Új belváros születik

Két éven belül teljesen megváltozik Debrecen központja, a Piac utca Nagytemplom körüli része. A helyi önkormányzat úgy döntött: kitiltják a város szívéből az autóforgalmat, a füstölgő bádogkasztnik helyett a gyalogosoknak adják át a teret. Egyebek között feltörik a szinte mindent elborító, egyhangú szürke aszfaltot, helyette ízléses, színes díszköveket fektetnek le, és növelik a zöldfelületet. A jövendő sétálóövezet a Csonka-templomtól a Kálvin tér érintésével a Péterfia utcáig fog tartani.A terveket Kertai László Ybl-díjas építész és csapata, valamint a Keletterv mérnökei készítik. Az elképzelések központjában a belvárost elözönlő gépkocsi-áradat elterelése és egy, a hazai nagyvárosokban már szinte mindenütt létező, sétákra alkalmas főtér létrehozása áll. Azt szeretnék, ha az elődeinktől ránk hagyott örökség visszakapná rangját, a cívisházak régi fényükben pompáznának.Ennek jegyében a járműforgalmat a kiszélesített Pesti utcával most már szinte teljes, a belvárost elkerülő körgyűrűre kívánják terelni. A Piac utcán közlekedő tömegközlekedési járművek közül csak a villamos marad eredeti helyén, sőt a városháza elé egy új megállót is szeretnének építeni. Az autóbuszokat teljesen száműzik az érintett területről. A várhatóan felmerülő parkolási gondok orvoslására a Hatvan utcát parkolóutcává alakítják. Befektetők jelentkezése esetén parkolóházak építésére a városháza kész lenne belvárosi telkeket biztosítani.A munkákat tavasszal kezdik, és minden bizonnyal 2001-ben fejezik be. Először újakra cserélik az összes közművet. Később a Kossuth téren – közel harmincéves szünet után – ismét építenek egy nagy szökőkutat. Az Aranybika Szálloda előtt kisebb csobogót hoznak létre. A Kossuth-szobor környékét úgy parkosítják, hogy az méltó legyen a nagyobb ünnepek megtartására. A Széchenyitől a Hatvan utcáig megújítandó fás, bokros sétányra szobrokat helyeznek el. A műalkotá-sok a Debrecenért sokat tevő királyokat, fejedelmeket, díszpolgárokat, városbírákat fogják ábrázolni.A Csokonai-szobrot áthelyezik a jelenleginél méltóbb környezetet biztosító Kálvin tér másik, a Református Kollégium felőli oldalára. A sok új ültetésű fa és bokor közé díszpadokat raknak ki. A Kálvin téri, hétemeletes önkormányzati székház a '70-es évek ízlésvilágát tükröző homlokzatát hozzáigazítják a környék házaihoz.Ha az egyház is áldását adja rá, a Nagytemplom előtt egy színpadot szeretnének felállítani. Ez adna helyet a hétvégéken, ünnepnapokon fellépő művészeknek, zenekaroknak, a legkülönfélébb kulturális rendezvényeknek. A '80-as évekbeli ásatások során a Nagytemplom tövében feltárt romokból előkerült különleges faragott köveket a Veres-torony alatti imateremben, egy kőtárban helyezik el.A vendéglátóhelyeket arra szeretnék ösztönözni, hogy ha jó az idő, használják ki a lehetőséget a vendégcsalogatásra. A belvárosban helyezzék ki asztalaikat, székeiket a korzóra. A Csapó utca felőli oldalon és az Unió Áruház előtt egy-egy kisebb bazársort hoznak tető alá. A sétálóövezet megvalósítása során nyugdíjazzák a szocializmus idejéből megmaradt hatalmas oszloperdőt. Az alumínium-monstrumok helyére alacsonyabb, formatervezett öntöttvas kandelábereket állítanak, amelyek a villamosvezetéket is tartják.A nagyberuházásba azután mer belevágni a debreceni helyhatóság, hogy a nyáron sikeres volt a főutca ezen részének hét végi lezárása, az úgynevezett Cívis korzó. Jól fogadták a városlakók a Piac utca járdájának részbeni díszburkolását is. A sétálóövezet megvalósításának költségeiről még nem sokat lehet tudni, az önkormányzat 2000. évi költségvetését ugyanis csak február közepén fogadják el.Ha a kísérlet jól sikerül, akkor az új évezredben az új sétálóövezetre felfűzve hozzákezdenének az elzárt, sokfelé elhanyagolt tömbbelsők feltárásához, rehabilitálásához. A remények szerint a megújulás után jelentősen emelkedik majd a rangossá váló debreceni belvárosi telkek, házak és lakások értéke.