Jó európai megítélés hazánkról

Magyarország képes lesz megbirkózni az uniós versennyel. Szilárd az ország makroökonómiája, jobb lett a bíróságok hatékonysága, s javulás van az emberi- és polgári szabadságjogok területén. Bár még "kiterjedt diszkrimináció" folyik a romák ellen, biztató a kormánynak a roma kisebbségért tett programja. Az egészségügy sürgős reformra szorul, de jelentős az előrehaladás a szociálpolitikában és a foglalkoztatásban. Többek között ez áll az Európai Bizottság "jó előrehaladás"-t konstatáló, Magyarországról szóló idei országjelentésében.

A dokumentum szerint Magyarország változatlanul megfelel az EU-tagság koppenhágai politikai kritériumainak. A vizsgált időszakban, vagyis a tavalyi országjelentés közzététele óta tovább
javult a bíróságok hatékonysága, a Legfelsőbb Bíróság azonban változatlanul túlterhelt – állapítja meg a bizottság.

Az emberi jogok és a polgári szabadságjogok területén a jelentés előrelépést állapít meg a menekültügy kezelésében, de megjegyzi, hogy a rendőrség magatartásával kapcsolatban egyes esetekben kifogások merültek fel. „A közszolgálati médiumokat illetően megoldást kell találni a kuratóriumok összetételének” a problémájára – áll a jelentésben.

A bizottság nyugtázta, hogy a kormány a roma kisebbség helyzetének javítására kidolgozott középtávú cselekvési programjában új politikai eszközöket és intézkedéseket alkalmazott. Értékelése szerint ugyanakkor a romákat „kiterjedt diszkrimináció” sújtja, s az ezzel szembeni fellépéshez, valamint a hatályos jogszabályok teljes körű érvényre juttatásához további erőfeszítésekre lenne szükség.

A jelentés Magyarországot működő piacgazdaságnak minősíti, amely „rövid távon” képes lesz megbirkózni az uniós verseny és piaci erők nyomásával. Az ország ezzel ugyanabba a kategóriába került, ahová a bizottsági értékelés szerint jelenleg Bulgária és Románia kivételével valamennyi közép- és kelet-európai tagjelölt tartozik. Bulgária és Románia (valamint a nem tárgyaló Törökország) az elemzések szerint még nem tekinthető „működő piacgazdaságnak”, bár Bulgária közel áll ehhez. A skála másik végén viszont Ciprus és Málta – amellett, hogy működő piacgazdaságnak számít -, a bizottsági értékelés szerint nemcsak rövid távon, hanem már most is képes ellenállni az uniós verseny és piaci erők nyomásának.

Az ország makroökonómiai helyzetét a bizottság változatlanul szilárdnak tartja, de kifogásolja, hogy idén a költségvetési politika expanzívvá vált. Ehhez járulnak a nyugdíjrendszer további reformja körüli bizonytalanságok és az egészségügy reformjának a
késlekedése, ami értékelése szerint összességében aggodalmakat ébreszt a költségvetés konszolidációjának folytatásával, illetve egyensúlyának középtávú fenntarthatóságával kapcsolatban. „Az egészségügy reformját sürgősen meg kell valósítani” – állapítja meg.

A belső piacnak való megfelelés tekintetében a jelentés „jó előrehaladásról” számol be. További erőfeszítéseket sürget a közbeszerzések szabályozásának az uniós gyakorlathoz való
közelítésében, illetve átláthatóságának biztosításában. Említést tesz a parlament által időközben elfogadott (a jelentés szerkesztésekor még csak tárgyalt) pénzmosás elleni
törvénymódosítási csomagról. A versenypolitikában az állami támogatások rendszerének az uniós szabályokhoz történő közelítését sürgeti, különös tekintettel az adókedvezményekre.

Az adózás területén is folytatódott a közösségi szabályozáshoz való alkalmazkodás – állapítja meg a bizottság, megjegyezve azonban, hogy továbbfejlesztésre szorulnak a közösséggel és a tagországokkal folytatott elektronikus információcserét szolgáló informatikai rendszerek. Hasonló a helyzet a vámügyek területén.

Jelentős előrehaladást állapít meg a dokumentum a környezetvédelemben, külön is megemlítve a környezeti hatáselemzésekre vonatkozó törvény elfogadását. A mezőgazdaságban ugyanakkor a vizsgált időszakban csak az élelmiszerbiztonsággal és az állategészségüggyel kapcsolatban rögzít előrelépést. Megemlíti, hogy az állat- és növényegészségügyben szükség volna az ellenőrzési rendszerek korszerűsítésére. Korlátozott volt az előrelépés az energiaszektorban, ahol még megteremtésre várnak az egységes uniós energiapiacban való magyar részvételt lehetővé tévő jogi keretek.

Jelentős előrehaladásról számol be viszont a jelentés a szociálpolitikában és a foglalkoztatásban, megemlítve a módosított Munka Törvénykönyvének elfogadását. A szociális párbeszédet illetően bizalomerősítő intézkedéseket tart szükségesnek a dialógus erősítése érdekében.