Elkerülhető közbeszerzési eljárás

A közlekedési hírközlési és vízügyi tárca vezetője szerint ahhoz, hogy ténylegesen felgyorsuljon és olcsóbbá váljon a sztrádaprogram, a meghívásos tendereztetés járható út, és nem ütközik törvénybe. – A hazai kis- és közepes vállalkozások képesek Magyarországon autópályát építeni – mondta el lapunknak a Magyar Mély- és Útépítő Társaság elnöke.Katona Kálmán miniszter egy tegnapi sajtóbeszélgetés alkalmával elmondta: a hazai útépítésben eddig meghatározó szerepet betöltő cégek a közbeszerzési eljárások során kedvezőbb helyzetbe kerülnének, mint a hasonlóképpen érdekelt kis- és középvállalkozások. A meghívásos pályázatok lehetőséget teremtenek arra, hogy akár 5-10 százalékkal alacsonyabb költségen is elvállalja a megbízott cég fővállalkozóként a munkát. Hozzátette: nem szükséges közbeszerzési pályázatot kiírni az útépítésekre, mivel az nem állami pénzből, hanem elsősorban banki hitelekből valósulna meg.A miniszter elmondta továbbá, hogy az EU közlekedési főbiztosának legutóbbi magyarországi látogatását követően világossá vált, hogy Brüsszel nem ad támogatást a soron lévő M3-as autópálya továbbépítéséhez, így nem indokolta semmi a további várakozást, a munkát, ha kell, hazai forrásból minél előbb el kell kezdeni. Hangsúlyozta: a sztrádaprogram elindításának tavaly a legfőbb akadálya az volt, hogy a természeti katasztrófák elhárítása miatt nem jutott rá pénz, az idei év elején pedig az EU kedvező döntését várta a kabinet. Abban az esetben ugyanis nem folyósítható az EU-hitel, ha már megkezdték az autópálya építését. Katona Kálmán megerősítette: a közbeszerzési eljárás alól mentesít az a döntés, hogy a költségvetésben félretett 27 milliárd forintot nem használják fel az autópályák építésére, hanem a finanszírozással megbízott Magyar Fejlesztési Bank teremti elő a pénzt. Ugyanígy az MFB ajánlatot tehet a pályáztatás során, hogy melyik cégnek adna fővállalkozói megbízást. Az autópálya-építkezésekre szánt huszonhét milliárd forintot egyébként a tárca büdzséjében tették félre, ennek felhasználásáról később döntenek, az MFB-hez való átcsoportosításról csak a pénzügyminiszter rendelkezhetne.A magyar útépítő szakmának kellő kapacitása van ahhoz, hogy megfelelő finanszírozás esetén öt év alatt megépüljön a hatszáz kilométer gyorsforgalmi út – tette hozzá Katona Kálmán. Véleménye szerint a Balaton parti területvita nem lesz akadálya a későbbi építkezésnek, mert az M7-es gyorsforgalmi utat – a meglévő szakasz felújítását követően és a Balatonaliga-Zamárdi közötti második pálya kiépítése után – az országhatár felől kezdik el építeni, másrészt pedig alternatív nyomvonallal is számolnak a tervben. Az M3-as autópálya esetében a Polgárig tartó szakasz megépítését követően a Nyíregyházát elkerülő szakasz előkészítéséhez fognak hozzá: mindez azt a célt szolgálja, hogy a keleti országhatártól épülő autópályához csatlakozva minél előbb egységes gyorsforgalmi úttá fejlődjön az M3-as keleti ága a szabolcsi térségben. A tervek szerint a Füzesabony-Polgár közötti szakasz elkészülte után Debrecen felé is továbbépül a gyorsforgalmi út, várhatóan a 35-ös főutat hozzák olyan állapotba, hogy megfeleljen a követelményeknek. A tegnapi sajtóbeszélgetésen a miniszter azt nyilatkozta, hogy a forgalom nagysága alapján sürgős lenne az M3-as és M7-es mellett a 4-es, a 6-os, és a 8-as főútvonalak mentén gyorsforgalmi pályát kiépíteni, a gazdaságpolitikai indokok azonban az észak-keleti régió útépítését preferálják.A MÁV-reform kezdeti lépéseit ismertetve Katona Kálmán elmondta, hogy a KHVM-en belül a napokban alakult meg az ügyvitelért felelős munkacsoport, és hamarosan a MÁV-on belül is létrejön ez a szervezet. Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki az államháztartási reform egyik legfontosabb elemeként kezeli a MÁV átalakítását, a héten egyeztetett ebben a kérdésben. A kormányfő kiszámítható pénzügyi támogatást ígért a reform végrehajtása során. Katona Kálmán szerint, ha a reform sikeres lesz, néhány éven belül a kor igényeinek megfelelően működő vasúttá alakul a MÁV.Katona Kálmán tájékoztatása szerint az elkészített légügyi stratégia is Orbán Viktor elé került. A légügyi stratégiában első helyen a szövetséges partner kiválasztása szerepel, ugyanakkor a Malév privatizációjáról is döntést kell hozni, még ebben az évben. A miniszter elmondta, hogy a Malév számára leginkább az a szövetséges felelne meg, aki a magyar légitársasággal együttműködve elősegítené a Ferihegyi repülőtér gyűjtő elosztó központtá való fejlődését.A szakmai egyeztetéseket követően ősszel a parlament elé kerül az egységes hírközlési törvény, aminek megjelenéséről a jövő év elejéig döntést kell hozni. Katona Kálmán a Matáv-tarifákat érintően elmondta, hogy a nyár folyamán már költségalapon számolják az összekapcsolási díjat. A februártól bevezetett kisfogyasztói csomagot eddig ötvenezer előfizető – döntően nyugdíjasok – igényelte, a miniszter szerint az igények meghaladhatják a százezres nagyságrendet.