Egyház és magyarság konferencia

Én Portugáliában és Davosban tárgyalok azért, hogy az Európai Unió bővítése ne jelentsen hátrányt az anyaországon kívüli magyar közösségeknek, önök pedig azért tanácskozzanak Esztergomban, hogy a hitbeli közösségben rejlő erő a magyarság megmaradása és erősödése érdekében kamatozhasson – olvasható Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőlevelében, amelyet az Egyház és magyarság konferencia szervezőihez, előadóihoz és résztvevőihez írt.Január 27-én a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma szervezte meg az Egyház és magyarság konferenciát. A rendezvényen előadást tartott – a magyar kormány egyházpolitikájáról, az egyházak és a nemzet, az országban élő kisebbségek, valamint a határon túli magyarság egymásra utaltságáról – többek között dr. Semjén Zsolt helyettes államtitkár, dr. Adriányi Gábor egyháztörténész, Harmati Béla evangélikus püspök, ahol számos határainkon túl – Kanadában, Svédországban, Ausztriában, Romániában – élő egyházi és világi személy vett részt.Paskai László bíboros a rendezvényen úgy fogalmazott: nagy szükség van minderre, mert az elmúlt évtizedekben az ország lakosságának többsége nem ismerhette meg igazi múltját és kultúráját, a határon túli magyarság esetében pedig más jellegű akadályai voltak mindennek. A katolikus egyház a nyár elején a nemzet és az egyházak erősítése érdekében kétnapos, országos nagygyűlést rendez – jelentették be.Az elmúlt tíz év alatt megteremtődött Magyarországon a szabad és demokratikus társadalom által megkövetelt intézményrendszer. Ezt erős szellemi tartalommal is kell feltölteni; a magyar történelmi egyházak üzenete ezt a szellemi feltöltődést nagyban elősegítheti. Az Isten- és emberellenes politikai rendszerek elmúltával, Isten iránti hálával élni akarunk az új szolgálati lehetőségekkel – olvasható a konferencia zárónyilatkozatában.A szomszéd országokban tudatában vagyunk az egyházak meghatározó szerepének a kisebbségi sorban élő magyar közösségek erősítésében, megtartásában, és a népekkel való békés együttélésben. A világ minden részén szétszórt magyarok ugyan beépülnek a befogadóország közösségébe, de megvan bennük – s gyakran gyermekeikben is – az igény, hogy kapcsolatban maradjanak a magyar kultúrával, és idegenben is szolgálhassák őseik hazáját – áll a dokumentumban.