Nő a fogyasztás és a reálkereset

A GKI Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a magyar gazdaság a tavalyinál lényegesen lassabban nő, a külső egyensúly és az infláció szintje viszont kedvezően alakul.

Idén az ipari termelés dinamikája a tavalyinak hozzávetőlegesen csak negyede, négy-öt százalék körüli lesz – áll a GKI Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzésében. 2001. első háromnegyed évében az ipari export közel 12 százalékkal nőtt, a belföldi értékesítés viszont gyakrlatilag változatlan maradt. Az elmúlt évtől eltérően a kis- és közepes méretű vállalkozások a dinamikusabbak, míg a háromszáz főnél többet foglalkoztatóknak nemcsak az eddigi idei teljesítményük, de üzleti várakozásaik is rosszabbak az átlagosnál. Mivel az ipari termelés több mint kétharmadát, az export nyolcvan százalékát a nagyvállalatok adják, helyzetük az egész gazdaság szempontjából aggasztó – állapítja meg az elemzés.

A külkereskedelem növekedési üteme is látványosan lassul, az export azonban eddig gyorsabban nőtt az importnál. Ez utóbbi, paradox módon, épp a romló kiviteli lehetőségek következménye, ugyanis a termelők jelentősen csökkentették anyag- és alkatrészimportjukat. Emellett csökkentőleg hat az importra az alacsony olajár. Az év hátralévő részében a GKI szerint az export jelentősebb, az import szerényebb további lassulása várható. A kivitel lehetőségeit a nemzetközi dekonjunktúra mellett két, a magyar versenyképességet rontó tényező – a forint erősödése és a bérek emelkedése – is csökkenti. A behozatal esetében viszont a romló üzleti várakozások mérséklő hatását részben ellentételezi a lakossági fogyasztás és az állami beruházások növekedése.
Az építőipari termelés az állami-önkormányzati megrendelések és a lakásépítés – államilag támogatott – dinamikus növekedése eredményeként a tavalyinál jóval gyorsabban emelkedik. A mezőgazdasági termelés idén várhatóan három százalékkal nő. Annak ellenére, hogy gyors a kiskereskedelmi forgalom, a távközlés és egyes üzleti szolgáltatások fejlődése, a GDP idei növekedése csak megközelíti vagy épphogy eléri a négy százalékot.

A bruttó átlagkereset idén az első kilenc hónapban 16,9 százalékkal nőtt, a versenyszférában 16,4 százalékkal, a költségvetésiben 18 százalékkal. A versenyszférában a prognózis szerint némi lassulás, a költségvetési szektorban viszont – a további elígérkezések következtében – némi további gyorsulás is lehetséges. A reálkeresetek, nem számítva a gyermekek utáni adókedvezményeket, 4,9 százalékkal nőttek az első háromnegyed évben. A lakosság pénzmegtakarítása – részben a növekvő hitelfelvétel következtében – csökken, a fogyasztás az év során mintegy öt százalékkal emelkedik.

Az infláció a nyár eleje óta érezhetően lassul, a GKI éves átlagban 9,3 százalékos, az év végére 7,5 százalékos drágulást prognosztizál. Az államháztartás eddigi, időarányosan rendkívül kedvező hiánya eléri majd a költségvetési törvényben előirányzottat.