A székesegyház kántora

Bár Baróti István huszonöt éve az esztergomi bazilika orgonistája, mégis csak most jött ki első CD-je – osztrák kiadásban. Az ország első számú temploma kántorának azonban nem a meg nem jelent lemezek hiányoznak, hanem az anyagi fedezet arra, hogy végre befejezhesse a bazilika orgonájának építését.- A ma már Ausztriában élő Mező András az évek során sok felvételt készített a bazilikában. Általam játszott darabok is voltak az archívumában, ebből állította össze a most megjelent lemezt. Ezek a régi felvételek valójában az orgona építésének egyes szakaszait hivatottak bemutatni, azt, hogy egy-egy felvétel közöttmennyivel másabb, szebb hangon szólalt meg az orgona.- Sokak szerint ön az ország legjobb Liszt-interpretátora. Ennek ellenére ez az első önálló lemeze.- Egy-két éve szóba került egy Liszt-lemez külföldi kiadóval történő elkészítése, csakhogy közben eltörtem a lábamat, aztán az orgona hangolódott le, s a tanítás is nagyon leterhel. De nekem nem is a meg nem jelent lemezek jelentik az igazi szívfájdalmat, hanem inkább az, hogy van egy „orgonám”, amelynek építése áll.- Gondolom, azzal, hogy vala-ki orgonista, nem feltétlenül jár együtt, hogy ért az orgonaépítéshez.- Maga az orgonálás is véletlenül lopózott be az életembe. Gyermekkoromban, a templomban járva rátévedt az ujjam az orgonabillentyűre, s azóta nem tudom levenni róla. Ez a hangszer elbűvöl a titokzatosságával. Az orgonaépítés ugyanígy kezdődött. Készítettem egy tervezetet, amelyben azt próbáltam kidolgozni – a megérzésemre és néhány külföldi orgona megtekintésével gyűjtött tapasztalatomra hallgatva -, hogyan lehet a régi hanghoz újat illeszteni. Nem könnyű feladat. Magyarországon nagyon sok orgonát átalakítottak, és hallani lehet, hogy felemás a hangjuk: ami szép hangszín, az még a régi orgonából való, ami meg csirimpel, magasan szól, arról lehet tudni, hogy hozzáépített. Tele van az ország ilyen orgonákkal.- És milyen most a bazilika orgonája?- Mindig kritikusan figyelem, hogy vajon az a hang szólal-e meg, amelyet eredetileg szerettem volna, s úgy érzem, sikerült úgy összehoznom az újat a régivel, hogy egységes hang szólaljon meg. Hozzáértők szerint homogén hangot ad. Nekem elég bizonyíték, ha olyanok mondják ezt, akik nem tudják, miből jött össze.- Melyik a legjobb orgona Magyarországon?- Olyan, hogy legjobb orgona, nincsen. Vannak nagyon jók, közepesek és rosszak, vannak kicsik, nagyok és nagyon nagyok. Ezen belül van nagyon nagy és rossz, s van nagyon pici és fantasztikus, vannak a közepesen jók és így tovább. Csak arányokat tudnék mondani. Konkrétan a debreceni református Nagytemplom, a pesti ferencesek, a Bosnyák téri és a tavaly épült szombathelyi székesegyház orgonáját említeném. A kicsik közül a jó egy hónapja átadott Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola orgonáját magam is szívesen elfogadnám.- A visszhang miatt vagy magáért az orgonáért kuriózum egy bazilikabeli hangfelvétel?- Az orgona miatt, amelyet Ludwig Mooser épített 1856-ban, Liszt is kipróbálta, és az a fiatal weimari orgonista, Alexander Winterberger is játszott rajta, aki Liszt nagy orgonaműveit mutatta be a merseburgi dóm orgonáján. Liszt Esztergomi miséjének bemutatóján is ez az orgona szólt a zenekar mellett. Már csak ezen emlékek miatt is zenetörténeti jelentőségű az esztergomi orgona. Még akkor is, ha a második világháborúban elpusztult orgonából csak egy sípcsoport őrzi az eredeti hangot.- Él egy legenda arról, hogy az Esztergomi mise bemutatójakor Liszt hatalmas bársonyfüggönyöket tétetett fel a bazilikában, hogy elnyeljék a hosszú visszhangot.- Ebből csak annyi igaz, hogy a weimari színház akusztikája után váratlanul érte, hogy a próbák alatt, az üres templomban 13 másodpercig hallotta, amit megszólaltatott. Viszont a bemutatón, amikor vagy hatezer ember ült a bazilikában, már elfogadható volt a visszhang. Lisztnek mind az Esztergomban, mind a Mátyás-templomban bemutatott Koronázási mise kapcsán meg kellett küzdenie az intrikákkal. Esztergomban annak ellenére nem akarták megengedni, hogy előadja a miséjét, hogy maga a prímás kérte fel a megírására. A Mátyás-templomban nem is hagyták, hogy levezényelje művét, mondván: ahol a császár jelen van, ott kizárólag császári és királyi zenész működhet közre. Liszt pedig nemhogy k. u. k. nem volt, de szimpatizált a 48-as forradalmárokkal.- Hogy került ki a Zeneakadémiáról Máriaremetére?