Telemetrikus kórházi konzultációs rendszer

A telekommunikációs és informatikai eszközök terjedése Magyarországon is érezteti hatását, ám a gyors információáramlás kínálta lehetőségeket még nem aknázzuk ki eléggé. Pedig a távolságokat pillanatok alatt áthidaló elektromos impulzusok segítségével emberéleteket lehet megmenteni. A telemetriára épülő kórházi konzultációs rendszer, amelynek ötlete, kidolgozása és gyakorlati alkalmazása a nyíregyházi patológus-belgyógyász szakorvos, dr. Zsonda László érdeme, a távközlés gyorsaságában rejlő előnyt használja ki, elsősorban a gyakori halálokok között szereplő szív- és érrendszeri betegségek, trombózisok, mérgezések, valamint a balesetek áldozatainak gyors és szakszerű helyszíni ellátása területén. Dr. Zsonda László a Nyíregyházi Megyei Kórház sürgősségi betegellátó osztályának főorvosa. 1952-ben született, a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte tanulmányait. 1976-tól dolgozik a nyíregyházi kórházban.- Főorvos úr! Mi volt az alapgondolata a telemetrikus kórházi konzultációs rendszernek?- Az utóbbi tíz-tizenöt évben a területi sürgősségi betegellátás javításának kérdése foglalkoztatott. A számítástechnika és az informatika alkalmazásával megpróbáltam olyan egészségügyi rendszert kialakítani, amely szakmai tanácsokkal segítené a háziorvosi, az alap- és üzemorvosi ellátást, valamint a mentőszolgálatot.- Milyen segítségre gondolt?- Olyan új megoldásokat akartam kidolgozni, amelyek segítségével például a kórházból lehet szakmai tanácsokkal ellátni a helyszínen tevékenykedő kollégát. Ennek az elképzelésnek eddig nem volt hagyománya Magyarországon. A fejlettebb országokban viszont már születtek hasonló technikai megoldások. Nem kis büszkeséggel mondhatom, kollégáimmal az egyik legsikeresebb elképzelést és fejlesztést sikerült megvalósítanunk. A jelenlegi kormány is foglalkozik a sürgősségi betegellátás kérdésével, ez egészségpolitikai koncepciójának kiemelt területe. Óriási lemaradás volt tapasztalható az elmúlt 25-30 évben. Ennek pótlása nemcsak időszerű, de rendkívül fontos feladat is.Betegellátása helyszínen- Mi a fejlesztés lényege?- A fejlesztést megelőzte egy 20-30 évre visszatekintő statisztikai, epidemiológiai feldolgozás. A betegségek bekövetkeztét, számszerű alakulását, az elhalálozások okait, mértékét tanulmányoztuk. Arra a szomorú megállapításra jutottunk, hogy Magyarországon a szív- és érrendszeri megbetegedések, mérgezések, trombózisok, agyérbetegségek miatt bekövetkezett elhalálozás világviszonylatban kiemelkedő. Ezek a megdöbbentő statisztikai adatok vezéreltek bennünket a felismerésre, hogy a betegellátás javításához olyan információs rendszerre lenne szükség, amely a területi betegellátást segítené.- Csak a betegellátásról van szó, vagy a megelőzés kérdése is felmerült?- A konzultációs rendszer három ponton segíti a betegellátást. Az első és legfontosabb a sürgősségi betegellátás területe. Ugyanez az infrastruktúra, vagyis az informatikai rendszer koncepciója segíti a szakszerű háziorvosi gondozást. Harmadik lépésként pedig a preventív, megelőző szemléletű betegellátás kialakítását teszi lehetővé. Az epidemiológiai és más jellegű felmérésekből is kiderült, hogy Magyarországon egy évben az elkerülhető halálesetek száma körülbelül húszezerre tehető. Mintegy húszezer ember hal meg olyan betegségek következtében, amelyek megfelelő egészségügyi ellátás esetén elkerülhetők lennének. Ez rendkívül magas szám, megyénként ezer fő évente. Informatikai rendszerünkkel szeretnénk elérni, hogy rövid idő alatt mérsékelni lehessen.