Bulgária integrációját segíti a pápa

II. János Pál megszabadította a bolgárokat egy régi lidérnyomásuktól, és részben segítette őket Európa felé vezető útjukon azzal, hogy felmentette ezt a népet a pápa elleni egykori merénylet kollektív bűne alól - állapítják meg pénteki római kommentárok a katolikus egyházfő bulgáriai látogatását elemezve.

A kommentátorok éppen azt emelik ki a szentatya bulgáriai beszédéből, hogy a húsz évvel ezelőtt ellene elkövetett merénylet – bárki is volt a szervező – egyáltalán nem a bolgár nép bűne. „Soha nem szűnt meg a bolgár nép iránti szeretetem” – idézik az olasz lapok a katolikus egyházfőt, ebben a mondatban látva a „felmentés” jelét. Emlékeztetnek arra, hogy a nyolcvanas években az olasz bíróság az akkori kommunista Bulgária titkosszolgálatait vádolta a pápa elleni gyilkossági kísérlet megszervezésével, elsősorban a merénylőnek, a török Ali Agcának a vallomásai alapján.

A rendszerváltás utáni időszak politikai erőfeszítései tehát meghozták a gyümölcsüket – írják a kommentárok, utalva arra, hogy a pápa négy napot szentel bulgáriai látogatásának, kétszer hosszabb időt, mint amennyit két másik ortodox országra – Görögországra és Romániára – szánt.

Nyilvánvaló hogy a pápának ezek a „felszabadító” megnyilatkozásai egy régi lidércnyomás elűzését segítik elő – írja pénteki számában a Corriere della Sera. Hiszen Bulgáriának az Európai Unió felé vezető útján jelentős akadályt képezett a „bolgár nyom” gyanúja. A pápa mostani látogatása ilyen értelemben lezár egy régi fejezetet, de nem sikerült teljesen méregteleníteni a helyzetet. Néhány bolgár szocialista lap ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy Olaszország kérjen bocsánatot a nyolcvanas évekbeli per miatt. „Nem kívánnak túl sokat?” – teszi fel a kérdést az olasz újság kommentátora.