Módosítják a vasúti törvényt

Novemberben kerül az Országgyűlés elé az, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium által előkészített javaslat, amely az 1993-as vasúti törvényt korszerűsíti. A pályákhoz való szabad hozzáféréstől – amelyet minden uniós és csatlakozni kívánó országban törvényben kell szabályozni – azt várják, hogy növekedni fog a vasúton történő szállítás aránya.

Az Európai Bizottság a vasútra vonatkozó Fehér Könyvben 1991 után másodízben bocsátott ki újabb rendelkezéseket az idén szeptemberben. A módosítások legfontosabb célja, hogy elősegítsék a verseny kialakulását a vasúti közlekedésen belül, egyúttal bővítsék ennek az alágazatnak a lehetőségeit.

A pályákhoz való szabad hozzáféréstől – amelyet minden uniós és csatlakozni kívánó országban törvényben kell szabályozni – azt várják, hogy sikerül megállítani a vasúti szállítás folyamatos csökkenését, hiszen a pályákat nemcsak a nemzeti vasutak, henem külső cégek is igénybe vehetik. Jelenleg ugyanis Nyugat- Európában a vasúti áruszállítás részaránya tizennégy százalékos, miközben a közutak már nem bírnak el nagyobb terhelést, ezért az EU azt szorgalmazza, hogy az egyre növekvő személy- és áruforgalom mind nagyobb részét kötött pályákon bonyolítsák. Megfelelő intézkedésekkel és jelentős beruházásokkal a vasutat versenyképessé lehet tenni, mint azt számos gyakorlati példa is mutatja.

Jövőre már Magyarországon is törvény szabályozza a vasúti infrastruktúra használatát, a hazai közlekedéspolitika az eltérő fejlettségi színvonal miatt abban érdekelt, hogy a szabad pályahasználat fokozatosan váljon lehetővé. Az Európai Uniós csatlakozás után hazánk e tekintetben átmeneti mentességet kér, ami arra irányul, hogy a nemzetközi forgalomban használt teljes pályakapacitásnak egyelőre csak húsz százalékát vehessék igénybe külföldi vasutak, illetve fuvarozásban érdekelt cégek. Mivel Magyarország várhatóan még a belga elnökség alatt lezárhatja a közlekedési fejezetet, év végéig eldől az is, hogy megkapjuk-e ezt a mentességet.

A pályahasználati díj országonként különböző, az új irányelvek szerint azonban minden államban létre kell hozni egy független elosztó szervezetet, amely nem végez vasúti közlekedési szolgáltatást. Ez a szervezet bocsátja majd ki a fuvarengedélyeket és határozza meg a pályahasználati díjat. Az Európai Bizottság határozata szerint a pályakapacitás-elosztó szervezet maradhat állami tulajdonban, ám az adminisztrációt és az irányítást függetleníteni kell az államtól.

A korábbi uniós irányelv előírta az infrastruktúra és a vasútüzem számviteli különválását, az újabb viszont megköveteli a kereskedővasúton belül az árufuvarozás és a személyszállítás szétválasztását. A MÁV-on belül erre a tervek szerint 2003. január 1-jétől kerül sor. Erre azért van szükség mert az áruszállítást a vállatokon belül kizárólag piaci viszonyok szerint lehet bonyolítani, a személyszállítás azonban közszolgáltatás lesz, amit az állam is ellentételez. A közszolgáltatásért járó pénz pedig nem kerülhet az áruszállításhoz. Ugyancsak új alapokra helyezik a jövőben a vasútbiztonságot. A Fehér Könyv előírja, hogy a biztonságért felelős szervezeteket – például az ellenőrző vagy döntőbizottságot – függetleníteni kell a társaságtól.