– A magyar soros elnökség melyik három eredményét tartja a legfontosabbaknak és miért?
– Az elnökség történelmi jelentőségű sikerének a schengeni bővítést tartom, hiszen egy 14 éves tárgyalási folyamatot sikerült lezárnunk.
Az új év első napjától Románia és Bulgária teljes jogú tagjává válhatott a schengeni övezetnek, amely nagy előrelépés nem csak az érintett országok, de az egész unió számára.
Magyarországnak és a magyaroknak is ez a legkézzelfoghatóbb elnökségi eredményünk nemzetpolitikai és gazdasági szempontból is.
Komoly eredmény a budapesti nyilatkozat elfogadása az új versenyképességi paktumról, amelyet 27 állam- és kormányfő egyhangúlag hagyott jóvá Budapesten, az Európai Bizottság elnökének jelenlétében.
A nyilatkozat hosszabb távra szabott irányt, konkrét feladatokat és határidőket jelölt ki az EU versenyképességének megerősítése érdekében.
A magyar elnökség célja az volt, hogy a versenyképesség ne csupán egy legyen a sok célkitűzés közül, hanem egy olyan horizontális prioritássá váljon, amely minden szakpolitikában érvényesül – ezt a fordulatot sikerült megvalósítanunk.
Kiemelten fontosnak és a magyar elnökség komoly teljesítményének tartom a Nyugat-Balkán csatlakozási folyamatának felgyorsítását. Az elnökség alatt Albániával két klasztert nyitottunk meg, Montenegróval pedig három fejezetet zártunk le, amelyre nyolc éve nem volt példa. Szerbia vonatkozásában három év stagnálás után sikerült előrelépést elérnünk a harmadik klaszter megnyitásához. Ezek az eredmények komoly áttörést jelentenek, és remélem, hosszú távon is érdemben felgyorsítják a térség integrációját. Arra volt szükség, hogy a régóta megrekedt folyamatokat újra indítsuk.
Megítélésem szerint erre csak egy olyan országnak volt valós esélye, amely régóta hiteles támogatója az unió bővítési folyamatának, de kitartó és jelentős háttérben végzett munkára volt szükség, hogy ezeket az eredményeket el tudjuk érni.
Végezetül fontos megemlíteni, hogy a migráció kérdésében is fordulatot hozott a magyar elnökség, hiszen egy olyan új konszenzus alakult ki a tagállamok között, amely a külső határok védelmére és az illegális migráció elleni fellépésre összpontosít. Ez az újfajta hozzáállás közelebb hozza az európai megközelítést a 2015 óta képviselt magyar állásponthoz, ami jelentős eredmény. Az Európai Tanács októberi következtetései is tükrözik ezt az irányváltást, hangsúlyozva az innovatív eszközök alkalmazását a migrációs politika és a menekültügy terén.
