November 21.: Magyar politikai élet

Pokorni Zoltán (Fidesz) a vállalkozóknál, Kovács László (MSZP) sajtótájékoztatója, Horn Gyula (MSZP) lakossági fóruma, Tabajdi Csaba (MSZP) nyilatkozata a MIÉP-ről, Medgyessy Péter (MSZP) a választásokról, Kövér László, Semjén Zsolt és Fónagy János előadása pécsi értelmiségi fórumon.

Pokorni Zoltán a VOSZ ülésén
A Fidesz szükségesnek tartja a magyar kis- és középvállalkozások tőkeellátottságát segítő hitelkártya-rendszer életre hívását, ami állami garancia biztosítása mellett jöhetne létre. Erről Pokorni Zoltán pártelnök beszélt szerdán Budapesten, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) kibővített elnökségi ülésén.

A politikus által Széchenyi-kártyaként aposztrofált hitelkártya segíthetné a magyar kis- és középvállalkozók gyors hitelhez jutását. A felvetés megvalósítása nem könnyű, ugyanakkor – mint hozzátette – az érdekképviseleti szervek, a kamara és a bankok bevonásával szükséges a magyar mikrovállalkozások megsegítése érdekében. A VOSZ arra is választ várt a pártelnöktől, hogy 2006-ig 20 százalék alá csökkenthető-e az áfa jelenlegi 25 százalékos kulcsa. Pokorni Zoltán elmondta: elképzeléseik szerint az áfakulcs csak fokozatosan, évente 1,2-1,5 százalékkal mérsékelhető.

Az iparűzési adóval kapcsolatosan elmondta: a Fidesz meggyőződése szerint annak gyors és radikális csökkentése egyéb adónemek érintetlenül hagyásával nem megvalósítható. Ugyanakkor hosszabb távon arra törekszenek, hogy az adórendszeren belül a központi adók csökkentésével együtt lehetőség szerint emelkedjen a helyi adók mértéke.

Pokorni szerint nélkülözhetetlen a párhuzamos adózási adminisztráció csökkentése, s a rendszer egyszerűsítése. Ennek kapcsán sürgette, hogy az APEH, a Gazdasági Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, valamint az egészség- és a nyugdíjbiztosító bevonásával mihamarabb üljön össze egy adózási kerekasztal.

---

Kovács László sajtótájékoztatója
„A magyar kormánynak és diplomáciának az Európai Unió kibővítésével kapcsolatban a Magyarország számára legelőnyösebb megoldást kell szorgalmaznia” – hangoztatta szerdán Szombathelyen tartott sajtótájékoztatóján Kovács László, aki Orbán Viktor miniszterelnök szokásos szerda reggeli rádióinterjújában elhangzottakra reagált.

„Nem értek egyet a miniszterelnök úrral abban, hogy kizárólag az uniós tagországok dolga meghatározni, hogy miképp bővüljön az Európai Unió” – mondta az MSZP elnöke. Kifejtette: „A döntés joga természetesen az övék, de a magyar diplomáciának, és a magyar miniszterelnöknek is kötelessége érvelni amellett, hogy a csatlakozni szándékozó országok teljesítményét egyenként kell értékelni, előrehaladásukat egyenként kell mérlegelni”.

Magyarország Kovács László szerint abban a helyzetben van, hogy a számára legkedvezőbb megoldás egyben a legtisztességesebb, vagyis, hogy a legfelkészültebb országok előbb fejezhessék be a csatlakozási tárgyalásokat és előbb válhassanak teljes jogú taggá. „Amennyiben az Európai Unió úgy dönt, hogy 2004. január elsején 12 ország válhat taggá, nem lehet semmi kifogásunk, de ha csatlakozásunk azért késne, mert meg kell várnunk néhány felkészületlenebb országot, az Magyarország számára elfogadhatatlan” – mondta.

Az MSZP elnöke aktuális belpolitikai kérdésekről szólva megerősítette, hogy továbbra is kezdeményezi találkozóját Pokorni Zoltánnal, a Fidesz elnökével. A kétoldalú pártelnöki találkozó szocialisták által javasolt témái az egészségügy és a mezőgazdaság helyzete, valamint a Magyarországon tapasztalható szélsőjobboldali veszély lenne.

