Százötven éves a kamara

- A kamara legfontosabb feladata és célja kell hogy legyen az európai uniós csatlakozás, illetve a globalizálódó világhoz történő illeszkedés elősegítése. Mindezt úgy kell végrehajtani, hogy továbbra is védeni kell a magyar kereskedelem és ipar érdekét – mondta Göncz Árpád köztársasági elnök a magyarországi kereskedelmi és iparkamarák létrejöttének 150. évfordulója alkalmából hét végén Budapesten tartott ünnepségen.Göncz Árpád az ünnepi küldöttgyűlésen reményét fejezte ki, hogy a kamarák át tudnak alakulni valóságos érdekvédelmi társadalmi szervezetté. Ezáltal a gazdaság szereplőinek véleményét, javaslatait közvetítik, és felelősséggel képviselik azok érdekeit. A mindenkori kormány és a kamarák között kétoldalú eszmecserének kell megvalósulnia.Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke történelmi viszszatekintést adott a másfél évszázados kamarai működésről: a kamarák rendszere Magyarországon az 1850. március 18-i ideiglenes törvény alapján jött létre. A császár rendelete előírta, hogy a birodalom területén minden iparos és kereskedő köteles érdekvédelmi szervezeteket, kamarákat létrehozni. Magyarországon akkor tizenegy ilyen szervezet jött létre. Elmondta, hogy a kamarák a történelem során a gazdaság fejlődését szolgáló intézményeket, kutatóintézeteket hoztak létre, illetve vásárokat szerveztek. Ennek köszönhetően 1864-ben megalakult a pesti áru- és értéktőzsde. A rendszerváltozás után a kamarák élenjártak a szomszédos országokkal való gazdasági kapcsolatok kiépítésében. Tolnay Lajos elmondta, hogy a kamara a mindenkori kormány partnere kíván lenni, de egyes esetekben annak jó értelemben vett gazdasági ellenzékévé válhat. Az új kamarák célja egy kisebb, de hatékonyabb érdekvédelmi szervezet kialakítása. A jövőt illetően a kamara feladata a magyar vállalkozások lehetőségeinek kiszélesítése, az uniós és a szomszédos országokkal való együttműködés és integráció megteremtése.