Vieri, a legdrágább vándormadár

Huszonöt milliárd forint hatalmas összeg, megközelítőleg két, netán három új Budapest Sportcsarnokot lehetne felhúzni belőle. Az európai élfutballban sem aprópénz ez a summa, de ott mindössze Christian Vieri, a jelenleg az Internazionaléban futballozó játékos eddigi szolgálataira volt elegendő. A 27 esztendős csatár káprázatos karriert mondhat a magáénak, igaz ehhez hét esztendő alatt kilenc klubban kellett bizonyítania. Vieri jelenleg a világ legdrágább labdarúgója, a nyáron Massimo Moratti, az Inter tulajdonosa 50 millió dollárt fizetett érte. Hogy Moratti jó üzletet kötött-e, nem tudni, de a támadó korábbi állomáshelyeiről nem érkezett reklamáció Vierivel kapcsolatban.Christian Vieri pályafutása már születése pillanatától fogva determinált volt, hiszen édesapja, Roberto profi labdarúgóként kereste kenyerét. A középpályást játszó papa nem is volt ügyetlen, a Sampdoria, a Juventus, az AS Roma és a Bologna csapatainál is megfordult. Utóbbi állomáshelyén született meg harmadik gyermeke, az 1973. július 12-én világra jött csöppség a Christian keresztnevet kapta.A labdarúgók vándoréletéhez a gyerekek már igen fiatalon hozzászokhattak, hiszen Roberto és francia színésznő felesége, Nata-lie 1975-ben Ausztráliába, Sydneybe költözött. A jövevények élete közül különösen a kis Christiané volt a legnehezebb. A zárkózott, az angol nyelvvel nehezen boldoguló kissrác eleinte nem is nagyon akart iskolába járni. A beilleszkedésben legjobban a sport segítette Vierit, hiszen az ötödik kontinensen nemzeti ügynek számító krikettben különösen ügyes volt, első példaképét is itt választotta, a válogatott csapatkapitányát, Alan Bordert istenítette.Serdülőkorba lépve – nyilván atyai ráhatásra is – érdeklődése a labdarúgás felé fordult, a Sydney Marconiban kezdett el focizni. A család 1988-ban tért vissza Olasz-országba, az óhazában Christian pályafutása a C1 ligában szereplő Pratóban folytatódott. A Firenzéhez közeli kisvárosban már csak a vak nem vette észre, hogy a gyermek apjára ütött, tehetségét azonban inkább csatárként kamatoztatta.Vieri 1990 nyarán már a Torino színeiben szerepelt, a „Bikák-nál” két év alatt hét élvonalbeli mérkőzésen szerepelt. A „Toro” 1992 novemberében átengedte Vierit a másodosztályú Pisának, akinek itt kezdődött két szempontból is páratlan karrierje. Kicsúcsosodó pályafutása, a több tízmillió dolláros szerződései mindenki számára ismertek, ám az talán már nem, hogy 1992 óta egy szezonnál többet egy klubnál sem töltött el!A Pisát a szintén másodosztályú Ravenna, majd a Venezia követte, a kacskaringósra sikeredett életút újabb Serie A-s megállója 1995 nyarán következett, a fiatal támadónak az Atalanta kínált szerződést. A bergamói szezonban (merthogy ez a csoda is csak egy évig tartott) valósággal berobbant az olasz labdarúgás elitjébe, 19 bajnokin hét gólt szerzett, majd tagja volt az utánpótlás Európa-bajnokságot nyert squadra azzurrának. Szolgálataiért a Ju-ventus jelentkezett be, a torinóiak az Angliába távozott Ravanellit és Viallit kívánták pótolni a fiatal vándormadárral.Az „Öreg Hölgy” udvarlása nem volt hiábavaló: a statisztának igazolt Vieri esztendő múltán világsztárként, bajnoki címmel a háta mögött, 19 millió dollárért igazolt a spanyol Atlético Madridhoz. Ekkor már válogatott labdarúgó volt, 1997. március 29-én Triesztben, Moldova ellen viselte először a nemzeti együttes azúrkék mezét. A bemutatkozás történelmire sikeredett, hiszen a debütáláskor szerzett gólja volt az olasz válogatott történetének 1000. találata.Az újabb klubcserében meghatározó szerepet játszott a spanyolok csillagászati ajánlata is, de fontos motiváció lehetett, Vieri-nek edzőjével, Marcello Lippivel megromlott viszonya. Madridban megváltóként fogadták, és a sok más szokása mellett edzőfalóként elhíresült klubelnök, Jesús Gil y Gil a sikeredző (Arrigo Sacchi) mellé szupersztárt igazolt. A nagyratörő tervek megvalósításában nem is lehetett panasz a Bobo becenévre hallgató játékosra, hiszen 24 bajnoki mérkőzésen 24 gólt (köztük a klub 3500. élvonalbeli találatát is) szerzett. Felejthetetlen az UEFA-kupában a görög PAOK ellen elért találata, amikor az alapvonalról csavart a hosszú sarokba. A csapat Vieri áldásos tevékenysége ellenére is csak ötödik lett, míg hősünk nem tisztelte a kort, komoly nézeteltérésbe bonyolódott Sacchival.A haragszomrádnak – bármily meglepő is – költözés lett a vége, a Lazio elnöke, Sergio Cragnotti által szignált csekken azonban már 26 millió dollár állt, azaz az Atlético hétmilliót „fogott” a taljánon. Vieri nimbuszának csak használt az 1998-as világbajnokság, ahol ugyan az olasz válogatott hamar búcsúzott, ám Christian négy góllal a torna ezüstcipőseként tért haza.Az európai sztárklubbá válás útján addig lassan, de biztosan haladó Lazio Vierivel soraiban felgyorsult, s noha a hajrában a scudetto az AC Milané lett, a rómaiak KEK-győzelemmel vigasztalódhattak. S aztán tavaly nyáron robbant a bomba: a Ronal-dót már soraiban tudó Inter tulajdonosa, Massimo Mo-ratti gondolt egy nagyot, és 50 millió dollárért Milánóba csábította Vierit. A transzfer összege világcsúcs, labdarúgóért ekkora összeg még nem mozdult meg a Földön. A sors érdekessége, hogy tavaly nyár óta az a Marcello Lippi az Inter mestere, akivel még a Juventusnál különbözött össze a csodacsatár. Vieri pedig nem hálátlan típus, hiszen már az első fordulóban, a Verona ellen mesterhármassal fogott hozzá a vételár megszolgálásához. Jelenleg kisebb sérülései ellenére már nyolc találatnál tart, ám csapata így is csupán hatodik a tabellán, nyolc ponttal lemaradva az élen álló Laziótól.