A kormányprogram vitája – 2. rész

Vastagh Pál, Szita Károly, Szalay Gábor és Font Sándor felszólalása.

Vastagh Pál (MSZP) hangsúlyozta, hogy az MSZP és az SZDSZ az európai uniós normáknak megfelelő kormányzást kíván folytatni Magyarországon.

Leszögezte, hogy helyre kell állítani a demokratikus intézmények becsületét. Mint mondta, igazuk van azoknak, akik helyre kívánják állítani az Országgyűlés becsületét, az ellenzéki frakciók jogosítványait, mert a parlament rendkívül fontos terepe a társadalmi nyilvánosságnak. A képviselő úgy vélte, hogy az elmúlt négy évben az igazságszolgáltatás nem fejlődött kellő mértékben.

Hangsúlyozta, hogy a bírósági ügyek gyors és szakszerű intézése érinti a gazdaság egészét. Rámutatott arra is, hogy az igazságszolgáltatás lesz az a terület, amelyen először lemérhető lesz, hogyan készült fel Magyarország az EU-tagságra.

Vastagh Pál szerint folytatni kell az igazságügyi reformot. Fontos feladatnak nevezte a bírók és a bíróságok függetlenségének növelését, és az igazságügyi intézmények költségvetési pozíciójának javítását.

A büntetőtörvénykönyvvel kapcsolatban megjegyezte, hogy a felderítés javítása nélkül a büntetések szigorítása nem vezet eredményre.

A szocialista politikus kitért arra, hogy az uniós csatlakozás alkalmat teremt majd az alkotmány átfogó áttekintésére és módosítására is.

Szita Károly (Fidesz) szavai szerint a Fidesz-kormány ideje alatt javult az önkormányzatok pénzügyi helyzete, és mérséklődött a települések közötti különbség az azt megelőző időszakhoz képest.

Kifogásolta, hogy a kormányprogram nem tartalmazza azokat az ígérteket, amelyeket az MSZP a választási kampány során tett. Ezek között említette, hogy még az idén 50 milliárd forint támogatást ígértek az önkormányzatoknak.

Mint mondta, a beígért 10 ezer kollégiumi férőhely helyett is csupán az szerepel a programban, hogy bővítik a férőhelyek számát.

Szalay Gábor (SZDSZ) leszögezte, hogy az új kormány gazdaságpolitikája a kiszámíthatóságra, a bizalomteremtésre és az átláthatóságra épül. Kifejezte reményét, hogy a nemzetközi helyzet alakulása és jó kormányzati intézkedések révén a magyar gazdaság ismét nagyobb növekedést mutathat fel, mint az elmúlt négy év alatt.

Hangsúlyozta, hogy a fő cél az életszínvonal emelése, és a különbségek mérséklése az emberek jövedelme, illetve az ország különböző területei között.

Rámutatott arra, hogy ennek érdekében az új kormányzat – kiszámítható adórendszer mellett – csökkenteni kívánja az adóterheket.

A Széchenyi-tervvel kapcsolatosan kitért arra, hogy mérni fogják a támogatásként odaítélt pénzek felhasználásának hatékonyságát.

Font Sándor (MDF) szerint a kormányprogram megalkotói nincsenek tisztában az ország valós helyzetével és a lakosság hangulatával.

Úgy vélte, hogy az elmúlt négy év alatt az emberek optimizmusa, az egységes nemzettudat erősödött Magyarországon.

Bírálta a kormányprogramot, amiért – mint mondta – elvész a Széchenyi-terv lényege, mert az új vezetés nem tartja elsődlegesnek a nemzeti vállalkozók érdekeinek érvényesülését.

Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az ígéretek teljesítése az infláció növekedését, újabb megszorító intézkedéseket, külföldi kölcsönök felvételét és az állami vagyon meggondolatlan elherdálását eredményezheti.