MÁV: béremelés sztrájk esetén is

A Magyar Államvasutak Rt. január elsejétől akkor is végrehajtja a beígért 8,5 százalékos béremelést, ha a szakszervezetek megtartják 60 órásra tervezett sztrájkjukat – jelentették be tegnap a MÁV vezetői. A közlekedési érdekképviseletek korábbi szolidaritási megállapodása ellenére a Volán Rt. dolgozói nem vesznek részt az ország megbénításában, ellenben az egyik fővárosi BKV-s szakszervezet politikai okokból csatlakozik a munkabeszüntetéshez.- A MÁV 2000. évi üzleti tervkoncepciójában szereplő 8,5 százalékos béremelést a vasúttársaság valamennyi dolgozója megkapja, akkor is, ha a szakszervezetek nem állnak el a január 10-re tervezett két és fél napos sztrájkjuktól – mondta el Kukely Márton vezérigazgató. Mivel a jelenlegi kollektív szerződés december 31-én lejár, a menedzsment arról is határozott: jövőre az eddigieknek megfelelően biztosítja a bér- és műszakpótlékokat, a tavalyival azonos mértékű vasutasnapi jutalmat, s nem változik a fizetéselőleg, a lakásépítési, -vásárlási, szociális és temetési segélyhez való hozzájutás rendszere sem. A vezérigazgató hozzátette: továbbra is készek új kollektív szerződés megkötésére, azonban a szakszervezeteknek le kell mondaniuk eddigi különleges többletjogaikról. Erre azért van szükség, hogy a cég a közlekedési, szállítási piacon versenyképes lehessen a jövőben is. Az érdekvédők hivatalos írásos sztrájkbejelentése még nem érkezett meg a menedzsmenthez.A MÁV vezetősége egyébként sikeresnek ítélte az 1999-es üzleti évet, annak ellenére, hogy a veszteség 600 millió forinttal több a tervezett 14,9 milliárd forintnál. A bevétel valószínűleg elegendő lesz ahhoz, hogy a dolgozók januárban megkapják az 1,5 százalékos teljesítményjutalmat is – tette hozzá Kukely Márton.Mint ismeretes, az ágazathoz tartozó szakszervezetek korábban megállapodást kötöttek, hogy a bérharcok során szolidaritást vállalnak egymással. A Volán Rt.-nél azonban elmarad a január 10-re beharangozott figyelmeztető sztrájk – közölte lapunkkal Vereczkey Zoltán vezérigazgató, aki erről írásban is megállapodott a társaságnál működő érdekképviseleti szervezetekkel. Közleményükben leszögezték: a vezetők és a dolgozók fő feladata a lakosság zavartalan utaztatásának, munkába, illetve iskolába járásának biztosítása. A vezérigazgató szerint furcsa is lenne, ha például a buszvezetők szolidárisak lennének a náluk átlagban havi 30 ezer forinttal többet kereső mozdonyvezetőkkel.- A BKV szolidaritásának mikéntjéről január első napjaiban dönt a fővárosi közlekedési társaság szakszervezete – közölte lapunkkal Vág Péterné szakszervezeti vezető. Elmondása szerint kizárható, hogy a BKV dolgozói is a vasutasokkal azonos időre szüntessék be a munkát. Egyelőre kérdéses még az is, hogy a szolidaritás sztrájkban nyilvánul-e meg. Erről jövő hétfőn tárgyal a BKV szakszervezete – tette hozzá.A budapesti érdekvédők között azonban nincs egyetértés, ugyanis Gazdag József, a Fővárosi Autóbuszüzemek Szakszervezeti Bizottságának elnöke bejelentette: ők részt vesznek a munkabeszüntetésben. A szakszervezeti vezető szerint a közlekedési dolgozók összefognak, nem nézhetik ugyanis tétlenül a kormányzat diktatórikus lépéseit. Elmondta, hogy emiatt már az Antall-kormány alatt is sztrájkoltak. Gazdag József szerint egy demokráciában elfogadhatatlan az a pökhendiség, ahogy a jelenlegi kormányzat viszonyul az érdekképviseletekhez. A szakszervezeti vezető felhívta a figyelmet arra, hogy a közlekedési ágazat mintegy félszázezer dolgozója bármikor megbéníthatja az ország életét.uA magyar közvéleménnyel egyetértésben lássátok meg, hogy azok a szakszervezeti vezetők, akik ma bérharcra lázítanak, a politikai ellenzék céljai érdekében és a maguk központi apparátusának fenntartásáért működnek közöttetek és nevetekben – áll az '56-os Munkástanácsok és a Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége közös nyilatkozatában. A két szervezet úgy véli, Magyarország gazdasági felemelkedésének egyik technikai biztosítéka a közlekedés szabadsága. Ennek időleges bojkottja gazdasági hátrányt okoz, a veszteségek nemcsak a közlekedési ágazatban dolgozókra hatnak vissza, hanem a nemzetgazdaság egészében érintett munkavállalókra is. Demokratikus alapelveket, emberi szabadságjogokat sért a közlekedés lehetőségének elvétele – áll a nyilatkozatban.