Naponta egy újabb csontváz

Az eddigi kutatások, így a Gallup és a Századvég elemzései arra engednek következtetni, hogy a Fidesznek nagyobb tartalékai lesznek a választások második fordulójában – vélekedett Szerető Szabolcs, a Magyar Nemzet lapszerkesztője az MNO sajtóklubjának hétvégi találkozóján, a Budapest étteremben.

Online lapunk nyílt klubrendezvényén a Magyar Nemzet Online „törzsvendégeivel” a választások esélyeit, a parlaementi és parlaemnten kívüli pártok választási startégiáját vitattuk meg az érdeklődőkkel. Bár az MNO törzsasztalának internetes fórumjára érkezett legelső reakciók szerint az egybegyűltek „nádszáltorkú társaság” voltak, hiszen az egyik klubtársunk által hozott barackpálinkát alig illogattuk, tán ez az ok is hozájárult ahhoz, hogy igen élénk, a magyar közélet súlyponti kérdéseit érintő vita alakult ki. Szerető Szabolcs óvott a túlzott elbizakodástól, melyre a tartós Fidesz-előnyt jelző közvélemény-kutatások serkenthetik a szavazókat.

A baloldali pártok szavazótábora jóval fegyelmezettebb – figyelmeztetett lapszerkesztő vendégünk. Ezt egy Frankfurtban élő olvasónk is megerősítette: szerinte Nyugat-Európában a nem-szavazók döntik el a választásokat, tehát az utolsó pillanatig bizonytalanok tábora dönthet. A balosok fegyelmezettebbek és rendkívül szolidárisak. Szerető Szabolcs emlékeztetett, hogy a Fidesz 1997 decemberében még nem szorongatta az MSZP-t a választási szondák felmérésein. A két párt között lényeges különbség a miniszterelnök-jelöltek pozíciója pártjukon belül – tette hozzá hallgatói fölvetésekre válaszolva. Míg Orbán Viktor „uralja” pártját, Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt elfogadottsága nem egyértelmű pártján belül. Bár a videókonferencia és a párt egyéb kampányműveletei ügyes demagógiával élnek, s mozgósítják a választók egy részét, a szocialisták esélyeit csökkenti, hogy „naponta kizuhan egy csontváz a szekrényből” – utalt Szerető Szabolcs a Medgyessy nevéhez fűződő, horribilis összegekkel kapcsolatos botrányokra, melyek közül egyik-másik kísértettisen emlékeztet a Btk-ban szereplő, befolyással való visszaélés paragrafusára.

Úgy tűnik, Medgyessy „nem jött be” igazán a szocialista pártnak, ám menet közben nem túl szerencsés lovat cserélni – summázta Szerető. A választások tétjétről szólva lapunk szerkesztője kifejtette: nem sz uniós csatlakozás vagy a politikai berendezkedés a tét, sokkal inkább az MSZP beágyzottsága abba a tartós kapcsolati hálóba, melyet a Kádár-rendszer bukása után, majd a Horn-kormány alatt építettek ki Magyarországon. Ez a háló nem tartható fenn újabb négy évig – utalt Szerető MSZP-s vállalkozók közeledésére a Fideszhez. Szerinte szükséges újabb négy esztendő ahhoz, hogy a változások a társadalom mélyrétegeihez hatoljanak

A MIÉP kormányzati szerepével kapcsolatos víziók és a hozzá kötődő hisztériakeltés nemcsak Magyarországon érezteti hatását – derült ki a ttegnapi találkozón, ahol nyugat-európai tapasztalatai alapján egy olvasónk beszámolt: Tamás Gáspár Miklós cikkének megjelenése után ritkábban hazalátogató magyar ismerősei érdeklődtek nála, hogy valóban történnek-e zsidóellenes atrocitások Magyarországon. Vitánk kiterjedt a MIÉP református lelkész-képviselőinek kérdésére is: az MNO szerkesztői közül Gianone Péter úgy látta, hogy a papság politkai szerepvállalásának önkorlátozása nem feltétlenül káros jelenség. A jelenlévők mindemellett egyetértettek abban, hogy – miután a református egyház vezetése nem vállalta az átvilágítást – ez a folyamat ilyen körülmények között nem vezet az egyház megújulásához.