Három évig vasúti munkabéke

A MÁV Rt. és a szakszervezetek képviselői aláírták az öszszes megállapodástervezetet – jelentették be tegnap az érdekvédők közös sajtótájékoztatójukon. A bejelentés előtt egy órával a vasúttársaság még ennek ellenkezőjéről tájékoztatott, azonban e rövid idő alatt mindkét fél ellátta kézjegyével a dokumentumokat. A szakszervezetek szerint a három sztrájk nélkül nem születtek volna meg a megállapodások. A MÁV arról tájékoztatott, hogy a munkabeszüntetés okozta kár megközelíti a kétmilliárd forintot, továbbá, hogy a munkaügyi bíróság immár hatodik esetben igazolta a társaság konfliktus alatti döntését.Tegnap lezárult a november óta tartó vasutaskonfliktus, délután a felek ellátták kézjegyükkel az összes megállapodást. Rövid egyeztetés után 14 órakor a MÁV még arról tájékoztatott, hogy a szakszervezetek újabb követelésekkel álltak elő, ezért aláírásra nem került sor; 15 órakor a szakszervezeti vezetők közös sajtótájékoztatójukon viszont már arról számoltak be, hogy a felek minden megállapodást aláírtak. Az érdekvédők elmondták: megítélésük szerint a kilenc-, a hatvanórás végül a majdnem kéthetes sztrájk nélkül nem jött volna létre a megállapodás, így az általuk legfontosabbnak tartott és jelentős előrelépéseket tartalmazó kollektív szerződés sem. A tegnap végül aláírt – a vasutasoknak reálbér-növekedést, a MÁV-nak munkabékét garantáló – hároméves megállapodástervezetről Borsik János, a MOSZ alelnöke elmondta, hogy az „relatív békére” kötelezi a szakszervezeteket. Előfordulhatnak olyan esetek, amelyek kívül esnek a hároméves megállapodás keretein. Ilyen például egy szolidaritási akció – mondta Borsik. Leszögezte: amíg a megállapodásban rögzítetteket a MÁV teljesíti, a szakszervezetek nem élnek tárgyaláson kívüli nyomásgyakorló eszközökkel. Borsik elmondta, hogy március 9-én újra megkezdi munkáját a Vasúti Érdekegyeztető Tanács (VÉT) ahol a még vitás kérdéseket – tagdíjlevonás, munkaidő-kedvezmény – kívánják megoldani. A szakszervezeti vezetők méltatták a munkaügyi kapcsolatokra, a bérekre, a foglalkoztatáspolitikára, a kollektív szerződésre vonatkozó megállapodásokat, és arról tájékoztattak: a három hónapos munkaügyi harc alatt kialakult munkaügyi konfliktusokat nem terelik jogi útra, azokat úgynevezett egyeztető bizottságok keretein belül szeretnék megoldani.- Jogellenes volt a vasutassztrájk február 13-án 18 órától, állapította meg első fokon a Fővárosi Munkaügyi Bíróság – jelentette be tegnap Bajnai Gábor, a MÁV Rt. vezérigazgató-helyettese. A bíróság indoklása szerint a sztrájk fenntartása jogszerűtlen volt azt követően, hogy február 13-án a MÁV Rt. és a három reprezentatív szakszervezet minden addig vitatott kérdésben egyező álláspontot alakított ki, így a sztrájk három szempontból is a sztrájktörvénybe ütközött. A szakszervezetek fellebbeznek a döntés ellen, Márkus Imre, a VSZ elnöke elmondta, hogy olyan jegyzőkönyvek vannak birtokukban, amelyek azt bizonyítják, hogy a nevezett időpontban több kérdésben és több ponton is távol estek az álláspontok, tehát nem volt megállapodás közeli a helyzet. Ez a bírósági végzés egyébként immár a hatodik volt, amely a három hónapos konfliktus alatt a MÁV döntését, illetve álláspontját igazolta. A MÁV arról tájékoztatott, hogy a jelenlegi adatok szerint a sztrájk okozta kár megközelíti a kétmilliárd forintot. – A presztízsveszteség, illetve a nemzetgazdaságnak okozott kár felbecsülhetetlen – jelentette ki Kukely Márton, a MÁV Rt. vezérigazgatója. Hangsúlyozta: az okozott veszteséget a harmincmilliárdos deficittel számoló társaság úgy gazdálkodja ki, hogy a megállapodásokban rögzített egyedülálló ajánlatokat – három évre szóló reálbér-növekedést, kiszámítható foglalkoztatáspolitikát, szociális és jóléti juttatásokat – garantálja.