Március 8.: Magyar politikai élet

Lendvai Ildikó az Orbán-Medgyessy vita; Csurka István Orbán Viktor reagálásáról; Thürmer Gyula felhívás a köztársasági elnökhöz; az SZDSZ és Makovecz Imre az Orbán-Medgyessy vitáról; Pokorni Zoltán a MIÉP-MSZP kijelentéseiről; Orbán Viktor a keszthelyi televízióban.

Lendvai Ildikó az Orbán-Medgyessy vitáról
Az MSZP mindenképpen azt szeretné, ha létrejönne a vita Orbán Viktor kormányfő és Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt között – közölte Lendvai Ildikó alelnök. Az ellenzéki politikus – akit az MSZP kormányfőjelöltje megbízott az egyeztetéssel – elmondta: rugalmasak a témát, az időpontot és a körülményeket illetően is, de ragaszkodnak ahhoz, hogy a vita ne április 5-én legyen, és a rendezvényt a kereskedelmi televíziók is közvetítsék. – Mandátumom van arra, hogy minden részletfeltételt annak rendeljünk alá, hogy minél több választó követhesse a vitát – tette hozzá.

Lendvai Ildikó szerint ennek ellentmond az április 5-i időpont, mert ez után a vitát már nem lehet megismételni, és annak lényegéről nem kaphatnak a sajtóból tájékoztatást azok, akik aznap este nem tudták nézni. – Miniszterelnök úrnak nem szokott ellenére lenni, ha ismétlik a beszédeit, ezért remélem, most sem akarja ettől és a nagyobb nézőszám lehetőségétől megfosztani a választókat – fogalmazott a politikus.

Abbéli reményét is kifejezte, hogy nem kell komolyan venni Orbán Viktor azon kijelentését, miszerint április 5-én, és csak akkor, egymagában is jelen lesz a közgazdaság-tudományi egyetemen. – Bízunk benne, hogy nem egy one man show-t kíván előadni, a valódi vitát elkerülve – hangoztatta Lendvai Ildikó.

Jelezte, „Medgyessy Péter is felajánlja, hogy az általa kínált számos időpont valamelyikén vár Orbán Viktorra, remélve, hogy ezúttal beengedik az egyetemre”. A szocialista alelnök várja, hogy minél hamarabb jelentkezik nála Orbán Viktor megbízottja és megkezdhetik az egyeztetést.

---

Csurka István reagálása Orbán Viktor kijelentésére
- A bizonytalan megállapításoknak és az elhatárolódásoknak az a veszélye, hogy ez a jelentős erő, ez a magyar keresztyén erő megsértődik, de ezért mi, akik ezt a nagy jelentőségű ajánlatot megtettük, nem leszünk felelősek – mondta Csurka István MIÉP-elnök. A politikus a több mint száz MIÉP-es képviselőjelöltnek a Fideszben egyesült erők javára történő második fordulóbeli visszaléptetési ajánlatával kapcsolatos kormányfői kijelentésre reagált.

Orbán Viktor csütörtökön kérdésre válaszolva jelezte: „nem kötünk ilyen megállapodást, minden megállapodást megkötöttünk, amit szerettünk volna megkötni: a Magyar Demokrata Fórummal, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel, a Lungo Drommal és a Fidelitasszal, ezzel mi a határokat ki is jelöltük”.

Csurka István kijelentette: most nem akartak és nem is akarnak azonnali megállapodást kötni, felajánlásukat a választások első fordulójában elért eredmények alapján bekövetkező helyzetre tették, és akkor kell megkezdeni erről az ajánlatról a tárgyalásokat. A politikus arra számít, hogy „azok a kijelentések, amelyek arra irányulnak, hogy nem szükséges a MIÉP-pel megállapodni, a választások első fordulója után az eredmények láttán elporladnak”. Ezért nem tartják lényegesnek azt, ha az első forduló eredményének ismerete előtt bárki bármit mond.

Megismételte korábbi kijelentését, miszerint a MIÉP nem tartható segéderőnek, és az első forduló után mindenkinek szembesülnie kell azzal, hogy a harmadik erő a magyar politikai életben. Csurka István úgy fogalmazott: felajánlásuk realista, méltányos, igazságos és tisztességes. Azzal kapcsolatban, hogy az Országos Választási Bizottság regisztrálta a MIÉP országos listáját, hangsúlyozta: mind a 176 választókerületben egyedül, mindenféle gyanús szövetség nélkül állított a párt jelölteket.

