Beárnyékolt ünnep

Ünnepélyesnek semmiképp sem nevezhető események tarkították a román nemzeti ünnep alkalmából rendezett különböző hivatalos rendezvényeket: Emil Constantinescu államfőt kifütyülték Gyulafehérváron, a parlament díszgyűlése pedig érdektelenségbe fulladt.A románok egyáltalán nem lehetnek büszkék arra, ahogyan most Gyulafehérváron ünnepeltek – idézte a távirati iroda a román elnök nyilatkozatát, miután az Erdély Romániához csatolásának nyolcvanegyedik évfordulója alkalmából tartott gyulafehérvári központi ünnepségen a résztvevők egy csoportja heves tiltakozással fogadta a felszólalni készülő Constantinescut. A bukaresti parlament két házának közös megemlékező ülésén elhangzott beszédeket meglehetősen kevés honatya követte figyelemmel. Tény, hogy a felszólalások hangneme nem tért el a már megszokottá vált, mindennapi pártcsatározásokétól.A „nagy egyesülés” ünnepeként számontartott december elsejét a román nacionalisták évek óta szélsőséges támadásokra, magyarellenes hangulatkeltésre használták. Ezért érintette különösen érzékenyen a román nacionalizmus szószólóit, hogy éppen a nemzeti ünnep előtti napon lépett a nagy nyilvánosság elé a Sabin Gherman által alapított Erdély-Bánság Liga, amely a történelmi régiók közigazgatási és pénzügyi autonómiáját kívánja megvalósítani.Közvélemény-kutatások szerint az újonnan alakult párt rendkívül népszerű az erdélyi románság körében.A nemzeti ünnepet az újabb vallási villongások is beárnyékolták. Mint arról lapunk már beszámolt, egy Brassó megyei község ortodox pópája befalazta a kis település templomának ajtaját, nehogy a falu görög katolikusai oda beléphessenek. Romániában továbbra sincs megoldva a két felekezet közötti tulajdonjogi vita. Mint ismeretes, 1948-ban a román kommunista rendszer betiltotta a görög katolikus egyházat, és templomait a román ortodox egyháznak adta át.