Előtérben a marketingmunka

A múlt héten szerda reggeltől szombat délig Egerben gyűltek össze a neves borvidékeket magában foglaló térség borászati szakemberei, termelői, akik az egyes témakörökben legavatottabb előadókkal vitatták meg a régió aktuális borászati kérdéseit. Amint már ismeretes, hazánkban is létre kellett hozni azokat a területi-statisztikai egységeket, amelyek megfelelnek az Európai Unió közigazgatási és támogatási rendszerének. Ezeket a szinteket mozaikszóval NUTS-szinteknek nevezik, amelyben a legnagyobb – NUTS 1-es szint – Magyarországot fedi, míg a legkisebb – NUTS 5-ös szint – az egyes településeket.A problémát hazánkban legfőképp a NUTS 2 szint kialakítása, vagyis a régiók létrehozása jelentette. Ezek végül is önkéntes alapon szerveződtek meg a hasonló adottságokkal rendelkező megyék házasságával. Az észak-magyarországi régió Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből jött létre, négy borvidékkel. Nem is akármilyenekkel, ide tartozik ugyanis a tokaj-hegyaljai, az egri, a mátraaljai, valamint a bükkaljai is. E négy borvidék vezetői úgy döntöttek, hogy többnapos konferencián vitatják meg az előttük álló leglényegesebb problémákat. A konferencia megrendezését az FVM Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete vállalta magára.Az első napon a fajta és a termőhely kapta a hangsúlyt, míg a második napon a telepítés, talajművelés és növényvédelem aktuális kérdései voltak terítéken. Pénteken a marketing, szombaton pedig a szőlőmunkálatok gyakorlati kérdései szerepeltek a napirenden, termőhelyi bemutatóval.A konferencia legfontosabb eredménye éppen a létrejöttében rejlik, hiszen először fordult elő hazánkban, hogy egy régió borászai összejönnek, és megpróbálják artikulálni közös gondjaikat, számba venni az EU-nyitás előtti legfontosabb feladatokat. Ráismertek arra, hogy a csatlakozás kihívása egységes fellépést igényel, amihez erősíteni kell összetartozási tudatukat, meg kell formálni közös arculatukat, és ki kell alakítani közös marketingpolitikájukat.A talán legizgalmasabb, országos kihatású kérdés az volt, hogy érdemes-e Bükkaljának továbbra is önálló borvidéket alkotnia, nem volna-e kedvezőbb, ha beolvadna az egri borvidékbe. A kérdés általános szinten is megjelenhet, hiszen fontos lenne eldönteni több térségünkben is, hogy van-e egymáshoz közeli két borvidék között olyan lényeges különbség, hogy megérje a két körzet egyedi imázsát megteremteni, ápolni és fenntartani. A kérdésnek azért van létjogosultsága, mert sokak szerint kis ország vagyunk ahhoz, hogy 22 borvidékkel jelenjünk meg a világpiacon. Nehezen várható el, hogy a külföldi szakértők megjegyezzék és figyelemmel kísérjék hazánkban a 22 önálló borvidék sajátosságait, egyedi értékeit, termékeit, évjáratait. A kérdés tehát kisugározhat más térségekre is, például: van-e akkora különbség a balatonfüred- csopaki borvidék, valamint a Balaton melléki között, hogy érdemes őket külön kezelni, mint ahogy az jelenleg történik.A konferencián nyilvánvalóvá vált, hogy a bükkaljai borvidék beolvadása az egribe csak idő kérdése. Bükkalján ugyanis a szövetkezetek – az egyetlen bogácsin kívül – feloszlottak, és a térség szőlészeti, borászati szakembergárda nélkül maradt. A bükkaljaiak úgy érzik, kiszolgáltatottá válnának, megsemmisülnének az EU-csat-lakozás előtt, ha nem tudnak beolvadni az egri „nagybácsihoz”. Az összeolvadás mellett szólnak a szakmai érvek is – hiszen jó a termőhely minősége -, valamint a marketingérvek is – mivel így Eger könynyebben tudna eleget tenni a kereskedelmi mennyiség termelésével kapcsolatos új igényeknek.A marketing terén egyébként rengeteg a tennivaló mind helyi, mind országos szinten. A jelenlévők az Agrár Marketing Centrumtól sokat várnak a magyar bor imázsának kialakításáért, terjesztéséért. Jellemző példa volt, hogy egy németországi nemzetközi borbemutatón Bulgária standjánál folyamatosan nagy volt a nyüzsgés, miközben a szomszédos magyar résztvevők környékén csak szórványosan érdeklődtek. Este a szállodában aztán kiderült, hogy mi motiválta a bemutató közönségét. A helyi tévén ugyanis – jól időzítve – egy ügyes kis reklámklip ment, amely a bolgár borokat népszerűsítette.Hiába, a magyar borok fél évszázada eltűntek a világ bortermékpalettájáról, egy egész generáció vásárlóközönségét elvesztettük, így a nulláról kell újjáépíteni a magyar bor imázsát, és ennek védőernyője alatt lehet aztán megteremteni egyes borvidékeink önálló arculatát. Eger ezen a téren is az élvonalban van, ennek egyik fokmérője a 2000-es év egri bikavérének szép sikere.A konferencián részt vevő gazdák részéről a legmarkánsabban az az igény fogalmazódott meg, hogy a bor jövedéki termékké nyilvánítása miatt szükséges kiadások, valamint az adminisztráció csökkenjen. A kisebb földterületen gazdálkodók így is igen nehezen tudják fenntartani tevékenységüket, a jövedéki termékkel kapcsolatos többletkiadások sokuk számára elviselhetetlen feladatot jelentenek. Az eredmény további felhagyott ültetvények formájában jelenhet meg a közeljövőben, aminek mindannyian vesztesei lehetünk, hiszen családok elszegényedése, a szőlőnek mint fontos tájalkotó tényezőnek visszaszorulása nagyon szomorú következményekkel jár.Az észak-magyarországi régió borászatának fejlődéséhez ugyanakkor nem túl nagy, mégis lényeges az a 34 millió forintos indító támogatás, amit a közelmúltban a PHARE- SAPARD-program részeként kaptak. A konferencián annyi, további megvitatást igénylő téma merült még fel, hogy nyilvánvaló: megrendezését folyamatossá kell tenni, rotációs rendszerben.Igen jelentős és hosszú kihatású tényező a hazai borászatban, hogy megalakult az észak-magyarországi régió, hiszen napjainkban a koncentráció eredményessége mindenki előtt ismert. Sorra fúzionálnak a nagy autógyárak, a média és a szoftverpiac meghatározó cégei. Dél-Tirolban a közelmúltban egyesült a korábbi 24 önálló kereskedelmi központ, hogy meghatározó tényezővé válva jobb pozícióba kerüljenek az EU piacán. A jövő tehát az összefogásé, és ezt időben ismerték fel Észak-Magyarországon. Az esténként megrendezett termékbemutatók is méltán növelhették a résztvevők önbizalmát.