---

Thürmer Gyula felhívása a köztársasági elnökhöz
A Munkáspárt elnöke felszólította a köztársasági elnököt, hogy adjon választ levelükre, amelyben azt kezdeményezték: az államfő hívjon össze egyeztetést az országos listát állító pártok és a Magyar Televízió között az MTV választási műsortervével kapcsolatban. Thürmer Gyula a nőnap alkalmából tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a Munkáspárt alelnöke és a párt több képviselő-jelöltje is éhségsztrájkba kezdett a helyzet rendezése érdekében.

A Munkáspárt kifogása szerint az MTV olyan választási műsortervet készített, amely szerintük lényegében kizárja pártjukat, illetve más parlamenten kívüli pártokat a megnyilvánulás lehetőségéből. – Elvárjuk a Magyar Köztársaság elnökétől, hogy találjon egy darab papírt, és üzenje azt, hogy dögölj meg a demokrácia 13 évében, vagy üzenje azt, hogy igenis van Magyarországon demokrácia, van sajtószabadság, és van esélyegyenlőség – fogalmazott Thürmer Gyula. Hozzátette: az utóbbit várják el tőle.

Szavai szerint a Magyar Televízió vezetése úgy döntött, hogy a 2002-es választásokon a Munkáspártot kiiktatja az élő pártok sorából. A televízió vezetése által biztosított vitalehetőséget Thürmer Gyula alkotmányellenesnek és törvénytelennek nevezte. – Minden olyan pártnak, amelyik képes országos listát állítani, esélyegyenlőséget kell kapnia – jelentette ki.

Mint mondta, ez azt jelenti, hogy minden egyes közszolgálati műsorban, azonos időben, azonos terjedelemben, azonos formában kell a pártoknak szerepelniük. A Munkáspárt miniszterelnök-jelöltje úgy fogalmazott: az ő érdemük, hogy a nőnap piros betűs ünnep maradt. A Munkáspárt azt szeretné, hogy ne kelljen a munkapadnál meghalniuk idős asszonyoknak, csak azért, mert nem engedik el őket időben nyugdíjba. – Legyen 55 év a nyugdíjkorhatár az asszonyoknál. Azt akarják, hogy a nők minden szükséges segítséget megkapjanak a gyermekek neveléséhez.

- Nem jókívánságokat és imát a katolikus egyháztól, hanem sok adókedvezményt és jó törvényeket akarunk a nőknek – mondta a Munkáspárt elnöke.

---

Az SZDSZ az Orbán-Medgyessy vitáról és a kampányról
A Szabad Demokraták Szövetsége szerint a kampány nemcsak eldurvult, de nem is a lényegről szól, azaz arról, hogy milyen lesz a jövő Magyarországa – mondta Szent-Iványi István Székesfehérvárott. A párt országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője kérdésre válaszolva kifejtette: az elmúlt napok eseményei alapján úgy érzi, mintha sem Orbán Viktor, sem Medgyessy Péter nem kívánna igazán vitatkozni, s mindketten ürügyeket keresnének arra, hogy kitérjenek a vita elől. – Nem teszik helyesen. Az állampolgároknak ugyanis joguk van megtudni, hogy a vita hevében ki, mit állít – mondta a frakcióvezető. Hozzátette: a fontos kérdés azonban nem az, hogy mikor fognak vitatkozni a miniszterelnök-jelöltek, hanem az, hogy miként alakul Magyarország jövője, sikeres európai ország lesz-e?

---

Makovecz Imre az Orbán-Medgyessy vitáról
Makovecz Imre szerint az MSZP feltehetően nem vállalja majd miniszterelnök-jelöltje megmérettetését Orbán Viktor kormányfővel, mert – mint mondta – Medgyessy Péter nem alkalmas egy ilyen összevetésre. A Kossuth-díjas építész erről a Nemzeti Egységmozgalom fóruma előtti sajtótájékoztatón beszélt.

Álláspontja szerint a szocialistáknak a nyílt megmérettetés „nem a kenyerük”. – Ők egy európai országépítő koncepció helyett egy dél-amerikai típusú politikában hisznek, amiben profik, így profik egy idegen hatalom feltétel nélküli kiszolgálásában – mondta.

