A Százak a Benes-dekrétumokról
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar NemzetAz Országos Sajtószolgálat az alábbi közlemény kiadására kapott felkérést: Magyarok sorsa Csehszlovákiában A trianoni békediktátum révén létrejött Csehszlovákiában a második világháború után a győztes nagyhatalmak támogatásával elhatározták, hogy kizárólag szláv állammá alakítják át az országot. Ennek döntő eredményét képezték az 1945 áprilisában kihirdetett úgynevezett benesi dekrétumok, amelyek a német és magyar kisebbségek kollektív jogfosztását tartalmazták. A kisebbségellenes intézkedések közé tartozott, hogy már 1945 májusában kihajtották Pozsonyból a német és a magyar lakosság 90 százalékát. Ami a dekrétumokat illeti, a magyarok vagyonát állami felügyelet alá helyezték, üzleteiket, műhelyeiket zárgondnokság alá vették, állásaikból elbocsátották őket, egyesületeiket feloszlatták, lelkészeiket templomaikból kitiltották. Amint Fábry Zoltán írta "A vádlott megszólal" című, a cseh és szlovák írótársaknak megküldött levelében: "Nyelvem, mely az emberi hang egyik legcsodálatosabb hangszere volt, kihágási objektummá szürkült. Újság a bűnös nyelvén nem jelenhet meg, rádiót tilos hallgatnom... És az ok? Egyetlenegy tény, vádak vádja: magyarságom." Mindehhez hozzájárult, hogy 44 ezer magyart deportáltak Csehországba rabszolgamunkára és azok egy részét kegyetlenül legyilkolták. Az Országos Sajtószolgálat az alábbi közlemény kiadására kapott felkérést: Magyarok sorsa Csehszlovákiában A trianoni békediktátum révén létrejött Csehszlovákiában a második világháború után a győztes nagyhatalmak támogatásával elhatározták, hogy kizárólag szláv állammá alakítják át az országot. Ennek döntő eredményét képezték az 1945 áprilisában kihirdetett úgynevezett benesi dekrétumok, amelyek a német és magyar kisebbségek kollektív jogfosztását tartalmazták. A kisebbségellenes intézkedések közé tartozott, hogy már 1945 májusában kihajtották Pozsonyból a német és a magyar lakosság 90 százalékát. Ami a dekrétumokat illeti, a magyarok vagyonát állami felügyelet alá helyezték, üzleteiket, műhelyeiket zárgondnokság alá vették, állásaikból elbocsátották őket, egyesületeiket feloszlatták, lelkészeiket templomaikból kitiltották. Amint Fábry Zoltán írta "A vádlott megszólal" című, a cseh és szlovák írótársaknak megküldött levelében: "Nyelvem, mely az emberi hang egyik legcsodálatosabb hangszere volt, kihágási objektummá szürkült. Újság a bűnös nyelvén nem jelenhet meg, rádiót tilos hallgatnom... És az ok? Egyetlenegy tény, vádak vádja: magyarságom." Mindehhez hozzájárult, hogy 44 ezer magyart deportáltak Csehországba rabszolgamunkára és azok egy részét kegyetlenül legyilkolták.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en


