- Alátámasztaná gyakorlati példákkal a rendszer szükségességét?- Ismert a szív-érrendszeri betegségek miatti elhalálozások nagy száma Magyarországon. Statisztikánk szerint ez a területi halálesetek 57 százalékát, mintegy tízezer ember halálát jelenti. A betegség jellegéből adódóan ezek az emberek a rosszullétet követő, a betegség és gyógyulás szempontjából döntő egy-két órában halnak meg. Tehát még kórházba sem kerülnek. A szívbetegség miatti rosszullét legfontosabb, legkritikusabb mozzanata a helyszíni ellátás, illetve a kórházba kerülés gyors biztosítása. A fejlett nyugat-európai országokban, az USA-ban, Kanadában jó ennek a legkritikusabb periódusnak a felhasználása, jól képzett szakemberek látják el a beteget. Nálunk ez még nem teljesen biztosított. Ezt a hiányt akartuk pótolni informatikai rendszerünk segítségével.- Az információáramlás gyorsaságán múlik a halál bekövetkezésének megakadályozása?- Igen, a halálozás megelőzése legnagyobb részben az információáramlás sebességén múlik. Rendszerünk segítségével az ország bármelyik részén tartózkodó állampolgárról képesek vagyunk szakmai véleményt nyújtani Nyíregyházáról. Továbbítani tudjuk a beteg EKG-jeleit a megfelelő konzultációs helyre akár egy háziorvosi rendelőből, egy lakásból vagy egy aratógép mellől. A rendszer olyan adatátvivő EKG-fax rendszer, amely képes a helyszínen készített EKG-felvételt átküldeni bármelyik kórházi, országos konzultációs központba. Ez az EKG-fax magyar fejlesztésű találmány, egészségügyi adatátvivő informatikai rendszer. Én az alapötletet adtam, azt fejlesztették ki műszaki és számítástechnikai mérnökök. Az elemekkel működő, videokazettányi nagyságú, hordozható készüléket nemcsak vezetékes, hanem rádiótelefonhoz is hozzá lehet kapcsolni. A készülék a helyszínen elkészíti a hagyományos értelemben vett EKG-felvételt, amelyet helyben kinyomtathatunk, a számítógép képernyőjén megjeleníthetünk, vagy telefonon elküldhetünk a fogadóállomásra. A betegellátással kapcsolatos teendőket a betegellátó telefonon közvetlenül megbeszélheti a konzultációs szakemberrel. Tehát a beteg kórházi szintű ellátást kaphat a helyszínen. A konzultációs rendszer által nyújtott szakvéleménnyel indítható a megfelelően ellátott roham- vagy esetkocsi. A betegszállítás alatt is folyamatosan lehet küldeni az EKG-felvételeket, illetve telefonon tartani a kapcsolatot a kórházzal. A mentők szintén felszerelhetők ezzel a rendszerrel. Országosan mintegy 37 mentőállomás rendelkezik a felszereléssel. A rendszer másik nagy előnye az esélyegyenlőség biztosítása. Nehezen megközelíthető faluban is felhasználható és alkalmazható. A cél mindenképpen az, hogy a beteg minél kevesebb szövődménnyel, lehetőleg jó állapotban, jól gyógyíthatóan érkezzen a kórházba.Csökkenthetjüka halálozási arányt- Térjünk vissza a statisztikákra! Kimutatható-e, hogy a magyar lakosság mely részét érinti leginkább a szív-érrendszeri betegségek miatti elhalálozás?