Február 13.: Magyar politikai élet (1)

Tovább folytatódik a kunmadarasi éhségsztrájk – A Reform kisgazdák nem támogatják az EU-csatlakozást? – Az MKDSZ szerint az MSZP visszatér az ötvenes évekbe – Varga Mihály értékelte a Széchenyi-tervet – Az MSZP bírálta a kormány külpolitikáját

Az ÁPV Rt. a kunmadarasi repülőtér elidegenítését előkészítő munka során olyan információkhoz jutott, amelyek a privatizációs szervezet szerint az önkormányzat által elkövetett visszaélésekre utalnak, így az ügyben az ÁPV Rt. rendőrségi feljelentést tesz – olvasta fel Braskó Mária, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója a privatizációs szervezet sajtóközleményét szerdán, Budapesten sajtótájékoztatón.

A közlemény szerint 1996 és 1999 között, amikor a Márki Sándor által vezetett önkormányzat volt a repülőtér vagyonkezelője komoly visszásságok történtek. Példaként említi a közlemény az illegális vadászat gyanúját a repülőtér területén, illetve hogy az önkormányzat elhanyagolta a vagyonkezelési feladatok ellátását.

A Reform Kisgazdapárt nem támogatja Magyarország európai uniós csatlakozását, ha annak a mezőgazdaság feladása az ára. Ezt Máté Gábor, a párt országos szervező titkára jelentette ki a reformkisgazdák szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. A politikus elfogadhatatlannak nevezete az unió két héttel ezelőtt nyilvánosságra hozott javaslatát a tagjelöltek majdani mezőgazdasági támogatásáról. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak annyi támogatást kell adnia a magyar mezőgazdaságnak, amennyi a felzárkózásához szükséges. Enélkül – mint mondta -, Magyarország csupán másodrangú tagja lesz az uniónak, amelyet csak a fogyasztói társadalom létszámának 10 millióval való növelése érdekében vesz fel tagjai sorába. Nagy Ferenc József, volt földművelésügyi miniszter, a párt tiszteletbeli elnöke úgy vélte, hogy ha az unió mostani javaslata valósul meg, versenyképtelenné válik a magyar mezőgazdaság az unióban. Rámutatott arra, hogy a jelenlegi földbérleti díjak alacsonyak, a magyar mezőgazdaság pedig tőkeszegény. Leszögezte, hogy pártja ellenzi a nagybirtokok visszaállítását.

Georgi Pirinszki, a bolgár szocialista párt alelnöke az MSZP programjának és tapasztalatainak megismerése mellett a bolgár szocialisták nemzetközi kapcsolatainak erősítése érdekében folytatott megbeszélést Kovács László pártelnökkel szerdán, Budapesten. Kovács László MSZP-elnök elmondta: a megbeszélésen tájékoztatta Bulgária volt külügyminiszterét a választások előtti belpolitikai helyzet legfontosabb jellemzőiről. Kovács László tájékoztatása szerint a bolgár politikus beszámolt arról, hogy ellenzékben lévő pártja a tavalyi választások óta jelentősen növelte támogatottságát, és a közvélemény-kutatások szerint ma messze a legbefolyásosabb politikai erő Bulgáriában.

A szocialista párt nem találta meg a közös hangot a hívőkkel, most megpróbálja megtalálni a közös hangot a régi egyházellenes erőkkel – így értékelte az elmúlt időszak történéseit Surján László, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) társelnöke újságírók előtt szerdán, Budapesten. A képviselő az MKDSZ álláspontját ismertetve gyermeteg és a jogállamiságtól távol eső akciónak nevezte, hogy a Szocialista Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége tagjai magnófelvételeket készítenek a templomokban elhangzottakról. Varga László fideszes képviselő Horn Gyula megnyilatkozása kapcsán feltette a kérdést: az MSZP nem kér elnézést egyik tagjának egyházat ért durva támadásáért?

Az MSZP-frakció úgy látja, hogy Magyarországnak jelenleg nincs számottevő szövetségese a világpolitikában, feszültségek övezik a szomszédsági kapcsolatokat, és a sorozatos diplomáciai fiaskók miatt az itthoni problémák is megszaporodtak. Molnár Gyula szocialista képviselő szerint az elvesztegetett lehetőségek jellemezték a kormány külpolitikájának elmúlt négy évét, és romlott az ország nemzetközi megítélése. Az MTI kérdésére válaszolva közölte: rendkívül szerencsétlen lenne a magyar demokrácia szempontjából, ha a Fidesz az utolsó parlamenti ülésnapon az MSZP távollétében kétharmados törvényeket hozna.

