November 13.: Magyar politikai élet (2.)

Az MSZP nyilatkozata a zárszámadásról, a

Az MSZP elnöksége a zárszámadásról

Kovács László szerint nem maradhat következmények nélkül, ha a képviselők szembe mennek egy jól kimunkált állásponttal, ezért az MSZP elnöksége felkérte a frakcióvezetést, hogy hallgassa meg annak a három szocialista politikusnak az indokait, akik hétfőn a kormánnyal együtt megszavazták a zárszámadást, s ha szükséges, alkalmazzon szankciókat. Az MSZP elnöke erről a párt országos elnöksége ülését követően beszélt annak kapcsán, hogy Szűrös Mátyás, Páva Zoltán és Bodzás Ferenc Árpád megszavazta a 2000. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot.

Mint Kovács elmondta: nem rendeltek el kötelező szavazást a frakcióban, mivel van egyfajta egyetértés, amely morális kötelezettségekkel jár. De Szűrös Mátyás nem első és nem tizedik alkalommal helyezkedett tudatosan szembe a képviselőcsoport álláspontjával, amiből az következik, hogy „rossz frakcióban” ül. Kovács László úgy látja: ennek a jövő évi parlamenti választásokon lesznek következményei, hiszen sem az egyéni körzetében nem kívánják a politikus újraindítását, sem a megyei listán nincs rajta, és – bár az első verziójában sincs kész – nem valószínű, hogy befutó helyen szerepel majd az országos listán.

A pártelnök szerint a MIÉP igen szavazata azt jelenti, hogy gyakorlatilag a koalíció részévé vált és kiderült, hogy „nem ül az ellenzékkel egy oldalon”. A zárszámadásra leadott igen szavazat azt jelenti, hogy a kormány mindent törvényesen csinált, és ellentétes az ellenzéki pozícióval, ha ezt egy párt megszavazza.

Hozzátette, hogy a voksolás 283 milliárd forintról szólt, amelyet a kormány az alultervezett inflációból teremtett elő, viszont a magasabb infláció következtében kevesebbet értek a
kifizetett bérek, a nyugdíjak és a különböző támogatások. Ez a többletbevétel valahol hiányzik, és a zárszámadásban ezt osztotta szét nagylelkűen a kormány.

Kovács László elismerte, hogy helyes célokra is fordítanak a pénzből, így például nyugdíj- vagy béremelésre, illetve az egészségügy támogatására, ugyanakkor, mint fogalmazott: emellett közvetve vagy közvetlenül a klientúrát támogatják, és közpénzeket nem közcélokra használnak fel. A pártelnök a túszszedők logikájához hasonlította a kormány magatartását, akik ártatlan emberek életét is feláldozzák céljaikért, míg a kormány a jó célokat is hajlandó feláldozni a saját érdekében.

---

A Hit Gyülekezete nyilatkozata

A Hit Gyülekezete a nem történelmi egyházak elsorvasztására irányuló újabb kísérletnek látja az egyszázalékos törvény legutóbbi módosítását.

A Fidesz-kormány minden korábbinál messzebbre megy, amikor semmibe veszi az adóforintokat felajánló polgárok akaratát és az egyházak szolgáltatását ténylegesen igénybe vevő hívők helyett más célra gyűjtött statisztikai adatok alapján oszt szét adófizetőktől bevasalt pénzeket.

Úgy véljük, hogy ez a kicsinyes döntés, mint a történelmi egyházak részére nyújtott újabb állami mankó alkalmas a kedvezményből részesülő egyházak lejáratására is.

Meggyőződésünk, hogy a felekezetek működését közvetlenül az egyházi szolgáltatásokat igénybe vevő hívőknek kell finanszíroznia.

---

Szanyi Tibor (MSZP) közleménye

Az MSZP körültekintően nyugtázza, hogy midőn az EU ez évi, Magyarországról szóló jelentése a korábbiakhoz híven több területen előrelépést, addig számos ponton viszont sürgős, helyenként több éve esedékes teendőket jelez.

Az EU országjelentései természetüknél fogva bátorítóak, s a kedvező megállapításokat, valamint a kritikai észrevételeket egyensúlyban kell kezelni. Ha az EU nem látná az ország több éves teljesítményét, akkor a csatlakozási tárgyalások meg sem indulhattak volna.

A mostani jelentésből azonban az is kiolvasható, hogy a csatlakozási céldátumig (2004 eleje) vészesen fogy az idő olyan akut problémák kezelésére, mint az egészségügyi reform, a nyugdíjreform, az államháztartási reform, illetve a tagsághoz szükséges intézményi háttér megteremtése.