---

Pokorni Zoltán a MIÉP-MSZP kijelentéseiről
Egy nagy gyakorlattal rendelkező drámaíró újabb attrakciójának nevezte a Fidesz elnöke Csurka István azon ajánlatát, miszerint a választások második fordulója előtt a MIÉP 100 képviselőjelöltjét visszalépteti a Fidesz-MDF jelöltek javára. Pokorni Zoltán a barcsi fórumon ismételten és határozottan leszögezte: „nem akarunk és nem is fogunk a MIÉP-pel együttműködni, nem kívánunk semmilyen megállapodást kötni velük”.

Egy másik, pénteki hírrel kapcsolatosan, amely szerint az MSZP Lendvai Ildikó alelnököt bízta meg azzal, hogy egyeztessen a miniszterelnök és a szocialisták kormányfő-jelöltje közötti nyilvános vita időpontjáról, Pokorni Zoltán azt mondta: előző nap már úgy tűnt, Medgyessy Péter végképp meghátrál, most úgy látszik a „szocialista párt központi bizottsága” úgy döntött, mégis ki kell állnia Orbán Viktorral.

Pokorni Zoltán nem kívánta kommentálni Lendvai Ildikó utalását arra, hogy Orbán Viktor szavait nem kell komolyan venni. Mint mondta: már csak a nőknek kijáró kötelező udvariasság miatt sem teszi ezt.

---

Orbán Viktor a keszthelyi televízióban
Orbán Viktor szerint a Benes-dekrétumok általa történt felemlítése nem hátráltatja, inkább gyorsíthatja európai uniós csatlakozásunk folyamatát. A kormányfő erről Keszthelyen, a városi tévé Objektív című kerekasztal-műsorának vendégeként beszélt pénteken este.

- Az Európa Parlamentben is felállítottak egy bizottságot, amely azt vizsgálja, hogy a Benes-dekrétumok nem állnak-e ellentétben az Európai Unió elveivel, ezért úgy gondolom, egy európai kérdésben hallatta szavát Magyarország – tette hozzá a miniszterelnök.

Az uniós csatlakozás összes kérdésében viszonylagos egyetértés volt a pártok között, de a kedvezménytörvény végrehajtásának ellenzéki kritikája és külpolitika kampánytémává emelése nyomán ez megváltozott. – Harminc napig még ki kell bírni, aztán visszaáll a nyugodt légkör – jegyezte meg ennek kapcsán a kormányfő.

Az uniós csatlakozással kapcsolatos kérdésre válaszolva közölte: jól áll, és ez év végére befejezhető az ország felkészülési programja. – Örülnék annak, ha Magyarország csatlakozása felgyorsulna, de az unióban folyó mostani viták alapján valószínű, hogy több országot vesznek fel egyszerre 2004. január, vagy június 1-jén – mutatott rá a miniszterelnök.

Arra a nézői kérdésre, hogy az alacsony bérek ellenére itthon tarthatók-e a szakértelmiségiek, a kormányfő azt válaszolta: 2006-ig elérjük az EU-s átlagbéreket, azaz a mainak a kétszeresét, jelentős adócsökkentéssel párosulva. – Azt szeretnénk, hogy már ne az olcsóbb munkaerő, hanem az alacsonyabb adó, a magasabb képzettség és az ország jobb szervezettsége legyen a fő vonzerő a külföldi tőke számára – mondta Orbán Viktor. Példaként a General Electric európai központjának Londonból Budapestre történt áttelepítését említette.

Az önálló Balaton-régió létrehozását érintő kérdésre a miniszterelnök elmondta: a mostani hétrégiós felosztás az előző kormány idején, konszenzussal történt. – Ugyanakkor ebben a ciklusban számos olyan kormányzati döntés, program és támogatási rendszer született, amelyek egységben kezelik a Balaton régióját – válaszolt. A csatornázási programtól a turisztikai fejlesztésekig csaknem minden, a Széchenyi-tervben kiírt balatoni pályázat támogatást nyert. – Folyik annak áttekintése, hogy milyen befektetésekkel lehetne a tó vendégforgalmát egész éven át biztosítani – tette hozzá a kormányfő.

A Keszthely idegenforgalmát is befolyásoló sármelléki repülőtér jövőjével kapcsolatban két nézői kérdés is érkezett. – Még nem tudott az állam jó megoldást találni, de ha van kellő összefogást teremtő magán- és önkormányzati tőke, akkor az állam nem száll be a repülőtérfejlesztésbe – válaszolt Orbán Viktor. Ha ez nem valósul meg, akkor lehet szó állami szerepvállalásról. – Türelmet, megértést kérek, mert azon leszünk, hogy Sármellék ismert regionális nemzetközi repülőtérré váljon – mondta a miniszterelnök.