Szólt a szocialisták által, egy esetleges alkotmánymódosítás miatt kezdeményezett hatpárti egyeztetésről is. Az alkotmány módosítását a NATO alapokmányának tekinthető Washingtoni Szerződés a kollektív védelem életbeléptetéséről szóló ötödik cikkelyével kapcsolatban tartja szükségesnek az MSZP. A módosítás lehetővé tenné, hogy a jövőben közvetlenül a magyar kormány dönthessen a NATO-csapatok Magyarországon való átvonulásának engedélyezéséről, a NATO csapatok esetleges átmeneti időre szóló magyarországi állomásozásáról, illetve a NATO-csapatok által kezdeményezett fegyveres akció Magyarország területéről való indításáról. A szocialisták nem kívánják módosítani az alkotmánynak azt a részét, amely szerint a magyar katonák külföldön történő bevetése az Országgyűlés hatásköre.

Az MSZP elnöke kifejtette: a szocialisták a választások előtt szívesen részt vennének egy választási kódex kidolgozásában, de erről előbb szerinte a két nagy pártnak lenne célszerű megegyeznie, később aztán csatlakozhatna ahhoz a többi párt is.

---

Horn Gyula lakossági fóruma
„Az MSZP nyitott a különböző pártok, szerveződések felé, a MIÉP-pel azonban még párbeszéd folytatására sem hajlandó” – mondta Horn Gyula Gönyűn. A volt miniszterelnök a Győr-Moson-Sopron megyei településen tartott fórumon a kormány bírálva annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarországon nem érvényesül az az európai elv, amelynek értelmében a gazdasági teljesítmény növekedésével arányosan kell javítani az életkörülményeket. „Ez ügyben óriási adósságot hagy maga után a kormány” – mondta.

Az MSZP-s politikus a jelenlegi kormány szemére vetette azt is, hogy az elmúlt három és fél évben, a MIÉP-et nem számítva, az ellenzék javaslatait – egy kivételével – nem fogadta el. Hozzátette: a kormányoldal egyetlen vizsgálóbizottságot sem hozott létre az MSZP által javasoltakból. „Ennek a gyakorlatnak semmi köze nincs az európai politikai kultúrához, ez visszaélés a hatalommal” – jelentette ki.

A volt miniszterelnök létfontosságúnak tartja Magyarország európai uniós csatlakozást, mivel szerinte a tagság biztosítja a felzárkózást, az európai életminőséget és a külső válságok elleni védelmet. „Ezért nem örülök az Európai Unióval kapcsolatos legutóbbi fejleményeknek, amelyek sok mindent megkérdőjeleznek” – fogalmazott.

Az egyházakkal kapcsolatban kijelentette: az MSZP nem avatkozik az egyházak belügyeikbe, de „jó lenne, ha az egyházak se avatkoznának a politikába, a pártok belügyeibe”. Közölte: ha az MSZP kormányra kerül, akkor a hittanoktatást kötelezővé nem teszi, de annak feltételeit biztosítja. „Döntsék el a szülők, hogy a gyerekük tanuljon-e hittant vagy se” – mondta.

Az MSZP nyugdíjasokat érintő választási programjából kiemelte: a szocialisták „visszaadják a nyugdíjasoknak, amit a jelenlegi kormány elvett tőlük”. Személyenként 17.000 forintos egyszeri juttatást ígért, az özvegyi nyugdíj 50 százalékos emeléséről, továbbá a szívbetegségekben, az érrendszeri betegségekben, a csontritkulásban szenvedők ingyenes gyógyszerhez juttatásáról szólt. Közölte: a program egyik eleme a nyugdíjba vonulás rugalmassá tétele, példaként említette, hogy a nők esetében így csökkenne a 38 éves kötelező szolgálati idő. 2002 őszén, az MSZP kormányra kerülése esetén bevezetnék a nyugdíjas korúak fogyasztói kosarát, mivel ennél a korosztálynál az infláció másként jelentkezik.

