Vita a béremelésről

A következő tanévben ugyan tízezerrel többen tanulhatnak a magyar felsőoktatásban, a többszörös túljelentkezés keltette feszültség azonban csak az új képzési rendszer kialakításával vezethető le – mondta tegnap Egerben Pokorni Zoltán oktatási miniszter a líceumi képzés 225. évfordulójára rendezett tudományos emlékülésen. A miniszter szerint – bár az egri líceum épületét négyfakultásos egyetem céljára építette Eszterházy Károly püspök – az egri főiskola egyetemmé válásának tervei jelenleg nem tűnnek reálisnak. A hazai felsőoktatásban ugyanis kilenc tudományegyetem, illetve e célra méltán pályázó intézmény van, és e számot csak a képzés színvonalának kockáztatásával növelhetnék. Az egyetemi integrációk után is önálló maradt Eszterházy Károly Főiskola számára járhatóbb út – vélte a miniszter –, hogy a pedagógusképzés fő irányának megtartásával új, nem tanári szakokra terjessze ki az egyetemi szintűvé fejleszthető, de főiskolai oktatást. Hazánkban egy évben 16 ezren kapnak pedagógusi diplomát, de kétharmaduk álláshiány miatt nem állhat katedrára. – A kormány célja, hogy a közoktatásban dolgozók bérét felzárkóztassa, és ezt a folyamatot a jövő évi béremelés sem állítja meg, csak lelassítja – mondta a pénteki egri pedagógusfórumot követő sajtótájékoztatóján Pokorni Zoltán. Elhangzott, hogy az elmúlt négy évben mintegy 19,5 százalékkal csökkent a pedagógusok fizetésének reálértéke. A miniszter azonban a jövő évi költségvetés sarokszámainak ismeretében nem lát esélyt rá, hogy a tervezett 8,25 százalékos béremelésnél többet kaphassanak a tanárok, tanítók. Ezt várhatóan az egységes közalkalmazotti sztrájkbizottság által kért, a jövő hét elején folytatódó tárgyalások sem tudják befolyásolni. Pokorni Zoltán szerint az oktatásban adottak a minőségbiztosítási rendszer kialakításának feltételei és nagy segítséget jelent majd a Comenius Program, mely 1,8 milliárd forinttal segíti az oktatási intézményeket.