Lassuló növekedés, romló egyensúly

A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint az idén a folyó fizetési mérleg hiánya 2,5 milliárd euró lesz, a bruttó hazai termék (GDP) 3,2 százalékkal nő, a gazdasági növekedés lassulása az egyensúly romlásával párosul.

Az összesítés szerint az államháztartás teljes hiánya idén is meghaladja a GDP 5 százalékát. Az ipari termelés és az export az év egészében ugyan kedvezőbben alakul, mint az első hónapokban, de dinamikája így is elmarad a tavalyitól. A kutatók az év egészében az ipari termelés 2,5 százalékos bővülésével számolnak.

Az összesítés szerint rendkívül gyorsan növekszik a lakosság jövedelme, ezzel fogyasztása, és a külső hiány növekedése folytatódni fog. A kutatók úgy vélik, hogy az év hátralévő részében az első két havihoz képest ugyan – a javuló világgazdasági konjunktúra hatására – élénkül majd az export, ám a készletek feltöltése, az év egészében emelkedő állami beruházások és a rendkívül dinamikusan bővülő lakossági fogyasztás hatására az import lényegesen erőteljesebben emelkedik.

A prognózisban az év egészére hétszázalékos export- és 11 százalékos importnövekedés mellett a külkereskedelmi mérleg hiányát ötmilliárd euróra teszik. Tavaly az áruforgalmi deficit 3,5 milliárd euró volt. Az idei évre a kutatók magas, 15 százalék körüli átlagkereset emelkedésre, lassuló inflációra, a reálkeresetek tíz százalékhoz közeli, gyors növekedésére számítanak.

Úgy vélik, hogy a keresetek nominális növekedése a közszférában még gyorsulni is fog a tavalyihoz képest, és akár a húsz százalékot is elérheti, az üzleti szférában pedig 13-14 százalékos bérnövekedést valószínűsítenek. Az összesítés szerint a lakásberuházások céljára felhasznált jövedelem emelkedik a leggyorsabban, de a fogyasztás is legalább öt százalékkal bővül, a pénzmegtakarítási ráta tovább csökken.

Az infláció júniusig tovább mérséklődik, majd az év közepén a folyamat megáll, ekkortól az árindex öt-hat százalék között fog ingadozni. Az év egészére a kutatók 5,7 százalékos fogyasztói áremelkedést várnak. Úgy vélik, hogy a belföldi üzemanyagárak – a világpiaci áremelkedés és a már bejelentett adóemelés miatt – emelkednek, és ezt a reálfelértékelődés fokozatosan „előjövő” hatása nem tudja ellensúlyozni.

Ugyanakkor a fagykárok magas gyümölcsárakat valószínűsítenek. Mindezek és az alacsony, 2001. második félévi áremelkedések hatása miatt számítanak arra, hogy az infláció ütemének csökkenése az év második felében megáll.