- A szív-érrendszeri betegségek jelentős része a munkaképes korosztályok körében jelentkezik, de a szám magas az idősebb és a fiatalabb korosztály esetében is. A rizikófaktorok közül meg kell említenem a stressz szerepét, amely a fiatalabbak körében jelent fokozott veszélyt. Konzultációs rendszerünk felhasználható mérgezéses esetekben is. Sajnos a mérgezéses öngyilkossági kísérletek terén Magyarország világviszonylatban az éllovasok között szerepel. De ebbe a körbe tartoznak a gyógyszerekkel, festékoldó szerekkel, kábítószerekkel történő szándékos visszaélések vagy véletlen balesetek is. Alapos szakmai ismereteket igényel az ilyen típusú balesetek azonnali diagnózisa. Elméletileg ismerni kellene a vegyszerek hatását, a dózist, a semlegesítési és korszerű kezelési módot. Mindezt együtt még a legalaposabban felkészült szakorvos sem ismerheti. A konzultációs rendszer segítségével Nyíregyházáról megkérdezhetem az Országos Toxikológiai Intézetben dolgozó munkatársat egy adott vegyszerrel kapcsolatos öszszes tudnivalóról. Amíg a betegellátó orvos a közvetlen életveszélyt próbálja elhárítani, egy másik orvoscsoport már a stabilizációs előkészületekhez szükséges információt készíti elő. Vagyis a beteg a helyszínen és azonnal megkapja a kórházi szintű kezeléshez szükséges ellátást. Életeket lehet menteni a gyorsasággal és a szakszerű kezelés nyújtásával. Ezúttal is hangsúlyozom, hogy a konzultációs rendszer segítségével az egész országban azonos szintű szakmai színvonal érhető el. A csúcsintézményeket, az egyetemeket kiemelnénk konzultációs központoknak, és ezekkel összekötnénk a kórházakat, egészségügyi intézményeket, az alapellátási, a háziorvosi és üzemorvosi rendelőket, a szociális otthonokat, valamint magától értetődően a mentőszolgálatokat.- Mióta működik ez a rendszer?- Két éve. Először Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kezdtük el a szív-érrendszeri betegségekkel kapcsolatos konzultációkat. Két év után elmondhatjuk, hogy az ország valamennyi megyéjében van példa ilyen irányú kezdeményezésre. Békés megyében minden mentőállomást bekapcsoltak a rendszerbe, s valamennyi mentőállomás rendelkezik a telemetrikus EKG-fax eszközzel. Nyíregyházán és környékén körülbelül 130-150 háziorvosi rendelőbe kötötték be a konzultációs végpontot. Nagy örömünkre a kormány egészségügyi programjába is bekerült az általunk kidolgozott konzultációs telemetrikus EKG-fax rendszer. Mintegy 100 kórházban található konzultációs végpont, amelyek kiépítését az Egészségügyi Minisztérium támogatta. Pályázatok révén alapellátási rendelők, központi körzetek, valamint több kórház kapott 1999-ben pénzügyi támogatást és lehetőséget a rendszerhez való csatlakozásra. A jelenlegi egészségügyi vezetés, amelynek koncepciója kiemelt programként az alap- és sürgősségi ellátás bővítését célozta meg, az utóbbi évek legjelentősebb előrelépését tette meg a betegellátás korszerűsítése terén. Ez az egészségügyi koncepció csökkentheti a hihetetlenül magas területi – kórházon kívüli – halálozási arányt. Segítségével meg lehetne fordítani az elmúlt 20-30 év növekvő halálozási mutatóját. Nemcsak az egészségügy, de a társadalom is most kezdi megérteni, hogy a tudást a helyszínre kell vinni, a betegeket idejében kell kiemelni a veszélyes szakaszból.Nem kerül sokbaa rendszer kiépítése- Mennyibe kerül a teljes rendszer kiépítése?- A konzultációs rendszer alkalmazása költségkímélő megoldás. Nem mindegy, hogy valakit mentő szállít-e kórházba 50 kilométerről, illetve viszi haza, vagy a háziorvos elvégzi otthon a szükséges EKG-vizsgálatot. Ez az egyik költségkímélő része a rendszernek. A másik része az, hogy minden háziorvosi rendelőben található már számítógép és telefon, tehát az alapinfrastruktúra biztosított. A körülbelül hétezer alapellátási rendelőből négyezerben van PC-csatlakozással ellátott EKG-készülék. Ehhez csak egy szoftver és egy modem kell, ami mintegy 50-60 ezer forintba kerül. Részletre is megvásárolhatók a bővítéshez szükséges eszközök. A havi öt-hatezer forint nem terheli