Medgyessy és Kovács nem ad \„biankó csekket\”

Megértéssel fogadta Lord George Robertson NATO-főtitkár Medgyessy Péternek, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének azt a felvetését, miszerint ha hetente ülésezne a parlament, akkor hatékonyabban működhetne együtt az észak-atlanti szövetséggel – tudósít a Népszava mai száma az MSZP-s miniszterelnök-jelölt egy héttel ezelőtti, brüsszeli megbeszéléseiről.

A NATO-nak valószínűleg az a legelőnyösebb, ha a magyar parlament éjjel-nappal ülésezik, legalábbis addig, amíg egy alkotmánymódosítással nem rendezik a kormány meglehetősen szűk döntési kompetenciáját. Jelenleg a parlament egészének hozzájárulása kell ahhoz, hogy a magyar kormány olyan súlyú döntéseket hozzon, mint például részvétel határainkon kívül történő akciókban, így a NATO alapokmánya V. cikkelyének életbe lépése esetén. Az MSZP mégsem támagatná a kormány gyorsabb, hatékonyabb döntését lehetővé tevő alkotmánymódosítást:

Az MSZP álláspontja egyébként továbbra is az, hogy az alaptörvény módosítása sem adhat ’biankó csekket’ a kabinet kezébe. Kovács László pártelnök szerint az IM előterjesztésétől garanciát várnak ennek megnyugtató elkerülésére.

A szabad demokrata Mécs Imre szerint az ország eddig is gyorsan reagált a NATO felkéréseire. A politikus szerint továbbra is elengedhetetlen a parlaemnti kotroll, ugyanis a XX. századi magyar történelem több példát is szolgáltat arra, hogy mi a következménye a parlamenti ellenőrzés nélküli katonapolitikai döntéseknek.

Nyugodtak lehetünk hát: az országot nem hagyják az MSZP-s és SZDSZ-es képviselők holmi felelőtlen siserehad kezébe adni. Ha ellenőrzésük e döntések fölött megmarad, oly dicsőséges katonapolitikai múlttal rendelkező politikai erők gyakorolhatnak kontrollt, akiknek elődpártjai levezényelték részvételünket Csehszlovákia 1968-as lerohanásakor – vagy oly politikai lángelmék kései követői, akik nem akartak katonát látni, amikor négy irányból harapdáltak ki területeket a történelmi Magyarország testéből az éhes utódállamok.

A lap idézi Horváth Gábor külügyi szóvivőt is:

A módosítás célja, hogy az V. cikkely életbe lépése esetén a magyar kormány azonnal intézkedhessen. Hozzátette továbbá, a 19 tagállam közül hazánk az egyetlen, ahol a kérdést még nem rendezték, függetlenül attól, hogy a téma már a csatléakozási tárgyalások során felmerült.