felfedezett III., illetve II. osztályú veszélyes hulladékhoz hasonló anyagot találtak. Az autóbontásból úgynevezett shredderezési technológiával nyert melléktermék lerakása miatt jelenleg több eljárás folyik az Ereco ellen. Dunakeszin egyébként „csupán” 200 köbméter anyagot tett le a cég, ám veszélyességét még senki nem bizonyította be – mondta el lapunknak Sáfár Iván, a mintegy 10 hektárnyi volt homokbánya tulajdonosa, a SAHO Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette: az ÁNTSZ kérésére a hulladékot elkülönítették, sőt hússzorosára higították, így a talajt sem szennyezheti. A cég amúgy nem örül az ügynek, hiszen a közeljövőben terveznek egy több tízmillió forintos környezetvédelmi beruházást. Gödre egy amerikai típusú fermentálóüzemet telepítenének, ahol a háztartási szemetet alakítanák át szerves trágyává. Az Ereco jelenleg nem szállít semmit a telepre – hangsúlyozta az ügyvezető, aki a volt bányaterület rekultiválása során erdőt telepít majd ide. Horváth László, az Ereco Rt. elnöke lapunknak elmondta: cége mindenképpen megfellebbezi a környezetvédelmi felügyelőség határozatát, amelyet szerinte a hatóság szóbeszéd alapján rótt ki. – Az ügyészség lényegesen hatékonyabban tudja megakadályozni a környezetszennyező tevékenység folytatását, mint a létszámhiánnyal, elégtelen anyagi felszereltséggel és ellentmondó jogi szabályozással küszködő környezetvédelmi hatóságok – mondta Sátori János, a legfőbb ügyész helyettese. Szerinte a környezetvédelmi szakhatóságok bírságcentrikus gyakorlata többek között azért is eredménytelen, mert a nagyobb gazdálkodószervezeteknek általában sokkal olcsóbb a bírságot kifizetni, mint hozzáfogni a környezetkímélő beruházáshoz. Az ügyészségnek azonban törvény adta joga, hogy polgári perben támadja meg a környezetszenynyezőt és a környezetkárosító tevékenység abbahagyására, illetve a kár megtérítésére való kötelezést kérje a bíróságtól. A bíróság presztízsét jellemzi, hogy az esetek nagyobbik részében az érintettek már a tárgyalás megkezdése előtt igyekeznek eleget tenni az ügyészség keresetében foglaltaknak.