meg nagymértékben a praxist. A rádiótelefonos, mentőkben alkalmazott telemetrikus rendszer bruttó négyszázezer forint. Az országban található 160 mentőállomás közül 50-60 mentőállomáson sem mentőorvos, sem mentőtiszt nem található. Ezeknek a mentőállomásoknak érdemes biztosítani a telemetrikus rendszert, ami megközelítőleg 20-25 millió forintot tesz ki. Ez az összeg egy ultrahangkészülék ára. Ugyanakkor nem mindegy, hogy a betegen el kell-e végezni egy több millió forintba kerülő szívműtétet, vagy megelőzhető-e a műtét, illetve esetleg a rokkantság vagy halál bekövetkezte. Tehát nagyon gyorsan megtérülő beruházásról lenne szó, az emberéletek megmentéséről nem is beszélve.- Tudna a főorvos úr olyan esetet említeni, amikor a rendszer segítségével megmentették a beteg életét?- Máriapócson, a zarándokhelyen egy budapesti illetőségű férfi összeesett. A helyszínen készített EKG-felvételek elhaló szívműködést mutattak. Telefonon azonnal javasoltuk a háziorvosnak a megfelelő vérnyomás-szabályozó szerek használatát, valamint az ilyen esetekben alkalmazott lélegeztetési technikát. Sürgősségi osztályunkról egy kollégát kiküldtünk a mentőegységgel, mert tudtuk, hogy a helyszínen pacemaker-terápiát kell alkalmaznunk. Ha a beteg mentése nem a rendszerünk felhasználásával történt volna, a helyszínen meghal.- Mennyire ismert ez a rendszer?- Tavaly több külföldi rendezvényen kaptunk lehetőséget a bemutatására. Brüsszelben közel ezer szabadalom közül aranyérmet és a zsűri különdíját is megkaptuk. Genfből és Nürnbergből ezüstéremmel tértünk haza. A külföldi érdeklődés nagy volt.- Milyen távlati tervekről beszélhet a főorvos úr?- Nagyon szeretném elérni a rendszer teljes magyarországi kiépülését. Az Egészségügyi Minisztérium kiemelten kezeli a sürgősségi ellátás terén a konzultációt. Az országos központokra már történt javaslat. Az alapellátást, a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatos konzultációkat az Országos Mentőkórházban végzik el a regionális kórházakkal együtt, a trombózis diagnosztikáját országos lefedéssel a szombathelyi intézet látja el, a toxikológiai konzultáció az Országos Toxikológiai Intézethez tartozik majd. A rendszer kiépítését az Egészségügyi Minisztérium mellett támogatja a tisztiorvosi szolgálat, a tb, az OEP. A sikerhez azonban társadalmi összefogás szükséges. Az alapellátásban dolgozó kollégák mellett a polgármesteri hivatalok támogatása is kell, s a mentőszolgálatok számára szintén elérhetővé kell tenni a rendszerhez való hozzáférhetőséget. Ismertté kell tenni, be kell illeszteni az egészségügyi szolgáltatások sorába, hogy a hétezer alapellátási rendelő minél hamarabb kapcsolódjon rá a regionális kórházra vagy az országos intézetekre.- Kihez fordulhat egy háziorvos, ha a rendszerhez szeretne csatlakozni?- Az Egészségügyi Minisztérium koordinációs irodát hoz létre a konzultációs rendszer kialakítása érdekében. Ezzel a feladattal engem bíztak meg. A 42-465-000 nyíregyházi telefonszámon 8-16 óra között állandóan elérhető egy szakember, aki a megfelelő felvilágosítást megadja. A rendszerhez való csatlakozáshoz szükségesek a háziorvos számítógépének adatai. A jelentkezőnek arra a kérdésre is válaszolnia kell, hogy milyen célra szeretné felhasználni a rendszert, az orvosi rendelőből vagy a beteg lakásáról akarja-e elküldeni az EKG-felvételeket stb. Közvetlenül is felveheti a kapcsolatot a gyártó céggel, amely 4-6 hetes határidővel a rendelkezésére bocsátja a szükséges programokat. A legtöbb esetben elég egy CD-ROM.