Hippolyt és az újgazdagok

Szomorúan tudatom, hogy Kabay Barna rendezésében elkészült az első magyar remake film, a Hippolyt. Könnyebb lenne írni, ha érdemes lenne keseregni a produkció színvonalán, ha legalább felháborító lenne vagy „valamilyen”. Nevettető, atmoszférikus, pocsék, de ez a film „semmilyen”, jellegtelen, a „láttuk még” bevett kategória jeles darabja. Utánérzése sincs a befogadónak a nézőtéren, pedig az lenne a minimum, de mintha nem is az 1931-ben készült Hippolit, a lakáj című film forgatókönyvén alapuló filmet vetítettek volna a moziban. Nem a sztori eltéréseit vagy az egykori dialógusokat kérem számon, hanem a helyzet- és a jellemkomikumot, egy felejthetetlen filmet, az időtálló mozit.Pedig Kabay Barnának sok dolga nem lehetett a rendezéssel. A forgatókönyvet csak aktualizálni kellett (volna), aztán a színészekre bízni a dialógusokat, majd rávenni Máthé Tibort az operatőr szerepére, társproducerként pedig Gyöngyössy Bencét szerződtetni. A sajtótájékoztatón a film készítői nem válaszoltak mást „a miért csinálnak hirtelenjében két magyar vígjáték remake-et egymás után” kérdésre (a következő a Meseautó lesz), mint hogy mostanában nincsenek jó forgatókönyvek. Az alkotók örömüket fejezték ki, mert nemcsak két stúdióteremben forgathattak, mint annak idején elődeik, hanem egész Budapesten. Sajnálatosnak nevezném, hogy ez nagyszerűen hangzik ugyan, de a filmben sok szerepe nincs ezen lehetőség kihasználásának. Vagy a Duna látképe elárulna valamit az újgazdagok világáról? Máthé Tibor sem végzett érdemleges munkát, talán csak Pogány Judit tokájának fényképezése marad emlékezetes e filmjéből.Alapvető szociológiai kérdések tisztázására lenne szükség ahhoz, hogy valaki nekilásson filmet csinálni korunk újgazdag rétegéről. Vagy abban merül ki az újraértelmezés, hogy az újgazdagok nagy sárga házban laknak, fürdőmedencéjük van, és kutyafodrászhoz cipelik ölebüket? A világra való nyitottság eredményeképpen viszont egy lakáj felfogadása antik bútorokkal berendezett kiállítóteremmé változtatná a harsány újgazdag enteriőrt? A családi szeretet és egymásra figyelés mértéke – ha nem is javult – semmiképpen nem romlott. Ez lenne az új környezetbe és korba helyezés úgynevezett tanulsága? És ezért muszáj Koltai Róbertnek (Kabos után Schneider szerepében) ebben a filmben is szólótáncot kivágnia, természetesen a Pá, kis aranyom, pá! dallamára?Pogány Judit magasan lejátszsza a hímnemű sztárokat, akik saját színészi teljesítményük árnyékát nyújtják. Ez vonatkozik Eperjesre is (Sanyi bácsi!), aki ennek ellenére egyértelműen és pontosan értelmezi a figurát. Ez a Hippolyt már nem a korrekt, a született lakáj, hanem aki megélhetésként választja, csupán szerepként a lakájságot. Eperjes sokkal kevesebb lehetőséget kap a kibontakozásra, mint hatvannyolc évvel ezelőtt Kabos Gyula, mellékszereplővé válik. A film címének megváltoztatása tehát jogos, de semmit nem jelöl az alapvetően átrendeződött világ változásának irányaiból.Huszárik Kata leginkább egy anorexiás őzikéhez hasonlít, jelenléte nem érzékelhető, erotikus kisugárzása elhanyagolhatóan csekély, a főnök lányaként is hasznavehetetlenül kidolgozatlan a figurája. A házasságba állítólag nem megy bele a legidiótább viccek mesélésére kárhoztatott ifjabb Makátscsal (Gáspár Sándor), de azért az eljegyzés még belefér az életébe, noha korábban ő lépett fel egyedül Hippolyt rendelkezései ellen, legalábbis saját szobájában nem engedte leszedni a plakátokat. Az újgazdag lány arról ismerszik meg, hogy szobája rejtekén fekete-fehér vígjátékot néz a tévében, és sztárok poszterei lógnak még a falán, amikor már elég érett arra, hogy férjhez menjen élete első szerelméhez.Árpa Attila, akiről a sajtótájékoztatón tévesen mondta a műsorvezető, hogy először szerepel színészként producer létére, mert Hajdú Szabolcs kiváló Necropolis rövidfilmjében már kapott egy mellékszerepet, a Hippolytban a szívtipró jó kisfiú szerepében tetszeleg. Bár a sajtótájékoztatón frappáns iróniával reagált saját szerepére („Csak motorozom és csókolózom az egész filmben”), és ez rendjén is lenne, ha legalább karakterében megfelelne Benedek illedelmes, művelt fiú szerepének. De nem, Árpa Attila a legmacsóbb férfiarcok egyike, ez például remekül látszik Hajdú Szabolcs filmjében is, ezért nem alkalmas a hősszerelmes romantikus figurájának ösztönös alakítására. Jávor Pál párában úszó szeme, finom gesztusai esetleges feminin jellegük ellenére is nyilvánvalóvá tették, miért olvad el az ártatlan Schneider Terka a látványától.Szirtes Ági mint Julcsa és társa, Tóbiás (Balázs Péter) kilógnak a történetből, irreális szereplők az újgazdag háztartásban; már Édes Anna sem volt ennyire falusias, nem is beszélve a sofőr szerepében csetlő-botló Tóbiásról.Ullmann Mónika vette át egyfelől Mimi (Erdélyi Mici), másfelől az aktuális csábító nőt játszó Dobó Kata szerepét. Nem vitás, hogy alkatilag megfelel a követelményeknek, de színészi tapasztalatlansága sugárzik a vászonról.Gyöngyössy Bence koproducer szerint szeretni kell a magyar filmet. Én szeretem is, ám de nem feltétlen csodálom.