Gránátos robbantás: nincs bizonyíték

Elsőfokú ítélet született tegnap a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a Tanyi-ügyben. Az öt vádlott elleni büntetőperben a robbantásos merényletben felmentették a vádlottakat, de a másik két ügy – Juhász János rablása és zsarolása, valamint Tanyiék ingatlanvásárlása – szereplőit elítélték.Az ítélet szerint Juhász Jánost súlyos (életveszélyes) fenyegetéssel két emberen, több alkalommal elkövetett zsarolás és a személyi szabadság aljas indokból való megsértése miatt nyolc év börtönbüntetésre és a közügyektől való 10 éves eltiltásra ítélték. Pribula Attila másodrendű vádlottat felmentették, Tanyi György harmadrendű vádlottat a bíróság közokirat-hamisítás bűntettében mint felbujtót találta bűnösnek, és ezért három hónap börtönbüntetésre ítélte, amelynél figyelembe veszi, hogy a vádlott 23 hónapot töltött előzetes letartóztatásban. Tóth Istvánt – negyedrendű vádlott – közokirat-hamisítás miatt 3 hónap börtönbüntetésre ítélték, amit egy évre felfüggesztettek, míg lánya, Tóth Gabriella ötödrendű vádlotat próbára bocsátották. Az eljárás során keletkezett 390 ezer forint bűnügyi költségből több mint 312 ezer forintot az ítélet szerint az állam visel.Varga Zoltán bíró indoklásában hangsúlyozta, hogy a robbanóanyaggal való visszaélés és rongálás vádja alól nem bűncselekmény hiányában menti föl a vádlottakat, hanem a nyomozati munka hiányossága – néhány esetben szabálytalansága – miatt. Ugyanis a bírósági eljárás során annyi egymásnak ellentmondó – több ízben életszerűtlen – tanúvallomást hallottak, ezeket értékelhetetlennek minősítették. Bizonyítékok pedig nem álltak a bíróság rendelkezésére.Az ítéletek ellen az ügyész a robbantás ügyében hozott döntésen kívül – amelyet tudomásul vesz – minden esetben fellebezést nyújtott be. Kérte a vádlottak büntetésének súlyosbítását, illetve Tóth Gabriella bűnösségének megállapítását. Az első- és a harmadrendű vádlott védője az ítélet enyhítését, a negyed- és ötödrendű vádlott ügyvédje felmentést kért védencére. A másodrendű vádlott esetében az ítélet jogerőssé vált.A vádirat szerint Juhász János elsőrendű vádlott Pribula Attila másodrendű vádlottal 1996. október 25-én kézigránáttal fölrobbantotta M. Ádám vállakozó Mercedes 500 SEC típusú gépkocsiját Budapesten a Kempinski Szálló előtt. Mindezt Tanyi György megbízásából tették. A tárgyalások során kiderült, hogy nem lehetett megtervezni az akciót, mint ahogy korábban az első- és másodrendű vádlott – később visszavont – beismerő tanúvallomásában elmondta: mivel M. Ádám aznap este döntötte el, hogy kaszinóba megy, és ráadásul tilosban parkolt. Az is fölmerült, hogy nem jó célpontot választottak az elkövetők, mert ugyanakkor egy másik ezüstszínű, hasonló típusú gépkocsi is állt a parkolóban, melynek gazdája a robbantás előtti percekben jött ki a hotelből. Arra is fény derült, hogy Pribula nem is ismerte az eljárás előtt Tanyit, de Juhász sem találkozott vele azelőtt.A másik ügyben csalással és közokirat-hamisítással vádolták Tanyit, Tóth Istvánt és leányát. Koppány Csongor a tulajdonában lévő Hidegkúti úti ingatlant árulta. Újságokon keresztül hirdette a telkét. Majd Boros Tamás – az Aranykéz utcában felrobbantott vállalkozó -, akinek autóit több ízben szerelte, felajánlotta segítségét az