Jogi tanácsok

Az ingatlan-adásvételi szerzôdés nélkülözhetetlen eleme a tulajdoni lap. Nem túlzás, ha azt mondjuk: az egész szerzôdés erre épül. Kiemelt fontossága miatt külön foglalkozunk vele.
Sokan, amikor meglátják a tulajdoni lapot, elbizonytalanodnak a rengeteg adat láttán. De kezdjük az elején…
A tulajdoni lapot az illetékes földhivatalnál válthatjuk ki. Azonban mielôtt elmennénk érte, tudjuk meg a következôket. Elôször is kell az ingatlan pontos helyrajzi száma, amit lehet tipikusnak is mondani. Például Budapesten egy társasházban ilyesféle képet mutat egy helyrajzi szám: 28661/0/A/6. A tipikusság az elválasztásokban jelenik meg, illetve abban, hogy a számok között betű is szerepel. Kisebb településeken a helyrajzi számok jóval egyszerűbbek, mint például: 2332.
A helyrajzi számot a legtöbb esetben feltüntetik az ingatlan homlokzatán, kerítésén. Amennyiben nem találjuk, két dolgot tehetünk. Az egyik, hogy felírjuk a pontos címet, és a földhivatalban ennek alapján megkeresik, vagy a földhivatal térképosztályán mi magunk keressük meg a térképen.
Ha többlakásos társasházról van szó, ismernünk kell az emelet és az ajtó számát. Ez azért lényeges, mert egy többlakásos társasháznak azonos számokkal kezdôdik a helyrajzi száma , és csak a végzôdése tér el. Tehát ha egy emeleten többen laknak, sok idôt spórolhatunk meg, ha elôtte feljegyezzük az ajtószámot is. Ha így azonosítottuk az ingatlant, a helyrajzi szám alapján megrendelhetjük a tulajdoni lap másolatát.
A megrendeléshez nem szükséges sem igazolvány, sem engedély, mert az ingatlan-nyilvántartás nyilvános, abba bárki, bármilyen indokkal betekinthet, a tulajdoni lapot kiválthatja.
Kiváltani nem minden esetben szükséges. Ha csak valamilyen személyes jellegű információra van szükségünk, elég csak beletekinteni. A földhivatal információs szolgálatánál – a helyrajzi szám megadásával – az ügyintézô a számítógépen kikeresi a kért tulajdoni lapot, és megmutatja. Azonban a legtöbb esetben ez nem elég, ezért meg kell rendelnünk.
A kiváltott tulajdonilap-másolat három részbôl áll. A fedôlapon feltüntetik az ingatlan azonosítóját, az ügyiratszámot, az ügyintézôt, a másolat típusát, a megrendelés és a teljesítés (kiváltás) dátumát, a kért példányszámot és a megrendelô, illetve az átvevô nevét és címét.
A tulajdoni lap elsô fele (I. rész megjelöléssel) az ingatlannal kapcsolatos adatokat tartalmazza. Legfelül a kiváltás dátumát, baloldalt a helységet, majd az utcát és a házszámot, jobboldalt a helyrajzi számot tüntetik föl. Majd az ingatlan ingatlan-nyilvántartási besorolása, minôsítése következik, például: telek, szántó, rét, legelô. Ezután az ingatlan területe szerepel négyzetméterben. Ezt követi a helyiség típusa, például: lakás.
A tulajdoni forma a következô oszlop, mely lehet önkormányzati, magán stb. Ha lakásról van szó, akkor a szobák száma következik, külön a fél- és külön az egész szobáké. Ezt követi a közös tulajdonból az ingatlan tulajdonosát megilletô rész. Legvégül pedig az van bejegyezve, hogy azt a sort, amit az imént olvastunk, mikor adminisztrálták vagy törölték. Ha törölték, akkor alatta kell lennie egy új sornak, ami a pillanatnyilag hatályos adatokat tartalmazza.
A tulajdoni lap második része tartalmazhatja az esetleges széljegyeket (széljegyzeteket). Ezek nagyon fontos információk, mert az mutatják, hogy valamilyen változás van folyamatban az ingatlan adataiban. Ez lehet tulajdonosváltozás, az ingatlan megterhelése, a megosztásával kapcsolatos peres eljárás és más hasonlók.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni a széljegy tartalmának fontosságát. A széljegy mellett mindig feltüntetik annak tartalmát, ez azonban kevés. A teljes gondossággal való eljárás azt is jelenti, hogy a széljegy mögötti okiratot ellenôrzik. Ezekben az esetekben az ügyvédünket kérjük meg, hogy vizsgálja meg a széljegy tartalmát, és kérjen róla minél bôvebb tájékoztatást, lehetôleg másolatot.
A második lap a tulajdoni lap második része. Ez az oldal tartalmazza a mindenkori tulajdonos adatait. Fel kell rajta tüntetni a dátumot, az ingatlan helyrajzi számát, valamint a helység nevét. Az elsô oszlopban a jogcím szerepel, amellyel a tulajdonos megszerezte az ingatlant, továbbá annak a határozatnak a száma, amellyel a tulajdonost az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ha pedig már újabb tulajdonos is van, akkor a törlô határozat száma is ott szerepel. A következô oszlop tartalmazza a tulajdonos nevét, születési dátumát, anyja nevét, illetve, ha eltér a tulajdonostól, akkor a kezelô, használó (például: termelôszövetkezet) megnevezését és a tulajdonos vagy a kezelô székhelyét. A következô oszlop a tulajdoni hányadot mutatja. A tulajdonosok által képviselt tulajdoni hányadrészek összeadása esetén egészt kell kapnunk. (A tulajdoni részarányokat mindig tört számban adják meg.)
A tulajdoni lap harmadik része a tulajdonnal kapcsolatos tények bejegyzésére szolgál. Ezt a részt teherlapnak is szokták hívni. A legtöbb esetben ezen rögzítik az ingatlant terhelô minôsítéseket. Legtipikusabb példájuk a jelzálogjog, az elidegenítési és terhelési tilalom, a perfeljegyzés. Itt is állandó elem a helyrajzi szám és a dátum, a helység neve, illetve az utalás arra, hogy a terhelés a II. lapon melyik tulajdonos tulajdoni hányadára vonatkozik.
Ennyi ismerettel nagy biztonsággal megállapítható az ingatlan pillanatnyi állapota. Fontos azonban, hogy ha tulajdoni lapot váltunk ki, akkor azt lehetôleg a felhasználás napján vagy egy nappal elôtte tegyük.