A balatoniaké a hajótársaság
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar NemzetMUNKATÁRSUNKTÓL Azoké lett a balatoni hajótársaság, akiket az a leginkább megillet: a balatoniaké. Az Orbán-kormány döntése nyomán az év elején a Balaton-parti, kikötôvel is rendelkezô települések önkormányzatai megkapták a Balatoni Hajózási Részvénytársaság vagyonának 51 százalékát. A maradék a Magyar Fejlesztési Bankhoz került. Ennél jobb magánosítást elképzelni sem nagyon tud a Balaton-vidéki – somogyi, veszprémi, zalai – ember. Jó ideig attól félt minden érintett, hogy egy hazai vagy külhoni befektetô elhalássza elôlük a balatoni hajóknál sokkal értékesebb kikötôket. A megújuló hajótársaság tulajdonát nemcsak a hajók képezik, hanem azok a kikötôk, kikötôi telkek is, amelyek ma az ország legértékesebb ingatlanjainak számítanak. Hogy milyen drága telkeken állnak a balatoni kikötôk, arról Balázs Árpád, siófok polgármestere a részvények átadásakor így beszélt: azt az ingatlant, amelyet a város kikötôje elfoglal, körülbelül ugyanannyiért lehetne eladni, mint amennyiért az egész balatoni hajótársaságot. Hogy mekkora összeg ez? A részvénytársaság teljes vagyona 2,3 milliárd forint. Ennek több mint fele a 22 önkormányzaté lett. (Legtöbb, 10,2 százalék Siófoké, legkevesebb, 0,2-0,2 százalék Máriafürdôé, Világosé és Udvarié.) Ha magánvállalkozó vásárolta volna meg a kikötôket, körbekerítheti és kitilthatja onnét azokat, akik nem tetszenek neki. Ezt akadályozta meg a kormánydöntés – örvendeztek a negyedmillió embernek otthont nyújtó Balaton-vidéket képviselô polgármesterek. A balatoni kikötôk körül jöttek létre az elmúlt száz évben a tóparti üdülôhelyek, azok közelébe települtek az üzletek, a fürdôk. A kirándulók és a nyaralók tömegeit vonzotta ide, a vízpartra, a kikötôkhöz a nem mindennapi látvány, a mozgalmas élet, a Balaton. S többnyire a vasútállomást is a közelben építették föl. – A balatoni települések szíve a kikötô – hallhatta az ember a polgármesterektôl. Ez maradt meg nekünk, bel- és külföldi vendégeknek, meg persze a balatoni embereknek. Nem akárkik álltak egykor a balatoni hajózás bölcsôjénél: a Balatoni Gôzhajózási Társaság 1846-os megalapítását Széchenyi István kezdeményezte, alapszabályát pedig Kossuth Lajos szerkesztette. A jó másfél száz – gyakran viharos – évet megélt hajótársaság a közelmúltig a Maharthoz tartozott. A mostani átalakulással a balatoniak teljesen önállóak lettek. Tavaly a Balaton személyhajóin majdnem egymillióan utaztak, a Tihany és Szántód közti révhajók 1,2 millió utast és 364 ezer járművet szállítottak. Két új vitorláskikötôt épített a hajótársaság (a lelleit és a szigligetit), s így a társaságnak kilenc nagy és 11 kisebb vitorláskikötôje van, ezekben egyszerre 1 659 hajó és csónak fér el. A Balatoni Hajózási Részvénytársaságnak 25 személy-, 17 vontató- és teher-, négy komp- és két vitorlás hajója van. A vállalaté a siófoki Móló Szálló, a boglári Sellô és a szemesi Hattyú sátortábor is. Több száz hajós család, és sok ezer Balaton-vidéki – szôlôvel, gyümölccsel, borászattal, kereskedelemmel, vendéglátással foglalkozó – ember sorsát is befolyásolja a hajótársaság jövôjének megnyugtató rendezése. Az, hogy a miénk marad a balatoni hajózás. Nem mellékesen: a Széchenyi tervhez, és a Kossuth emlékévhez is méltóan.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en


