Kifejezetten politikai természetű probléma ugyanakkor a széleskörű korrupció makacs léte, a társadalmi párbeszéd hiánya, a roma kérdés tartós megoldatlansága, a közmédia eltorzulása, a
közpénzek felhasználásakor a közbeszerzések rendszeres kikerülése, vagy az állami költségvetéssel való kormányzati zsonglőrködés. A most is megismételt korábbi kritikákhoz képest új elem, hogy az idei jelentés kifejezetten rosszallja a határon túli magyarok kedvezményeiről szóló törvény kapcsán a szomszédainkkal elmaradt kormányzati egyeztetéseket.

Több mint aggasztó viszont, hogy az EU által a mezőgazdaságnak nyújtott pénzügyi támogatás igénybevételéhez szükséges úgynevezett SAPARD iroda gyakorlatilag nem létezik, ezáltal egyre kétségesebbé válik az európai alapok igénybevételének lehetősége. E területen valamennyi tagjelölt közül az utolsó helyre kerültünk, noha hazánk továbbra is belépésre esélyes.

A szocialisták által kialakított kormányzati alternatíva valamennyi felmerült problémát azonnal is és tartósan is kezelni tudja, azt viszont sajnálattal állapítja meg, hogy a tavaszi
választásokig a kritikus pontokon – amint eddig sem – a kormányzattól már semmilyen előrelépés nem várható. Ezáltal a magyar demokrácia-deficit mellett immár az időtényező is a 2004-es csatlakozásunk egyik ellenfelévé vált.

---

Keller László közleménye

Az NKÖM Millenniumi Városközpont címmel megjelentetett közleménye valótlanságot állít személyemmel kapcsolatosan, majd erre a valótlanságra alapozva egész fegyvertárt vet be ellenem.

Nem igaz az NKÖM azon állítása, mely szerint azért kifogásolnám a kormány 52 milliárd forintos garanciavállalási szándékát, mert azt egy magáncég kapná. Én ilyet soha nem állítottam. Akkor, amikor az NKÖM ilyet állít rólam, el kell gondolkodni azon a lehetőségen, szándékosan olvassák félre az írásomat, vagy csak gondatlanul, felületesen. Nem tudom, melyik válasz a megnyugtatóbb.

Írásbeli választ igénylő kérdésemben én ugyanis magánberuházásról, nem pedig az NKÖM által kifogásolt magáncégről teszek említést. Magánberuházásról írok, mivel csak az állami beruházás, ami a költségvetési törvényben összegszerűen is bennfoglaltatik, márpedig az 52 milliárd forintos beruházás a költségvetési törvényben nem szerepel. Ettől kezdve azonban a Millenniumi Városközpont építését magánberuházásnak kell tekinteni a jogszabályok alapján. Ezek után viszont talán nem érdektelen a kérdés: Miért akar a kormány állami garanciát adni egy magánberuházáshoz? Erre az NKÖM MTI-nek megküldött nyilatkozata nem adott választ! Ezzel szemben viszont félretájékoztatja a közvéleményt, és megalapozatlanul támadja személyemet!

Keller László

---

A Fidesz Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökének közleménye

Az MSZP tegnapi sajtótájékoztatója Faragó Péter mentelmi ügyéről azt a célt szolgálta, hogy elterelje a közvélemény figyelmét arról a tényről, hogy az MSZP képviselői egy közvádas
büntetőeljárásban nem függesztették fel frakciótársuk mentelmi jogát. Az Országgyűlés tekintélye és az érintett képviselő érdeke egyaránt azt kívánta volna, hogy a kínos magyarázkodás helyett a
képviselő a független igazságszolgáltatás előtt tisztázza magát. Különösen érthetetlen az MSZP-s képviselők magatartása, ha valóban igaz Faragó Péter állítása, mely szerint csekély jelentőségű, megalapozatlan vádakról van szó vele szemben.

A választópolgárok körében joggal kelt visszatetszést, ha egy országgyűlési képviselő mentelmi jogával visszaélve, kivonja magát a büntetőeljárás alól. Senki sem áll a törvények felett, a törvény előtt mindenki egyenlő. A Fidesz – Magyar Polgári Párt visszautasítja az MSZP sajtótájékoztatóján a párttal kapcsolatban elhangzott rágalmakat, még akkor is, ha minden büntetőeljárás alá vont személynek joga van a védekezésre, és mint tudjuk a legjobb védekezés a támadás.

dr. Répássy Róbert a Fidesz Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke