NATO-tagjelöltek nyilatkozata

A NATO-tagság elérését célzó erőfeszítéseik összehangolásában állapodott meg pénteken Szkopjéban 10 olyan európai ország külügyminisztere, amelyek szeretnének az észak-atlanti szövetség tagjaivá válni.

A macedón fővárosban tartott egynapos találkozón Albánia, Bulgária, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Románia, Szlovákia és Szlovénia külügyminisztere közös nyilatkozatban foglalt állást a NATO bővítése mellett. A NATO novemberben Prágában tartandó csúcstalálkozóján történelmi lehetőség adódik arra, hogy a szervezet nagyobb arányú bővítést hajthasson végre.

Az AP amerikai hírügynökség szerint nem valószínű, hogy a Szkopjéban képviselt országok mindegyike – beleértve a vendéglátó Macedóniát – meghívót kapjon Prágában a NATO tagjai közé, főképpen politikai és gazdasági problémák miatt. A hírügynökség szerint a Szkopjéban képviselt országok közül Szlovéniát és a három balti köztársaságot tartják a legesélyesebbnek a NATO-tagságra a szervezet bővítésének következő fordulóján.

Szlobodan Csasule, a házigazda Macedónia külügyminisztere ugyanakkor azt hangsúlyozta a találkozón, hogy a NATO-tagság jelentős lépést biztosítana a stabilitás felé azon országok számára, amelyek etnikai megosztottsággal küszködnek. – Délkelet-Európa bármelyik országának a mellőzése olyan „szürke zónák” kialakulásához vezethet, amelyek az instabilitás, a bűnözés, a gazdasági zűrzavar és a terrorizmus forrásaivá válhatnak – idézte az amerikai hírszolgálati iroda a külügyminisztert.

A szkopjei találkozón a külügyminiszterek támogatásról biztosították a nemzetközi terrorizmus ellen amerikai irányítással kibontakoztatott küzdelmet, s megerősítették, hogy országaik aktív szerepet vállalnak a terroristaellenes koalícióban.