Január 31. és február 5. között rendezte a 33. magyar filmszemlét a Magyar Filmművészek Szövetsége és a Filmszemle Tanács. Ez olyan esemény, amikor egyszer egy évben bizonyíthatóan kiderül, van igény és érdeklôdés a magyar filmek iránt. Tömeg, táblás házak, pótvetítések, viták jelezték idén is, hogy sokan kíváncsiak az elmúlt év filmmustrájára. Éppen harmincháromezren váltottak jegyet a több helyszínen nézhetô alkotásokra. Hat napon át folyt a vetítés: 30 nagyjátékfilmet, 35 dokumentum-, 16 kísérleti és kisjátékfilmet mutattak be. A filmszakmai viták és az anyagi gondok ellenére a rekordok filmszemléjét láthattuk, ahol a nagyjátékfilmes mezôny egyharmada pályakezdô.
Az idei seregszemle legszembetűnôbb jellemzôje a fiatalok térhódítása. Az elôzô években megindult generációváltás folytatódott: a harminc év alattiak nemzedékének művei kerültek a nézôk elé. Az elsôfilmesek erôs, friss hangon, tehetségesen szóltak saját életérzésükrôl és világlátásukról. Az ötvenes korosztályt Szabó Ildikó, Fekete Ibolya, Gárdos Péter, Szurdi Miklós képviselte, Koltai Róbert már az ötödik filmjével szerepelt. A „nagy öregek”, Bacsó Péter és Palásthy György is új művel jelentkeztek.
Az évek óta számos nehézséggel küzdô filmszakma sikerét jelzi, hogy filmjeink az elmúlt évben 31 nemzetközi fesztiválon értek el helyezést: köztük Mundruczó Kornél Afta, Sopsits Árpád Torzók című alkotását hat-hat díjjal ismerték el. Az összterméssel elégedett volt a szakma és a zsűri: színvonalas művek születtek, amelyek a létezés szerény, de nagyszerű megjelenítésének kérdéseivel, a szeretet fontosságával is foglalkoztak. A magyar film nézettsége örvendetesen emelkedett. Tavaly 22 új hazai mozit láthattak a nézôk, ebbôl öt a szemle repertoárján is szerepelt. Összesen csaknem 18 ezer elôadáson 713 ezer nézô vett részt új magyar film vetítésén. A 2000. év adataihoz viszonyítva a magyar filmek elôadásszáma 37 százalékkal, a jegybevétel 35 százalékkal, a nézôszám húsz százalékkal nôtt.
A műfaji sokszínűség jegyében született alkotások között az ifjúságnak nagy ajándék Jankovics Marcell Mese a csodaszarvasról szóló animációs filmje, amely eredetmondánkat dolgozza fel. A székely környezetben és szereplôkkel forgatott mesefilm, az Ibrinkó mellett az 1848-as forradalom bukása utáni idôkbe vezet a Páskándi Géza regényébôl készült Szalmabábuk lázadása. Megjósolható közönségsikere lesz a már a nagyközönségnek is bemutatott Csocsó, avagy éljen május elseje című Koltai Róbert-filmnek. Bacsó Péter filmje, a Hamvadó cigarettavég a Karády-mítoszt és a második világháború poklát idézi lírai és ironikus hangon, Nagy-Kálózy Eszter, Cserhalmi György és Rudolf Péter kiváló játékával. Nagy érdeklôdésre tarthatnak számot Dobray György Szerelem utolsó végig, Szurdi Miklós Vademberek, Gárdos Péter Az utolsó blues, Herendi Gábor Valami Amerika című, akciókban, mozgalmas jelenetekben bôvelkedô, kitűnô szereplôkkel megrendezett művei.
Bár sokfélék az alkotók és az alkotások, a témaválasztások egy része tükrözi, hogy a filmesek hôseiknek fiatalokat választottak. A mai ifjú nemzedék életérzése, céltalan lôdörgések, kiúttalanság vagy az erôszak, trágárság, szánalmas vágyálmok, az ital meg a pénz utáni hajsza, a drog, a lázadás tévútjai jól nyomon követhetôk. A filmek szereplôgárdájában az amatôrökön kívül sok a pályakezdô, tehetséges fiatal. Több műben is szerepet kapott Szabó Gyôzô, Kamarás Iván, Ónodi Eszter, Pindroch Csaba. Mellettük filmszínészként most mutatkozott be Kulka János és Szervét Tibor. Básti Julit, Hollósi Frigyest, Benedek Miklóst, Dobos Ildikót több rendezô is foglalkoztatta.
A játék- és a dokumentumfilmes zsűri nevében a két elnök, Koltai Lajos operatôr és Korniss Péter fotóművész ismertette a testületek döntéseit. Összesen 27 különbözô díjat adtak át. A bírálók a szakmai szempontok és nem az átlagnézô értékrendje szerint ítéltek, s inkább a művészfilmek gyôztek. Nem okozott meglepetést, hiszen szinte „lógott a levegôben”, hogy Fekete Ibolya Chico című, már több nemzetközi fesztiválon díjnyertes opusza méltán kapja a szemle fôdíját. A név spanyolul kölyköt jelent; megrázó és egyedi történet egy világforradalmárnak született értelmiségi helykeresésérôl a XX. század utolsó harminc évében Chilétôl Horvátországig. A berlini filmfesztiválra már meghívott Kamondi Zoltán-film, a Kísértések is biztosan szerezte meg a rendezôi díjat. A rendezôi látvány díját Gulyás János Fény hull arcodra, a különdíjat megosztva Tolnai Szabolcs Arccal a földnek és Mundruczó Kornél Szép napok, az elsôfilmes díjat Pálfi György Hukkle című filmjéért vehette át. A legjobb nôi alakítás díját Nagy Mari a Hetedíziglen, a legjobb férfialakításét Gazsó György az Ébrenjárók és a Kísértések című filmekben játszott szerepéért vehette át. A dokumentumkategória fôdíja Sejtjeink című alkotásáért Almási Tamásé lett, aki az elpusztíthatatlan élet értékeinek állított emléket. Díjat nyert Kogut Szandra Magyar útlevél, különdíjat Kármán Irén Rozi című filmje.
Idei újdonság, hogy a fesztivál díjnyertes alkotásait az utazó filmszemle keretében február 8. és március 13. között az ország tizenkét városában mutatják be.
origo.hu
Azt, ahogy nőket zaklat Magyar Péter, külföldön nem ússzák meg a politikusok
