Választási mézesmadzag

A szerbiai ellenzéki képviselők e heti külföldi, mindenekelőtt washingtoni látogatásai után ismét elemi erővel került előtérbe a választások kérdése, különösen azután, hogy az Egyesült Államok vezetői is azt mondták, hogy a szabad választások megtartása után támogatnák a Szerbiát sújtó szankciók egy részének eltörlését. Az amerikai látogatáson lévő ellenzéki vezetők, jórészt a Szövetség a Változásokért frontemberei az ottani ígéreteket saját sikerként könyvelik el, és közben teljesen megfeledkeznek arról, hogy eddig fő követelésük Szlobodan Milosevics jugoszláv államfő távozása volt. Most azonban már beérnék azzal is, ha a hatalom beleegyezne a választásokba, és elfogadná a külföldi megfigyelőket. A kormánypártok egyelőre igyekeznek gúnyt űzni a választásokból. A szocialisták és a radikálisok egyaránt azt állítják, hogy az ellenzék akkor sem győzhetne, ha maga Madeleine Albright amerikai külügyminiszter számlálná a szavazatokat. Az ilyen kijelentések viszont elsősorban hazai használatra szólnak. Kétségtelen azonban, hogy a szankciók eltörlésének lehetősége felcsigázta a hatalom érdeklődését is. Erre utal a szocialisták szóvivőjének az a nyilatkozata, miszerint a legerősebb kormánypárt megfontolná a választások kérdését, ha egy ilyen követelést a parlamentben terjesztenének be. Vagyis a szocialisták sem zárkóznak el eleve a választások elől – igaz, egyenrangú feltételeket egyelőre nem emlegetnek –, viszont úgy tűnik, nagyon unják már a mindennapos tüntetéseket, annak ellenére, hogy azok egyre vérszegényebbek. Mindenesetre csaknem fél év után, a jövő hétre összehívták a szerb parlament ülését, amelyen valamilyen formában biztos, hogy szóba kerül majd a választások kérdése is. Az ellenzéki önkormányzatok ugyanis azt tervezik, hogy aznap adják át a képviselőházi elnöknek azt a közelmúltban elfogadott követelést, hogy minden szinten tartsanak előrehozott választásokat, és a fővárosi egyetemisták is jelezték, hogy tüntetést szerveznek ugyanebből a célból. Ezenkívül a parlamenti ülés napirendjén szerepel az új önkormányzati törvény, amely közvetlenül érinti a helyhatósági választások kérdését. Az ellenzék megosztottságára számítva a kormány azt tervezi, hogy az önkormányzatok szintjén a jövőben is megmarad a többségi rendszer, de csupán az egyfordulós formája. A hatalom egyelőre jól taktikázik, amikor az ellenzék megosztottságára alapoz. Annak ellenére ugyanis, hogy az oppozíció nyugati partnerei állandóan az egységes fellépés fontosságát hangoztatják, egyre kevesebb az esély arra, hogy a következő választásokon egy tömbben induljanak az ellenzéki pártok. A Vuk Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom továbbra sem érzi jól magát egyik ellenzéki tömörülésben sem. A Szövetség a Változásokért több párt kiválása után egyre inkább Zoran Gyingyics és a Demokrata Pártja ellenőrzése alá kerül. A napokban újabb két tömörülés körvonalai rajzolódtak ki: az egyikbe az Új Demokrácia, a Demokratikus Központ és a Demokratikus Alternatíva tartozik. A három párt közös vonása, hogy egy időben közel voltak a szocialistákhoz, de különböző okokból eltávolodtak tőlük. A legújabb szövetséget a szociáldemokrata beállítottságú pártok alakítják: a Vuk Obradovics vezette Szociáldemokrácia, valamint két, a Vajdaság autonómiáját szorgalmazó párt, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a Vajdasági Demokratikus Reformpárt.