Kovács tagadja az együttműködést

Az MSZP és a Munkáspárt együttműködéséről alakult ki éles hangú vita tegnap a parlamentben. Az Országgyűlés megkezdte a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról szóló jelentés tárgyalását.Turi-Kovács Béla kisgazda frakcióvezető-helyettes az MSZP és a Munkáspárt együttműködése kapcsán úgy fogalmazott: a rendszerváltás óta a demokráciát fenyegető legnagyobb veszély, hogy a szocialisták választási szövetséget kötöttek Fehérgyarmaton a szélsőbaloldali Munkáspárttal. Turi-Kovács Béla idézett a Napi Magyarországban megjelent interjúból, amelyben Földes György MSZP-s választmányi elnök többek között kijelentette: a Munkáspárt sokat változott az utóbbi tíz évben, és egy modern, radikális baloldali párttal elképzelhetőnek tartja az együttműködést. A kisgazda honatya hangsúlyozta: ez az igazi kérdés, nem a médiakuratóriumok körüli virtuális vita. Szerinte a legfőbb ügyész lemondása – ha egyáltalán összefüggésbe hozható a médiavitával – arra vezethető vissza, hogy Györgyi belátta, nem helyezkedhet szembe az Alkotmánybírósággal. A képviselő úgy fogalmazott: a legfőbb ügyész nem a törvényesség és főleg nem a szocialista törvényesség legfőbb őre.Várhegyi Attila államtitkár az MSZP és a Munkáspárt kapcsolatáról szólva kijelentette: az utódpártok mind teljesebb egyesüléséről van szó. – Méltán bizakodhatnak, hiszen olyan támogatók állnak mögöttük, mint Szaddám Huszein és Szlobodan Milosevics – fogalmazott az államtitkár.Kovács László, az MSZP elnök-frakcióvezetője felszólalásában megjegyezte: nincs sem együttműködés, sem közös jelölt a Munkáspárttal, amely csupán támogatja a szocialisták jelöltjét az időközi választáson. Hangsúlyozta: az MSZP elhatárolódott Thürmer Gyula NATO-ellenes, vagy a Szaddám Huszeinnel és Szlobodan Miloseviccsel szimpatizáló kijelentéseitől, a kormánytöbbség azonban ezt egyszer sem tette meg a MIÉP-pel kapcsolatban.Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter erre reagálva hangsúlyozta: meglepte Kovács László felszólalása, mivel az MSZP elnöke „a demokrácia szétzilálásának mestere, míg a kormánykoalíció védi a demokráciát”. A kisgazda miniszter kifogásolta, hogy a közszolgálati televízióban nem adtak hírt az FKGP március 15-i megemlékezéseiről, ezzel szemben hosszas tudósítást szenteltek annak a fáklyás felvonulásnak, ahol együtt menetelt az MSZP, az SZDSZ és a Munkáspárt. A miniszter úgy vélte: ez a jelenség „az MTV-ben a mai napig bent lévő MSZMP-s erők” számlájára írható.Torgyán József feltette a kérdést Kovács Lászlónak: amikor Javier Solana volt NATO-főtitkárral, európai uniós főbiztossal tárgyalt, akkor megemlítette-e, hogy – a Munkáspárton keresztül – Szaddám Huszeinnel és Szlobodan Miloseviccsel is közösséget vállal.Mádi László, a Fidesz-frakció nevében támogatásáról biztosította a kormány autópálya-építési elképzeléseit. Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a koncessziós autópálya-építések kifejezetten hátrányt jelentettek az ország számára, a költségek a kilométerenkénti kétmilliárd forintot is elérték, és a magas használati díjakon keresztül több milliárd forintot vettek ki az autós társadalom zsebéből. Véleménye szerint azért, hogy az előző kormány nem tett semmit ennek a helyzetnek a megszüntetése érdekében, felelősség terheli az akkori közlekedési minisztert, illetve politikai államtitkárt is.A parlament megkezdte a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról szóló jelentés tárgyalását. A vitán jelen voltak a határon túli magyar szervezetek képviselői is. A jelentés részletesen beszámol a tavalyi év magyarsággal kapcsolatos legfontosabb eseményeiről. A vajdaságiakkal kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy a kormány kezdetektől fogva támogatja a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény megvalósítását, és határozottan kiáll a vajdasági magyar pártok autonómiakoncepciója mellett.A magyar kormány támogatja az erdélyi történelmi egyházak kezdeményezését egy alapítványi egyetem létrehozására, erre a célra az idei költségvetésből kétmilliárd forintot szán.Szlovákia euroatlanti integrációját segítendő, hazánk kezdeményezte a Visegrádi Együttműködés élénkítését. A jelentés arra is rámutat, hogy nyugtalanságra ad okot a szlovákiai közigazgatási reform, amely hátrányosan osztaná meg a magyarok által lakott területeket, és így csökkentené az érdekérvényesítés lehetőségét. Kárpátaljával kapcsolatban leszögezi: a kormány jelentős támogatást nyújt a beregszászi főiskolának, Horvátországban pedig a háborúban lerombolt magyarlakta területeken jelentős terhet vállal az újjáépítésből. A kormányprogramnak megfelelően jelentősen nő a határon túli magyar közösségek támogatása.