Budapesten az MSZP-s jelöltek mind a 32 választókörzetben leadták a szükséges mennyiségű ajánlócédulát, így minden esélyük megvan arra, hogy 72 órán belül regisztrálják őket – jelentette be Mandur László fővárosi szocialista elnök sajtótájékoztatón, szerdán Budapesten. Elmondta: eddig mintegy 101 ezer darab ajánlócédulát gyűjtöttek össze Budapesten, és tapasztalataik szerint az emberek szívesen fogadták jelöltjeiket.

Vajda Pál és Schiffer János szocialista főpolgármester-helyettes az októberi önkormányzati választásokig biztosan posztján marad, függetlenül attól, hogy addig távozik-e valamelyik SZDSZ-es főpolgármester-helyettes a tisztségéből – nyilatkozta Gy. Németh Erzsébet szerdán az MTI-nek. A Fővárosi Közgyűlés MSZP-frakciójának vezetője határozottan cáfolta az ezzel összefüggésben a Népszabadság című lapban szerdán megjelenteket, mondván, hogy az nem több szándékos zavarkeltésnél.

A pénzügyminiszter megítélése szerint a kormány négy évvel ezelőtt meghozott intézkedéseinek köszönhetően a magyar gazdaság növekedése stabilizálódott, megszűnt a függősége a külső kedvezőtlen hatásoktól, a Széchenyi-terv pedig új lendületet ad a fejlődésnek. Varga Mihály szerdán Kaposváron egy gazdasági fórumon a legjelentősebb stabilizációs intézkedések közé sorolta az infrastruktúra fejlesztését, az út- és a lakásépítéseket, a turisztikai beruházásokat, a belső fogyasztás növelését.

Kifejtette: az út- és lakásépítéseknél nagyságrendekkel nőtt a hazai vállalkozások részvétele, csak az M3-as autópálya építése 400 kis- és középvállalkozásnak, 17.000 embernek ad munkalehetőséget. A lakásépítésekről szólva hangsúlyozta: négy év alatt 28 százalékról 3-5 százalékra csökkent a felvehető hitelek kamatszintje, ami – mint fogalmazott – drámai áttörést hozott a lakásépítés terén. – Csak az elmúlt évben 40.000 építési engedélyt adtak ki, és megépült 30.000 lakás – jegyezte meg Varga Mihály.

Rámutatott: az elmúlt évben elindult Széchenyi-terv pályázatai jól összefogják és hatékonyan segítik a fejlesztéseket, az eddigi 54 milliárd forint állami támogatás mintegy 300 milliárd forint értékű beruházást tett lehetővé tavaly és az idén. – A Széchenyi-terv sikere okán szeretné a kormány az eredetileg 6 évre tervezett pályázati időt 10 évre meghosszabbítani és új elemekkel is kiegészíteni – fűzte hozzá a pénzügyminiszter. Varga Mihály kiemelte: a kormány gazdasági váltásának eredménye, hogy a ciklus elején ígért 200.000 helyett mára 240.000 új munkahely jött létre, a munkanélküliség – szemben az Európai Unió 8 százalékos átlagával – 5,6 százalékos, továbbá 15 éve nem volt ilyen alacsony – 6,8 százalékos – az infláció, mint az elmúlt évben.

A pénzügyminiszter az elkövetkező évek legnagyobb kihívásának az európai uniós csatlakozásra való felkészülést nevezte, amelynek során az elkövetkező két évben nem csak saját erőből megoldandó feladatok várnak Magyarországra, az is lényeges, hogy a tárgyalások során érvényesíteni tudjuk nemzeti érdekeinket – mondta.

Az MSZP-vel riogatják egyes pártok a beregi árvízkárosultakat, közöttük azt terjesztve, hogy amennyiben a szocialisták nyernek az áprilisi országgyűlési választáson, a károsultaknak meg kell majd téríteniük a jelenlegi kormány által a központi költségvetésből biztosított új házak és a felújított lakások építési költségeit. Ezt az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének vezetői állították szerdán, Nyíregyházán tartott sajtótájékoztatójukon. Kiss Gábor, a beregi 8-as számú választókerület MSZP-s országgyűlési képviselője elmondta: a körzet számos településén értesüli kérdése ellenére sem volt hajlandó megnevezni azokat a pártokat, amelyek állítása szerint az árvízkárosultakat igyekeznek megfélemlíteni.

A baktalórántházi esettel kapcsolatban Seszták Oszkár, a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének irodavezetője az MTI megkeresésére úgy reagált, hogy a kiadvány egy civil szerveződésé, s ahhoz a pártnak semmi köze. Sajnálatosnak nevezte azonban, hogy a szervezet a Fidesz-MDF jelöltjével együtt ajánlotta a választóknak a MIÉP indulóját. Megítélése szerint a baktalórántházi eset felemlegetése arra utal, hogy az MSZP „az egyházak után a civil szervezetek megregulázására” is törekszik.