Hetven éve született a Beatles-filmek rendezője

Hetven éve, 1932. január 19-én született Philadelphiában Richard Lester amerikai származású angol rendező, aki a legendás Beatles együttessel forgatott két filmjével írta be magát a filmtörténetbe.

MTI
2002. 01. 18. 13:42
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Középiskoláit követően a pennsylvaniai egyetemre iratkozott be, ahol 1951-ben klinikai pszichológusi diplomát szerzett. Már egyetemi évei alatt vonzódott a zenéhez és a színházhoz, egy együttesben énekelt és dalokat írt. Tanulmányait befejezve pályát módosított, s különböző tévéállomásoknak dolgozott. Néhány év alatt a rendezői székig kapaszkodott a szamárlétrán, eközben szinte minden műfajt kipróbált: élő műsorokban vett részt, sporteseményekről, sőt bábelőadásokról közvetített.
Az ötvenes évek közepén világkörüli útra indult, rövid ideig Észak-Afrikában élt, majd Spanyolországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában kisvárosi újságoknak tudósított, emellett dzsesszzongoristaként egészítette ki keresetét bárokban és kávéházakban.
1955-ben Londonba költözött, ahol tévésorozatok rendezője, producere és zeneszerzője lett, nevéhez fűződik a Curtains for Harry című első angol tévémusical zenéje és szövegkönyve. Bár túl nagy sikert nem aratott, de felfigyeltek rá tévés körökben. 1956-tól ő rendezhette a Downbeat című első dzsesszsorozatot, majd a nézett Dick Letter Show egyik epizódját. E munka révén ismerkedett meg és barátkozott össze Peter Sellers színésszel. Az ő főszereplésével készült 1959-ben első, 11 perces mozifilmje. A kisköltségvetésű rövidfilm a néma bohózatok előtt tisztelgett, költségkímélési okokból Lester volt a zeneszerző, az operatőr és a szereplőkkel együtt a forgatókönyv írója is. A darabot a legjobb rövidfilm kategóriában Oscar-díjra jelölték, ami kinyitotta a producerek bukszáját.

1962-ben It's Trad, Dad! címmel a könnyűzene olyan sztárjaival forgatott, mint Chubby Checker, Del Shannon és Gary „U.S.” Bonds.

A nagy sikert és a világhírt a Beatles hozta meg számára, igaz ő is lendített a gombafejűek már akkor fantasztikus népszerűségén. Az Egy nehéz nap éjszakája (A Hard Day's Night) a figyelemre méltó színészi képességekről tanúságot tevő Beatles egyetlen napját mutatja be. A zenészek hisztérikusan sikoltozó rajongók, paranoiás producerek, vakbuzgó újságírók és bajkeverő családtagok (egy szenilis nagypapa) örvényébe kerülnek, de persze a végén egy televíziós műsorban csak felhangzanak az ismert dalok. Sokan minden idők legjobb zenés filmjei közé sorolják a két Oscar-díjra (a forgatókönyvéért és a zenei rendező, az azóta Sirré nemesedett George Martin munkájáért) jelölt alkotást.

A fekete-fehér mozi a hatvanas évek hangulatának hű tükörképe, amely nemcsak témájával, hanem formai megoldásaival is újat hozott: szokatlan a kézikamera használata, a trükkös vágások alkalmazása. A mindössze 11 hét alatt 175 ezer fontból forgatott filmet tavaly tavasszal digitális felújításban ismét bemutatták.

Lester 1965-ben egy újabb Beatles-filmmel jelentkezett. A Segítség! (Help!) bonyodalmainak középpontjában a dobos Ringo varázserővel bíró gyűrűje áll, emiatt kerülnek a zenekar tagjai állandó életveszélybe. A már színesben forgatott film óriási sikert aratott világszerte, köszönhetően a Lesterre jellemző ironikus-szarkasztikus látásmódnak, a paródiára való hajlamnak, valamint az újhullámos filmnyelv alkalmazásának.

Lester 1965-ben forgatta a Cannes-ban Arany Pálma-díjat nyert, Ann Jelicoe darabjából készült A csábítás trükkje című filmet, majd elkészítette a Broadway-n sikerrel bemutatott Az úton a Fórum felé bolond dolog történt velem című darab filmes adaptációját.

A hatvanas évek második felében több háborúellenes filmet forgatott, a Hogyan nyertem meg a háborút (1967) címszerepét a Beatles tagja, John Lennon alakította. Ezt A kombinált szoba (1969) című posztapokaliptikus feketekomédia követte, s a következő években is könnyed, kommersz filmeket forgatott.

Ezután nemzetközi szuperprodukciókban vett részt: 1973-ban felkérték, hogy rendezze meg A három muskétás című filmet. A Dumas-klasszikus parádés szereposztásban a tőle megszokott humorral került filmszalagra, s a siker nem maradt el. A következő évben elkészült folytatása, A négy muskétás, majd a nyolcvanas évek végén a sorozat harmadik darabja, a The Return of the Musketeers (A muskétások visszatérése).

1976-ban kényes témához nyúlt, a Ritz fürdőház helyszíne egy homoszexuális fürdő. Nem sokkal később elkészítette az amerikai kasszasiker Butch Cassidy és a Sundance kölyök című western előzményét, a Butch és Sundance: a korai évek címmel. Az ő nevéhez fűződik két további szuperprodukció, a Superman II. és III. 1980-ból, illetve 1983-ból.

Lester bevallása szerint karrierjét a Beatlesnek köszönheti, így nem meglepő, hogy legutóbbi rendezése, a Get Back című dokumentumfilm (1991) az ex-Beatle Sir Paul McCartney világkörüli koncertsorozatát örökítette meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.