---

Tabajdi Csaba (MSZP) nyilatkozata a MIÉP-ről
Ha válaszra méltatnám Csurka István MIÉP elnök alantas támadását, akkor azt mondanám, hogy amit az MSZP prominens képviselői az elmúlt évtized alatt, illetve a Baloldali Reformerek 1985-90 között – a határon túli magyarok érdekében tettek – ha Csurkáéknak két élete lenne -, akkor sem tudnának már annyit tenni.

A magyar szélsőjobboldal nem tesz mást, mint uszít és fröcskölődik, de még semmi érdemit nem tett a határon túli magyarok érdekében. Ha a MIÉP-en, a szlovák és a román sovinisztákon, a náci beállítottságú szélsőségeken múlna, már rég lángba borult volna Kárpát-medence.

A magyar társadalom nem kíván háborúzni, de elsöprő többsége, benne a magyar szocialisták mindenkor szívükön viselik a határon túli magyarság sorsát. Így legutóbb az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jogi bizottsági ülésén Frunda György, RMDSZ szenátor és én védtük meg a kedvezménytörvényt, nem a MIÉP, vagy a MIÉP által támogatott Orbán-kormány. A MIÉP nyilatkozatához csak egy megjegyzésem van: Csurkáék hazudnak. Nem először hazudnak, nem csak ilyen kérdésekben hazudnak.
Tabajdi Csaba MSZP frakcióvezető-helyettes

---

Medgyessy Péter a Pénzügykutató Klubban
Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt szerint a Fideszben idegesség tapasztalható, mivel „az osztogatások és az ígérgetések” nem hozták meg a várt hatást. Ezt a Pénzügykutató Rt. által szervezett szerdai beszélgetésen mondta a politikus. Kijelentette: a Fidesz tartalékai kimerültek, mivel már a jelenlegi ígéretek is nehezen tarthatók, és így nehéz új dolgokat
ígérni, illetve nincs további politikai szövetségkötési lehetősége a pártnak. Medgyessy Péter szavai szerint az idegességet indokolja, hogy a Fidesznek nagy a vesztenivalója.

Az ellenzéki politikus megfogalmazása szerint világos és átlátható a Fidesz-MIÉP együttműködés. Mint mondta, a MIÉP szavazótáboráért való versenyfutásnak nagy ára van, és ami a Fideszt eddig „sármossá tette”, azt veszíti el, mert a szélsőséges nézetek a nagy többség számára nem elfogadhatóak.

Medgyessy szerint a politikai verseny kiegyenlített, a két nagy csoportosulás többé kevésbé azonos erőt képvisel. Jelezte: továbbra is nagy a hezitálók tábora, akik a nemzetközi tapasztalatok alapján a legtöbb esetben a kormány ellen szavaznak, így az MSZP-nek és az SZDSZ-nek van esélye további szavazatok gyűjtésére. Megjegyezte ugyanakkor, ezen az alapon a MIÉP-nek nincs esélye újabb szavazatokra, mivel nem áll szemben a kormánnyal.

Kitért arra: az MSZP a júniusi kongresszus óta megmutatta, hogy „képes egységesen működni, ahogy illik, és nincs kibeszélés, üzengetés”. „A győzelemre koncentrál a párt, mivel a választások tétje nem egyszerűen ez, hanem a demokrácia jövője” – hangoztatta. Kijelentette: a támadások csak az elszántságát növelték. A választási kampányról szólva elmondta azt is: nem hajlandóak felvenni azt a stílust, amit az ellenfél képvisel, határozottabban fogják azonban kinyilvánítani a kritikát, mint eddig.

Medgyessy Péter szerint kiélezett lesz a kampány, és nem optimista annak hangvételét illetően. Megjegyezte: az SZDSZ-nek és az MSZP-nek egyelőre ki kell használnia azt a lehetőséget, hogy a két párt külön-külön meg tud szólítani olyan rétegeket, amelyeket együtt nem. A két párt között létező, élő kapcsolat van, amelyben továbblépés várható, és már van arról elgondolása, hogy milyen irányba.

