Az orvos válaszol 2001. november 23.

„Rossz beidegzôdés” jeligét választó olvasónk feszítô fájdalmat tapasztal a hátában, a mellkasában, és a torkában, erôs fáradtságérzés kíséretében. A fájdalom a fej felé is sugárzik. Kérdi, mi lehet a panasz oka, mit tehet a jobbulás érdekében?
A mellkasi, háti fájdalomnak számos eredője lehet. Lényeges tudni azonban, hogy a fájdalom állandóan fennáll-e, vagy csak néhány percre, esetleg egy fél órára jelentkezik. Továbbá hogy mozgásra, légzésre fokozódik-e, vagy sem, illetve kíséri-e nehézlégzés, verejtékezés, levertség.
A mellkasi, háti fájdalom lehet nyelôcsô eredetű, de lehet szívkoszorúérgörcs vagy valamilyen mozgásszervi rendellenesség következménye, de befolyásolhatja az idegállapot is. Érdekességként említhetjük a mellkas bal oldalán jelentkezô övsömör okozta fájdalmat is, ami – a hólyagok megjelenése elôtt – a szívizominfarktus tüneteit utánozhatja. Az epekövesség fájdalma is sugározhat a mellkasba. Ez a fájdalom azonban általában görcsös jellegű, órákon keresztül fennáll, s a jobb bordaív alatti tájékról vagy a gyomortájról indul, és onnan sugárzik felfelé. Általában görcsoldóra szűnik meg.
Gyakran áll a nyaki gerinc betegsége a mellkasi fájdalom hátterében, ami gyakran sugárzik a koponya felé. Mellkasi fájdalmat okozhat még a mellkas izomzatának húzódása, gyulladása. Ez szintén felületesen megjelenô fájdalom, ami mozgásra, nyomásra fokozódik.
Láthatjuk, hányféle betegség idézheti elô a mellkasban, hátban jelentkezô fájdalmat. A kórokok elkülönítése általában egyszerű, de néha még a szakembernek is fejtörést okozhat. A leghelyesebben akkor járunk el, ha a fájdalom jelentkezésekor átgondoljuk annak jellegét, valamint számba vesszük az azt megelôzô eseményeket, ismert betegségeinket, és az orvost már ezek tudatában hívjuk, illetve keressük fel. Nagy segítség ugyanis a betegségek elkülönítésében, ha az orvost pontosan tájékoztatjuk.
A szív- és érrendszeri betegségek biztonságos kizárása nagyon fontos, hiszen ezzel életet menthetünk. Ha a szívpanasz nem igazolódik, kereshetjük a bajt a mozgásszervek, a gyomor, a nyelôcsô és egyéb szervek rendellenességei körében. Olvasónk panasza – leírása alapján – nyaki gerincelváltozás okozta bajnak látszik leginkább. Mivel azonban egyszerre két rendellenesség is állhat a háttérben, ez esetben is javasolt a kardiológiai vizsgálat.

„Vándorvese” jeligére választ váró olvasónk a jeligében megfogalmazott elváltozásról kérdez.
Vándorvesérôl, vesesüllyedésrôl akkor beszélünk, ha álló helyzetben vagy mély belégzésben a vese a normális helyzetébôl körülbelül két csigolyatestnyit elmozdul lefelé, és ezáltal tapinthatóvá válik. Sovány testalkatúaknál a vesét rögzítô kötôszövet gyengesége, míg másoknál a vese körüli zsírszövet csökkenése, például fogyás kapcsán, idézheti elô. Leggyakrabban nôkön és jobb oldalon jelentkezik. Tünete lehet deréktáji, alhasi fájdalom, mely a hasüreg, a gerinc és combok felé sugárzik. Kísérheti görcs is.
Kezelésének egyik módja, hogy a beteget eltiltjuk a nehéz fizikai munkától. Napi ötszöri étkezés javasolt, a soványaknál jótékony hatású a mértékletes hízókúra, hasizom-erôsítô torna mellett. Alkalmazhatunk haskötôt is. Ha mindez nem hoz eredményt, és a beteg panaszai állandósulnak, esetleg szövôdmény alakul ki, a műtét a megoldás, amelynek során a vese rögzítése a cél.