Bérházak állami pénzből

Pályázat útján elnyert állami pénzből építhetnének bérlakást a helyi önkormányzatok, a kormány által tervezett új támogatási rendszer alapján – mondta tegnap Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a Budapesten tartott nemzetközi lakásépítési és -finanszírozási konferencia megnyitóján.A rendezvényen jelen volt Peter Tufo amerikai nagykövet is, aki elmondta: az USA-nak átadható tapasztalatai vannak a lakáspolitika területén.- Öt évtizeddel ezelőtt az Egyesült Államok lakáshelyzete hasonló volt a mai magyar szituációhoz. A Truman elnök alatt hozott lakástörvény annak idején jelentős változást hozott e téren – jegyezte meg ezzel kapcsolatban Robert Mitchell, az Amerikai Lakásépítők Országos Szövetségének (NAHB) elnöke.Elmondta: az elmúlt évtizedekben az USA-ban a lakásépítési tevékenység hullámzó teljesítmény melletti növekedése volt megfigyelhető.Míg a hatvanas évek végén a magas kamatlábak miatt nehéz helyzetben voltak a lakásépítők, a hetvenes évek elején jelentős javulás volt érzékelhető, amit viszont újra a magas kamatlábak törtek meg. A nyolcvanas évek második fele újabb fellendülést hozott, és most is jó időket él meg a szektor – mondta Mitchell. Mindezzel együtt a jelzáloghitelezés elterjedésének köszönhetően sokat fejlődött az amerikai népesség lakáshelyzete. A háború utáni négymillióhoz képest ma már 170 millió családi ház van az országban, és a következő években 25 millió új lakás építését tervezik.Eközben az átlagos alapterület is növekedett. Míg ötven éve az átlagos amerikai ház 100 négyzetméteres, egyszintes épület volt, ma már 200 négyzetméteres, kétszintes családi házak az általánosak – mondta Mitchell.Az elmúlt évek új trendjeként említette, hogy a szektor figyelme újra a belvárosi területek felé fordul.A magyar lakásvásárlások esetében még nagyon kicsi a hitelek aránya – tudhattuk meg Horváth Sándortól, a Gazdasági Minisztérium építési és lakásfőosztályának vezetőjétől.Elmondta: míg a nyugati országokban 70-80 százalékos a lakásvásárlásoknál a hitelek aránya, addig ez Magyarországon csak 10 százalék. A GDP-hez mérve pedig elenyésző – 1 százalékos – a jelzáloghitelezés aránya. Horváth Sándor hangsúlyozta, ezeket az arányokat növelni szeretnék. A főosztályvezető utalt a lakásárakhoz képest alacsony bérekre, az elöregedett lakásállományra és a kis lakásmobilitásra is.