---

Keresztény értelmiségi fórum Pécsett – Fónagy, Semjén, Kövér
„Magyarországon egyetlen kilométer út, vasút vagy töltés sem azért épült, hogy külső követelményeknek megfeleljünk, hanem azért, hogy az ország polgárai gyorsabban és kényelmesebben közlekedjenek” – mondta Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter Pécsett a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által rendezett szerda esti fórumon. A „Milyen jövőt szeretnénk? – Válaszol a polgári kormány” című rendezvényen előadást tartott Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára és Kövér László, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke is.

Fónagy János elmondta, hogy a kormány a 15 éves közúti gyorsforgalmi útfejlesztési programjára 1.800 milliárd forintot szánt – melyből 1.600 kilométer autópálya épülhet – s ezen felül további 2.000 milliárd forintot terveztek 13 ezer kilométer egyéb út, 320 csomópont és 14 híd megépítésére illetve korszerűsítésére. E nagy ívű, de reális program megvalósítható, ezt igazolja, hogy a kormányzati ciklus eddig eltelt időszaka alatt 320 milliárdot fordítottak útépítésre, s a már folyamatban lévő munkákon túl jövő tavasszal további 43 helyen indulhat meg a kivitelezés, felgyorsult az M3-as építése, az M7-es korszerűsítése és épül a szekszárdi Duna híd is.

Bejelentette, hogy az M7-esen megkezdett felújítási munkálatok november végére befejeződnek, s az autópályát az építők visszaadják a forgalomnak. Az országot nem érte hátrányos megkülönböztetés az Európai Unió részéről amiatt, hogy autópályáit hazai kivitelezőkkel építteti – hangoztatta Fónagy János -, mert az utak uniós szabványosítására – a 11,5 tonnás tengelyterhelés elviselésére való alkalmassá tételére -kapott pénzt Magyarország az EU forrásaiból. A kormány a közlekedési infrastruktúra fejlesztését célzó programjának vasútfejlesztési fejezetéhez várt és kapott is 2000-ben 44 millió eurós támogatást.

Semjén Zsolt az állam és az egyház viszonyáról szólva hangsúlyozta, hogy a polgári kormány volt az első, mely e viszonyt tisztázta, megteremtve az állami befolyástól mentes egyházi élet
feltételeit. Az állam ugyanolyan normatív támogatásban részesíti az állami feladatok megoldását felvállaló egyházi intézményeket, mint az állami vagy önkormányzati fenntartásúakat.

A balliberális nézettel szemben – miszerint az egyházaknak egyenlő távolságot kell tartaniuk a pártoktól – a valóság az, hogy a pártok közelednek vagy távolodnak az egyházhoz. Míg az előző MSZP-SZDSZ-es kormány sokmindent nem tartott be az egyháznak ígértekből, a polgári kormány megállapodást kötött a magyarországi református, evangélikus és szerb ortodox egyházakkal valamint az izraelita felekezettel, biztosította az egyházi élet szabadságát, s a törvényi határidőn belül befejeződik a kommunista rendszerben kisajátított egyházi ingatlanok visszadása is.

Kövér László, a Fidesz alelnöke a kormány öt pilléren nyugvó programjából kiemelte a családok támogatásának jelentőségét, mert arra épül a másik négy, a munka, a tanulás, a rend és az összetartozás. Míg 1998-ban 206 milliárdot, addig 2000-ben már 316 milliárdot fordított a polgári kormány családtámogatásra, s az egyéb szociális ellátások reálértékét is sikerült 7 százalékkal növelni.

Teljesült a kormányprogram azon vállalása is, mely öt év alatt kétszázezer új munkahely létrehozását célozta, s az EU 7,6 százalékos átlagával szemben hazánkban csupán 5,6 százalékos a munkanélküliségi ráta. „Nem azt mondom, hogy nincs alternatíva, de ha az értékeken keresztül nézi valaki az ellenzéki alternatívát, akkor láthatja, hogy az a semmi alternatívája” – mondta a Fidesz alelnöke.