értékesítéshez. Boros egy étteremben aláíratott vele egy adásvételi szerződést, amelyben vevőként az Innovát Kisszövetkezet szerepelt. A vételárat azonban nem tartalmazta a papír. Aztán később közölte, hogy új szerződést kell készíteni, mert az elsőt egy házkutatás során az összes dokumentációjával együtt lefoglalta a rendőrség. Ez már 22,5 milliós vételárat tartalmazott. Koppány bírói kérdésre közölte: ő 20 millió forintot akart az ingatlanért, s az már nem érdekelte, hogy Boros nyerészkedik rajta.Az üzlet a telken köttetett meg. Ugyanis itt írta alá a szerződést Tóth István az Innovát Kisszövetkezet nevében Koppány Csongorral. Azonban hiába tartalmazta az okirat azt, hogy az aláíráskor egy összegben kifizetik a vételárat, az eladó nem kapott mást, csak ígéretet arra, hogy pár nap múlva kezében lesz a pénz. Egy későbbi időpontban Koppánynál már Tanyi György jelentkezett: az ő felesége az új birtokos, s igazolta ezt a tulajdoni lapon történt bejegyzéssel. Tanyi közölte, nekiáll elbontatni a telken lévő romos épületet, mert fölszólította őt erre az önkormányzat. Koppány ekkor fölhívta Borost, aki kérte, tegyen feljelentést a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon. Majd később a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) egy tisztjéhez irányította. Koppány, mivel nem kapott pénzt, és az ingatlan sem volt már a nevén, megtette a feljelentéseket. S mindezt azért, mert Tanyi hiába fizetett Borosnak 10 millió forintot, ő mint eladó egy fillért sem látott az egészből. Aztán 1997 novemberében egy visszaadási szerződést kötöttek Tanyival, s 1998-ban 14 millió forintért túladott birtokán. A tárgyalás során meghallgatott tanúk állították: Boros Tamástól hallották, hogy Tanyi 10 millió forintért megvette tőle a telket, s a felesége nevére íratta.A harmadik ügyben Juhász János fenyegetéssel kényszerítette Gy.-né D. Annát arra, hogy ráírassa Trabant személygépkocsiját. Később a sértett férjét egy lakásra csalta, és napokig bezárva tartotta annak reményében, hogy a férfi ráruházza lakása tulajdonjogát. Ezenkívül Juhász János – ugyancsak fenyegetéssel – először háromszázezer, majd további 1,8 millió forint átadására kényszerítette Sz. Zoltánt. Később az elsőrendű vádlott egy ingatlanügybe keveredett, amelyben érdekelt volt a Boros Tamás néven közismertté vált vállalkozó is.Retteghy István, Tanyi György védője elismerően szólt az ügyet tárgyaló bírói tanácsról, hiszen ilyen komoly és összetett ügyben, ami áprilisban ért bírói szakba, már meghozták az elsőfokú ítéletet. Szerinte rendkívül korrekt volt a bíráskodás, hiszen nem a vádelv alapján ítélkeztek, hanem körüljárták az ügyet.- Ez sajnos nem gyakori Magyarországon – mondta lapunknak. Azt azonban túlzásnak tartja, hogy azért, mert védence feleségére ráíratott egy ingatlant, 3 hónap börtönbüntetésre ítélték. Elismeri, hogy formailag megvalósult a közokirat-hamisítás bűntette, viszont a tapasztalatai szerint Magyarországon ezért pénzbüntetést ítélnek meg, legrosszabb esetben felfüggesztett börtönbüntetést. Arra a kérdésre, hogy benyújtják-e kárpótlási igényüket Tanyi 23 hónapos előzetes letartóztatása miatt, azt válaszolta: egyelőre nem, mivel az ítélet még nem emelkedett jogerőre. Az ügyvéd úgy gondolja, hogy április-május környékén tárgyalják majd az ügyet másodfokon.