OVB-ülés: beadványok, panaszok

Az országgyűlési választások eredménye 11 megyében vált jogerőssé szerda délutánig - közölte az Országos Választási Bizottság (OVB) budapesti ülésén Rytkó Emília.

Az országgyűlési választások eredménye 11 megyében vált jogerőssé szerda délutánig – közölte az Országos Választási Bizottság (OVB) budapesti ülésén Rytkó Emília. Az Országos Választási Iroda (OVI) titkárságvezetője elmondta – a választást követő jogorvoslati eljárások Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Nógrád, Tolna, Vas, Zala, Fejér, Bács-Kiskun, Komárom-Esztergom és Békés megyében zárultak le. Jelezte, az OVB ülésének időpontjában a budapesti területi választási bizottság (tvb) tanácskozik, így az esetleges fővárosi jogorvoslati eljárásokról nincs információja. Hozzátette Somogy megyében szerda délutánig, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csütörtökig lehet bírósághoz fordulni a helyi tvb-k döntései ellen. Rytkó Emília tájékoztatása szerint Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Veszprém, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a bírósági eljárás szakaszába jutottak a tvb-k határozatai. Az OVB-hez érkezett beadványok között a testület úgynevezett jegyzőkönyvi döntést hozott az ügyben, hogy a szavazóköri újraszámlálások törvényi szabályai alkalmazhatók-e a választókerületi eredmény egészére is. A beadvány benyújtójának álláspontja szerint a jogalkotó szándéka a választási eljárási törvény vonatkozó szakaszában arra irányult, hogy a szavazatok ismételt számlálásának előírásai a választókerület egészére is alkalmazhatók legyenek, mivel az lényegében a szavazóköri eredmények összesítését tartalmazza. A beadvánnyal kapcsolatos jegyzőkönyvi döntésben az OVB úgy vélekedik, hogy a választási eljárási törvényben foglalt, újraszámlálást előíró rendelkezés kizárólag szavazóköri szinten alkalmazható. Az OVB szerint az egyéni választókerületi szintű, összesített eredmények alapján kialakult kis szavazatkülönbségre nem terjed ki a rendelkezés, tehát nem alapoz meg újbóli szavazatszámlálást.



Az OVB többségi döntéssel úgy határozott, hogy hétfőn tárgyalja azt a beadványt, amelyben egy állampolgár állásfoglalást kért a kiesett jelöltek utáni töredékszavazatok figyelembevételének módjáról.

A beadványozó szerint a választási eljárási törvény alapján kiesik a jelölt, ha a szavazás megkezdése előtt a jelöléséről írásban lemond, választójogát elveszti vagy meghal. Álláspontja szerint, miután a jelölt a választást megelőzően lemondott jelöltségéről és a jelöltek nyilvántartásából is törölték, nem rendelkezik a továbbiakban a választási eljárás során az őt megillető jogokkal és kötelezettségekkel. A beadvány szerint mivel az országos listán szerezhető mandátumok a második fordulót követően kerülnek kiosztásra, a második fordulót megelőzően jelöltségéről lemondó személyt a listás mandátumok kiosztásánál kiesett jelöltként kell kezelni.

Poczkodi Balázs, az SZDSZ és Szoboszlai György, az MSZP által delegált OVB-tag a későbbi tárgyalásról szóló döntést követően úgy vélekedett, hogy az ügyet meg lehetett volna vitatni az ülésen, és a döntést nem kellene öt napig „lebegtetni”. Szoboszlai György szerint a beadványozó nyilvánvalóan tévedésben van. Mint mondta, ha a második fordulóban visszalépett jelöltektől megvonnák a töredékszavazatokat, jelentősen csökkenne az SZDSZ mandátumainak száma; ehhez kapcsolódóan felvetette azt, hogy az Orbán-kormány legitimitása visszamenőleg megkérdőjeleződne, hiszen ott a kisgazda képviselők léptek vissza a második fordulóban.

Maczonkai Mihály, az OVB választott tagja jelezte, hogy a jelenlegi rendszer van életben 1990-től, ezért a felvetés az elmúlt négy választás módszerét kérdőjelezi meg. Hozzátette azonban, hogy a kérdésen mindenképpen gondolkodni kell. Az OVB kampánycsend-sértési ügyekkel is foglalkozott. A panaszok különböző televíziós műsorok, illetve újságok és online tartalomszolgáltatók hírét kifogásolta. A bizottság az indítványok egy részét elutasította, vagy a helyi választási bizottságokhoz küldte. A testület elutasította azt az április 20-i panaszt, amelynek beadványozója szerint azok az sms-üzenetek, amelyek azt állították, hogy a miniszterelnök feleségét megverték, – mint negatív kampány – a Fidesz és az együttműködő pártok lejáratását célozták. Az OVB szerint a beadvány nem tartalmazott bizonyítékok konkrét megjelölését.