Május 24.: Parlamenti összefoglaló (2)

A kormányprogram bemutatását célzó parlamenti ülés késő délutáni szakaszában többek között felszólalt Kuncze Gábor, Dávid Ibolya, Kovács László, Németh Zsolt, Lamperth Mónika, Csehák Judit, Kovács Kálmán és Glattfelder Béla.

Kuncze Gábor, az SZDSZ vezérszónoka a demokratikus normák érvényesítését, a törvények uralmát és a nagy ellátórendszerek reformját ígérte a következő négy évre a kormányprogram vitájában. A szabad demokrata pártelnök-frakcióvezető szerint az új kabinet jövő heti megalakulásakor „az utánunk a vízözön kormánya” távozik a hatalomból. Elmondása szerint az új többség ezen a téren fordulatot akar: érvényesíteni akarja a demokratikus normákat, a törvények uralmát, a törvények előtti egyenlőség elvét, és biztosítani kívánja a parlamenti ellenzék előjogait is.
Az SZDSZ egy új, az állami vagyon sorsát figyelemmel kísérő testület – az Országgyűlés Közvagyonfelhasználást Ellenőrző Felügyelete – felállítására is javaslatot tesz.

Dávid Ibolya, az MDF vezérszónoka a kormányprogramban szereplő elképzelések egy részét illuzórikusnak és romantikusnak nevezte, és belső ellentmondásokról beszélt a dokumentum kapcsán. A demokrata fórum elnöke kifogásolta, hogy – mint mondta – a kormányprogramot a szakmai okfejtés helyett a politikai retorika uralja. Nehezményezte, hogy a programban túl sok a negatív meghatározás, amitől a szöveg vitairat jellegűvé válik.
Dávid Ibolya hiányolta, hogy a kitűzött célokhoz vezető eszközök tekintetében a dokumentum szűkszavú, ezért talány marad, hogy az új kormány miként akarja megvalósítani ígéreteit. A politikus úgy látja, hogy a programban a várhatónál kevesebb a szociáldemokrata, és több a liberális vonás. Dávid Ibolya a dokumentum belső ellentmondásait taglalva azt mondta, hogy a támogatásokról, juttatásokról szóló ígéretek némiképp ellentmondásban vannak a gazdaság állapotáról festett sötét képpel.

Kovács László (MSZP) szerint Magyarország történelmi jelentőségű fordulat előtt áll: a most kezdődő kormányzati ciklusban az Európai Unió tagja lehet. A külügyminiszter-jelölt elmondta, hogy 2002 végéig le kell zárni a csatlakozási tárgyalásokat, 2004. január 1-jétől pedig a lehető legjobb feltételekkel csatlakozhat Magyarország az Európai Unióhoz. Hangsúlyozta: a lehetőségekhez mérten javítani kell a csatlakozás feltételeit. Hozzátette: a tárgyalások egyik legnehezebb időszaka következik, a költségvetésről és támogatásról szóló egyeztetések.
A határon túli magyarságról szólva a legfontosabb célnak identitásuk megőrzését, ennek támogatását nevezte, hozzátéve, hogy rendszeres kapcsolatot tartanak fenn legitim szervezeteikkel, választott képviselőikkel, döntéshozatalkor az ő véleményük lesz az elsődleges.
Németh Zsolt (Fidesz) megfogalmazása szerint a kormányprogramban a külpolitikai konszenzus lehetősége látszik felsejleni. A Külügyminisztérium politikai államtitkára ugyanakkor bírálta Medgyessy Pétert, amiért a választások éjszakáján azt mondta, tízmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Az EU-s csatlakozással kapcsolatban megjegyezte: lényeges, hogy Magyarország ne csak egyenjogú, hanem egyenrangú partner legyen az unióban. Arra kérte az MSZP-s és az SZDSZ-es politikusokat, hogy a jövőben tartózkodjanak a külpolitikai konszenzussal ellentétes nyilatkozatoktól.

- Olvastam már jobbat is – mondta Horváth Balázs (MDF) a Medgyessy-kormány programjának vitájában. Az ellenzéki honatya arc nélkülinek nevezte a programot. Horváth Balázs jelezte: nem tudják támogatni a program elfogadását, ugyanakkor hozzátette, hogy a kormány azon döntéseit támogatni fogják, amelyek a nemzet javát szolgálják.

Lamperth Mónika az MSZP belügyminiszter-jelöltje leszögezte: a kormány partnernek tekinti majd az önkormányzatokat. Kitért a közigazgatási reform végrehajtására, és mint mondta, újragondolják a települési önkormányzatok, a kistérségek, a megyék és a régiók szerepét. Elmondása szerint 2006-tól lépne életbe a választott regionális önkormányzatok rendszere. A leendő belügyminiszter közölte: kiemelt figyelmet fognak fordítani a közbiztonságra, és megteremtik a rendőrség hatékony működésének feltételeit.
Harrach Péter (Fidesz) elmondta: a kormányprogramot olvasva az az érzése támadt, hogy a kampányt nem sikerült befejezni. Felhívta a figyelmet a kedvezőtlen demográfiai adatokra, amelyek szerint – ha az eddigi tendencia folytatódik – 2050-re nyolcmillióra csökken Magyarország lakossága. Kiemelte a gyermekvállalási kedv növelésének fontosságát, és kitért az Orbán-kormány családpolitikai tevékenységére. Vélekedése szerint az új kormánynak az elmúlt négy évben kijelölt úton kell továbbmennie.