- Ott vállaltam templomi állást, hogy legyen orgonám, amelyen főiskolásként gyakorolni tudok. Akkor még szinte rejtőzködve kellett ezt a szakmát űzni. Megtűrték az orgonát mint hangszert s mint a zenetörténet részét, de templomban játszani rajta nem volt tanácsos.- Hogyan vezetett az útja az ország legnagyobb templomába?- A hatvanas évek elején egy hajókiránduláson összetalálkoztam egy pappal, aki zenészként dolgozott a bazilikában. Felvitt a kórusra, megmutatta az orgonát, majd azt mondta: „Most hagyjuk itt ezt a vacakot, menjünk a nagy orgonához, ott mutatok valamit.” Létrán felmentünk az emeleti részre, és egy csomó horpadt, görbe sípot láttam. Úgy éreztem, mintha bozótos erdőbe vagy csatamezőre kerültem volna. Képtelen voltam kiismerni magamat a síprengetegben, pedig előtte láttam már jó néhány orgonát. Mindez annyira megfogott, hogy elkezdtem rendszeresen odajárni, gyakran bementem az orgonába, és nézegettem, próbáltam megfejteni, mi micsoda. Levettem a régi sípok méreteit, feltérképeztem az egészet, és gondolatban kezdtem kibővíteni a csonka hangszert. A folytatásra a szakirodalom alapján jöttem rá, és úgy, hogy összehasonlítottam más orgonák méretével az esztergomiét. A 80-as évek elején jutottam el odáig, hogy megkezdhettem az orgonaépítést. Azóta sok minden megvalósult a terveimből, hallható például az ország jelenleg legnagyobb orgonasípja.- Közben a bazilika karnagya lett.- 1975-ben mentem oda orgonistának, karnagynak, kántornak – egyszóval egyházzenésznek. 25 éve csinálom. Voltak szép események, szép hangversenyek, de ezek mára megszűntek. Négy éve nincsen orgonahangverseny a bazilikában.- Az ország első számú templomában?- Ma a szponzorálás világát éljük, és ilyen koncertek megszervezésére, a vele járó terembérletre, propagandaanyagra, a művész honoráriumára nem kapunk támogatást. Hiába vatikáni rendelkezés, hogy a művész ingyen lépjen fel, arra legfeljebb a helybéli karnagy vagy orgonista hajlandó s a hangverseny független a szolgálattól, hiszen nemcsak a hívőknek, hanem a hangszer iránt érdeklődőknek is szól. Nem hallottam arról, hogy 2000-ben orgonahangversenyt rendeznének az esztergomi bazilikában.- Külföldi fellépő sem akad?- Négy évvel ezelőtt volt egy igen nehezen létrejött orgonafesztivál, amelyen a Notre-Dame orgonistája, Olivier Latri és egy nemzetközi orgonaverseny első helyezettje, Helmut Deutsch is játszott. Szép sikere volt az egyhetes rendezvénynek. Mindez azt jelenti, hogy ha van vonzerő, van közönség is, s csak jó szervezés kérdése, hogy a koncert bevételt is jelentsen, nem beszélve lelki, művészetet éltető hasznáról.- Hol tart az orgona építése?- Sok minden van raktáron, amit be kellene építeni. Köztük nem egy sípsort még Lékai bíboros hozatott be 21 évvel ezelőtt, német kapcsolatainak köszönhetően. Gondoltam már alapítvány létrehozására, de ahhoz is pénz kell. Igaz, híre van a bazilikának, sokan járnak ide az országból. Csakhogy nem kapnak semmit. Pedig biztos vagyok benne, hogy a turistairodákat érdekelnék a bazilikabeli orgonahangversenyek, mert havonta egyszer megrendelnek egy-egy koncertet.- Ön tanít is.- Ahogy az élet minden területén fontos a következő nemzedék kinevelése, ugyanúgy az orgonistatársadalom fiatalokkal való feltöltése is fontos. Igaz, kezdenek hozzáférhetetlenné válni az orgonák, mert az építtetők féltik a hangszerüket. Mégis, ahogy annak idején én is bekérezkedtem egy templomba, és szolgálatot vállaltam ott, ugyanúgy a fiatal orgonistáknak is addig kellene egy templom orgonája körül legyeskedniük, amíg az orgonista oda nem ülteti, és segítőtársává, utódjává nem fogadja őket. Én is felviszem magammal a tanítványaimat Esztergomba. Mert minden keservével együtt szép dolog az orgonálás. Nem véletlenül nevezik az orgonát a hangszerek királyának. Volt olyan korszak, amikor az volt a jelszó, hogy „akasszátok fel a királyokat”. Vannak királyok, akik még mindig lógnak, és még ma is van trónfosztás. Akinek füle van, hallja meg!- Ha végre megépülne, nagyságát tekintve hányadik orgona le-hetne Európában az esztergomi?- Európa harmadik legnagyobb orgonája. Hangilag, változatosságban felülmúl minden magyar orgonát. Már most is olyan a hangszíntartománya, hogy közvetlenül lehet átváltani az ünnepélyesből a komor, bús, fájdalmas zenébe. Ezt csak ez az orgona tudja. A Notre-Dame orgonistája is ezért vállalta el a mesterkurzus megtartását. Olyan dicséretet, mint tőle, magyar orgona még nem kapott.