Juhász, Szászfalvi és Kiss a programról

A hadügy, a kisebbségek és a foglalkoztatás kérdéseit érintették a politikusok a kormányprogram ismertetése révén.

- A leendő kormány önálló professzionális haderő kialakítását tűzte ki célul, olyan állományt, amely sikeresen partnere tud lenni a NATO-nak, és az EU-nak is be tudja bizonyítani, hogy jól lehet vele együtt dolgozni – jelentette ki Juhász Ferenc (MSZP), a honvédelmi tárca várományosa.

A politikus úgy vélte, hogy a professzionális haderő kialakítására adottak a feltételek, és azt a szükséglet és a kényszer egyaránt kínálja.

Juhász Ferenc kitért arra, hogy az új kormány minél hamarabb biztosítani kívánja a hatékony hivatásos haderő kialakítását.

– Működőképes szervezetté alakítjuk át a hadsereget. Erre jó esély van, hiszen a magyar katona jó és felkészült – fűzte hozzá. Elmondta, hogy a leköszönő kormány által a választások után elfogadott nemzeti biztonsági stratégiát módosítani fogja az új kabinet, és kiszámíthatóságot, átláthatóságot teremt.

Szászfalvi László (MDF) a kormányprogram azon részéről beszélt, amely a nemzeti és etnikai kisebbségekről, valamint az egyházakról szól.

A képviselő kifogásolta, hogy míg az MSZP választási programjában határozott mondatok voltak a kisebbségek parlamenti képviseletének ügyéről, az előterjesztésben ebből csupán egy mondatos utalás maradt.

– Sürgős lenne megtalálni a képviselethez szükséges alkotmányjogi technikát, hiszen a politikai konszenzus már megvan – fogalmazott Szászfalvi László.

Megoldatlannak nevezte a képviselő a kisebbségek intézményrendszerének kiteljesítéséhez szükséges finanszírozási háttér megjelölését a kormányprogramban, valamint furcsának tartotta azt is, hogy a magyarországi cigányság társadalmi integrációjának ügye a szociálpolitikai alfejezetben szerepel. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új kormánynak folytatnia kell a cigányság már megkezdett középtávú felzárkóztatási programját.

Az egyházak kérdéséről szólva Szászfalvi László megnyugtatónak nevezte, hogy az előterjesztés alapján az új kabinet biztosítani akarja a hitélet szabad gyakorlásának törvényi feltételeit.

Kiss Péter (MSZP), a foglalkoztatási és munkaügyi tárca várományosa öt pontban határozta meg a kormányprogram munkaügyi részének legfontosabb feladatait.

Hangsúlyozta az európai bérek utolérésének fontosságát, az emberek munkahelyi kiszolgáltatottsága elleni fellépést, 300-400 ezer új munkahely teremtését. Elmondta: jelenleg a munkaképes lakosságnak mindössze 54-56 százaléka dolgozik; álláspontja szerint jó lenne ezt az arányt a 70 százalékhoz közelíteni.

Kiss Péter kiemelte a távmunka, a részmunkaidős foglalkoztatás tipikussá tételének ügyét, azt, hogy a pályakezdők, a gyesről és gyedről visszatérő nők, az 50 év feletti férfiak, a romák és a fogyatékosok pozitív diszkriminációban részesüljenek.

A leendő miniszter az esélyteremtő, élethosszig tartó tanulás programját is hangsúlyozta. Ennek keretében az új kormány legalább egymillió ember számára kívánja biztosítani, hogy 4-5 évente megszerezze szakmája legújabb ismereteit.

Elhangzott az is, hogy a leendő kabinet súlyt fektet az érdekegyeztető tanács, a széles közszolgálati párbeszéd intézményének hatékony működésére.

A kialakuló kétperces vitában Bernáth Ildikó (Fidesz) úgy vélte, hogy a jelek szerint az új kormány nem fogja olyan olyan mértékben emelni a minimálbért, mint ahogy azt a polgári kormány tette.

Kiss Péter erre reagálva közölte: az szja-tábla október 1-jétől tervezett módosításával több pénz jut a minimálbérből az meberek zsebébe, mint eddig.