Peru: az ellenzék tiltakozik

Alberto Fujimori perui elnök bejelentette, hogy ismét jelölteti magát az áprilisban esedékes elnökválasztásra, harmadszor is megpróbálja elhódítani az államfői tisztséget, noha az alkotmány hivatalban lévő elnök egyszeri újraválasztását teszi csak lehetővé.Fujimori a nemzethez intézett beszédében azzal indokolta indulását, hogy harmadik elnöksége idején végleg ki akarja irtani a terrorizmust, hogy annak nyoma se maradjon, és új munkahelyeket akar teremteni. Egyidejűleg óva intette a lakosságot riválisaival szemben, azt hangoztatva, hogy a perui gazdaságot nem szabad még egyszer veszélyekbe sodorni, mint ahogy azt a múlt neopopulista kormányai tették.Az ellenzék visszautasította és „cinikusnak” nevezte Fujimori kijelentését. Luis Casta-neda Lossio, az ellenzék jelöltje felrótta Fujimorinak, hogy elnöksége idején nőtt a munkanélküliség, és jelentős, privatizációból származó pénzeket herdáltak el.Fujimori 1990-ben a világhírű író, Mario Vargas Llosa ellenében nyerte meg az elnökválasztást. Két évvel később a japán származású elnök feloszlatta a parlamentet, és egy új alkotmányt dolgoztatott ki, amely lehetővé tette az elnök 1995-ös újraválasztását. Akkori elsöprő választási sikeréhez hozzájárult a nemzeti érzelmeket felkorbácsoló, néhány hétig tartó, Ecuadorral vívott háború. 1996-ban a kongresszus törvényt hozott az „alkotmány helyes értelmezéséről”, lehetővé téve, hogy Fujimori harmadszor is jelöltethesse magát. 1997-ben, amikor az alkotmánybíróság ezt a törvényt visszautasította, a Fujimorit támogató törvényhozás leváltotta a három ellenkező alkotmánybírát. A most 61 éves elnöknek ezúttal is szüksége lesz az alkotmány módosítására, ha harmadszor is indulni akar a választásokon. Bejelentése után Fujimori népszerűségi indexe ismét nőtt. A politikus megítélése mind Peruban, mind a nagyvilágban igen ambivalens. Egyrészt senki sem vitatja el érdemeit a perui gazdaság stabilizálásában, a hiperinfláció letörésében és a terrorizmus elleni harcban. Fujimori elnöksége alatt a hadseregnek sikerült döntő csapást mérni az ország bizonyos területeit rettegésben tartó szélsőbaloldali terrorista csoportra, a Fényes Ösvényre.Az államfő bírálói viszont felróják Fujimori autoriter vezetési stílusát, az emberi jogok gyakori megsértését, a média központi ellenőrzés alá vonását. Nem volt egyértelmű Fujimori külföldi megítélése a japán nagykövetségen túszokat ejtő gerillák brutális lemészárlása után sem.Fujimori bejelentése után az ellenzék az államfő ismételt indulása ellen tiltakozó aláírásgyűjtési kampányt szervezett. Az aláírásgyűjtőket azonban több provokáció is érte, közülük több személyt megvertek. Néhány ellenzéki politikus azzal vádolja Fujimorit, hogy ő adott megbízást a titkosszolgálatnak az erőszakos akciók megszervezésére. Az államfő természetesen visszautasította a gyanúsítgatásokat.