A magyar tömegközlekedés nincs zsákutcában

A falunak létfontosságú a busz- és a vasúti özlekedés. Százezrek ingáznak lakó- és unkahelyük között. A fellendülő gazdaság lehetővé eszi, hogy az állam több támogatást adjon a ömegközlekedési vállalatoknak. A Volán sorra seréli jobbra autóbuszait. Se szeri, se száma az új asútfejlesztési programoknak.

Kedvelt témája a mindennapi beszélgetéseknek a tömegközlekedés. A járművek állapota, a késések, a drága jegyárak és a zsúfoltság miatt gyakran panaszkodunk. Érzékenyen érint minket minden, amit köznapi utazásaink során tapasztalunk. Nem véletlenül, hiszen sokunknak, különösen a falusiaknak, autóbusz, vagy vasút nélkül keservesebb lenne az élete. Ám az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a rosszat hamarább vesszük észre, mint a jót. Pedig a tömegközlekedésben ez utóbbira is van példa. Főleg, mióta a gazdasági helyzet lehetővé teszi, hogy az állam többet áldozzon a fejlesztésekre.
A tömegközlekedés fejlődött, ám még mindig vannak problémák – summázza a jelenlegi helyzetet a fejlett ipari államokat tömörítő világszervezet, az OECD hazánkról szóló friss jelentése. Az utasforgalom 1990 és 1999 között jelentősen visszaesett. A kormányzat – anyagi okok miatt – szinte kivonult a területről, így a közlekedési társaságok a viteldíjak emelésével próbálták pótolni veszteségeiket. Budapesten tapasztalhatók a legaggasztóbb állapotok, ám vidéken is elgondolkoztató, hogy a helyi autóbuszjárattal rendelkező települések száma 1990-től 1998-ig 205-ről 110-re csökkent. A megyei városok tömegközlekedése pedig – a korábbi állapotokhoz képest, egy évre vetítve – 400 millióval kevesebb utast szolgál ki.
– Meglepően hangzik, de Párizs, London, vagy más nyugat-európai nagyvárosok lakói irigylésre méltónak tartják a magyar tömegközlekedést – vizsgálja másik oldaláról a kérdést Ruppert László, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Az uniós államokban rengeteg pénzt költenek arra, hogy autóikból visszacsábítsák a buszokra, vasútra, villamosokra a polgárokat. Nálunk persze más a helyzet, hiszen ma még csak minden negyedik emberre jut egy személygépkocsi. A hálózatsűrűség, a gyakoriság és a tömegközlekedés aránya nálunk lényegesen magasabb az EU átlagánál. Ami azt jelenti, hogy nincs olyan falu, vagy város az országban, melyet ne érintene a buszhálózat. Emellett a települések egyharmada vasúton is megközelíthető.
Mindez olyan kincs, amit Magyarországnak a jövőben is őriznie kell. A jelenlegi színvonal fenntartása a hazai közlekedéspolitika egyik legfontosabb feladata – szögezi le a helyettes államtitkár. Az állam feladatát a tömegközlekedés fenntartásában – az úgynevezett közszolgáltatási kötelezettséget – Ruppert László tájékoztatása szerint a jövőben törvény rögzíti majd. Mit jelent ez a mindennapokban? Elsősorban azt, hogy a személyszállítás jövőjét – a teherfuvarozással szemben – nem lehet tisztán a piac szeszélyeire bízni. Megpróbálták ezt Angliában, Amerikában, ijesztő eredménnyel. Magánosították a buszjáratokat. A verseny először lenyomta az árakat. Majd bekövetkezett a szokásos fordulat: a nagy hal megette a kis halakat. Települések maradtak buszközlekedés nélkül, egyes területeken vissza kellett államosítani a közlekedési vállalatokat.
Az ilyen zsákutcákat érdemes elkerülni. A közszolgáltatási kötelezettség azt jelentené, hogy az állam, vagy az önkormányzat a közlekedési társaság elismert önköltsége és a viteldíj közötti különbséget kiegyenlíti, azaz a kis forgalomból adódó esetleges veszteségeket fedezi. A szerény, de biztos jövedelem pedig a magántőke számára is vonzóbbá tenné a közösségi közlekedést. Vidéken kísérleti jelleggel már ma is négy településen üzemeltetnek menetrend szerinti buszjáratokat vállalkozók.
A kormányzat egyre több segítséget nyújt a buszpark és a vasút fejlesztésére. A Volán évi 77 millió kilométert futó, 105 millió utast szállító, 11,5 éves átlagéletkorú járműállományának „frissítésére” – állami támogatással – csak a legutóbbi időben 273 új autóbuszt állítottak üzembe. Az idén 150 esztendős magyar vasút modernizálása érdekében számos nagy program indul útjára. Az eddigi erőfeszítések sem voltak hiába. Ebben az évben rekordot döntött a vasúton utazók száma. A tavalyi 155 millió fő után 2001-ben már átléptük a 160 milliós utaslétszámot. Többek között ennek köszönhető, hogy várhatóan az előzetes terveknél kisebb lesz a MÁV Rt. vesztesége.