Glatz az MTA múltjáról és jövőjéről

A Magyar Tudományos Akadémia jövő évi költségvetésének legfelsőbb szintű egyeztetése megtörtént - mondta Glatz Ferenc, az MTA leköszönő elnöke a tudós testület CLXX. közgyűlésén tartott expozéjában. Ismertetése szerint az akadémia vezetése március 7-én egyezett meg ebben Pálinkás József oktatási miniszterrel.

Szavai szerint a megállapodás akkor is fontos, ha az ország költségvetését már feltehetően egy új kormány fogja a parlamentnek benyújtani. Lényeges ugyanis, hogy a tudományt is kézben tartó oktatási tárca az alapkérdésekben megegyezzen az Akadémiával, hiszen ez kötelező lehet a következő adminisztráció számára is – tette hozzá.

Glatz Ferenc ismertetése szerint a márciusi megbeszélésen megegyezés született többek között arról, hogy az Akadémia költségvetését lehetőleg a 2001-2002-ben bekövetkezett emeléssel azonos mértékben szükséges emelni. Ugyancsak nézetazonosság volt abban, hogy a kutatói béreket 15 százalékkal kellene növelni.

Az elnök, akit 1996-ban választott meg a közgyűlés az MTA élére, majd három év múltán újraválasztott, az elmúlt hat évre visszatekintve eredményként értékelte, hogy az oktatási tárcával összefogva, a kormányok és a parlamenti pártok támogatásával 1996 óta a tudományra fordított állami támogatás több mint négyszeresére nőtt.

Az elkövetkezendő években további elemzésre van szükség a tekintetben, hogyan viszonyul a magyar kutatásszervezet az Európai Unióhoz – mutatott rá az elnök. Az európai integráció nem követeli meg az Akadémia és a kormányzat viszonyának megváltoztatását – hangsúlyozta. Nem igaz az, hogy az Európai Unió azt kívánná, miszerint a tudománypolitika vezérhajója ne egy autonómia, azaz az Akadémia, hanem a kormányzat lenne – fogalmazott Glatz Ferenc. Az Európai Unió kerek programokkal végez tudománypolitikai tevékenységet, ehhez viszont a helyi kutatásszervezeti rendszereket kell rendbe hozni, a finanszírozáson kell javítani, nem pedig politikai szándékú átszervezéseket végezni – mondta az MTA leköszönő elnöke.

Glatz Ferenc örömmel szólt arról, hogy az MTA sajátos helyzete, nemzeti autonómia-jellege mind a Horn-, mind pedig az Orbán-kormány alatt megmaradt, azokat az érveket, amelyeket többek között az Akadémia dolgozott ki, mind a két kormány figyelembe vette. Ennek a sikerét mutatja, hogy az Európai Unió első pályázatain, 1999-ben a magyar kutatásszervezet a közép-európai átlagnál messze jobban szerepelt – tette hozzá. Az elmúlt évek munkáit és eredményeit sorolva az elnök kitért arra: szükségesnek tartja, hogy az Akadémiát kulturnemzeti alapra helyezzék, ezért az évek során a tudományos tevékenységbe bevonták a határon túl élő magyar akadémikusokat és a fiatal kutatókat is.

Kroó Norbert, az MTA főtitkára beszámolójában többek között hangsúlyozta: az intézménykonszolidáció révén a magyar kutatóhálózat már illeszkedik a XXI. század kritériumaihoz. A főtitkár, aki 1999 óta tölti be ezt a posztot – így a tisztségre újraválasztható – beszédében fontosnak nevezte a fiatalítást a kutatók vonatkozásában. Ehhez új álláshelyekre van szükség – jegyezte meg. Ismertetése szerint 2001-ben sikerült száz új kutatói álláshelyet létesíteni, s e tekintetben az idei lehetőségek ezzel azonosak lesznek – vélekedett. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a fiatalok számára csak akkor lesz vonzó a kutatói pálya, ha megfelelő bért és kellően felszerelt kutatóhelyeket biztosítanak számukra.