Kóródi Mária az SZDSZ környezetvédelmi miniszterjelöltje azt hangsúlyozta, hogy fordulatot kívánnak elérni a környezetvédelem területén. Mint mondta, élhető környezetet kell magunk körül kialakítani. A képviselő fontosnak nevezte azt a programot, amelynek során az évtized végéig 100 millió fát ültetnének el. A miniszterjelölt szólt a környezetvédelmi beruházások gyorsításáról, a csatornahálózat bővítéséről, a biológiai szennyvíztisztításról és az allergiát okozó tényezők visszaszorításáról.

Gémesi György (MDF) a kormányprogram vitájában jónak nevezte azt, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány fontosnak tartja az önkormányzatok autonómiáját, az érdekegyeztetést, a regionalitást, és folytatni kívánja a közigazgatás reformját. A sporttal kapcsolatos fejezetről szólva úgy vélte, hogy annak készítője nincs tisztában a jelenlegi helyzettel. Rámutatott többek között arra, hogy a sportszervezetek önállósága most is teljesül, tehát ennek elérését szükségtelen célul kitűzni.

Csehák Judit (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kedvező gazdasági folyamatok eredményét a családok jelentős része nem tapasztalhatta meg az elmúlt négy évben. Megnyugtatta a leköszönő kormány képviselőit, hogy az új kormány számára is megkülönböztetetten fontos lesz az ország demográfiai helyzetének alakulása.
Varga Mihály (Fidesz) úgy vélte, hogy számos kétértelmű ígéretet, félbehagyott mondatot tartalmaz az előterjesztett kormányprogram. A leköszönő pénzügyminiszter szerint egy szociális és egy neoliberális politika ellentmondása feszül a programban. Ezt indokolva rámutatott: a program szövegében az olvasható, hogy mindenkinek joga van a jóléthez és a biztonsághoz, máshol pedig az, hogy mindenki csak saját teljesítménye, munkája alapján boldogulhat. Mint mondta, az első szociális, a második viszont egy neoliberális elv. Értetlenségének adott hangot a program azon részével kapcsolatban, amely a magyar gazdaság európai felemelkedéséről szól. Emlékeztetett arra, hogy a magyar gazdaság növekedése az elmúlt években jóval meghaladta az Európai Unióét.

Kovács Kálmán (SZDSZ) miniszter-jelölt elmondta: céljuk, hogy Magyarország része legyen a fejlődésnek, a tudás alapú információs társadalom kialakulásának, ezért van szükség az önálló informatikai, hírközlési tárca létrehozására. A legfontosabb feladatnak azt tartja, hogy mindenki hozzáférhessen a korszerű informatikai eszközökhöz. Ennek elősegítésére – mint mondta – új adópolitikai eszközök bevezetését tervezik.
Kovács Kálmán a kormányprogramból kiemelte: következetesen megvalósítják a piaci liberalizációt, és a versennyel jelentős árcsökkentést akarnak elérni. Mint mondta, társadalmi támogatási programokat indítanak majd, a családok számára kedvezményessé teszik a számítógéphez jutást. A szabad demokrata politikus hozzátette: fejleszteni kívánják az oktatási és a kulturális intézmények számítógép-ellátásának rendszerét.
Kelemen András (MDF) úgy látja: a kormányprogram kül- és biztonságpolitikai fejezete nem túl meggyőző, túlságosan általános. Üres állításnak nevezte, hogy a kormányprogram szerint a visegrádi együttműködés megújítását szeretné az új kabinet.

Németh Imre (MSZP) agrárminiszter-jelölt szellemiségében és szakmaiságában is újnak tartja a következő kormány mezőgazdasági programját, amelyet a szakmai szervezetekkel közösen alakítottak ki, és amelyben – mint mondta – a szakmai és az emberi szempontok dominálnak.
A konkrét intézkedésekről szólva azt mondta, három éves adósságcsökkentő – pályázati alapú – programot indítanak, bevezetik az intervenciós felvásárlási rendszert, növelik a normatív támogatások arányát, könnyítik az adózás rendszerét, továbbá módosítják a földtörvényt.

Glattfelder Béla (Fidesz), a gazdasági minisztérium államtitkára a kormányprogram alapján nem tartja kiszámíthatónak az új kabinet gazdaságpolitikáját. Arra kérte Németh Imrét, hogy ne vezessék be a 21 ezer forintos garantált árat a kukorica felvásárlására, mert Vonza András agrárminiszter ennek alsó határát 21 ezer forintban már meghatározta.

- A leendő kormány önálló professzionális haderő kialakítását tűzte ki célul, olyan állományt, amely sikeresen partnere tud lenni a NATO-nak, és az EU-nak is be tudja bizonyítani, hogy jól lehet vele együtt dolgozni – jelentette ki Juhász Ferenc (MSZP), a honvédelmi tárca várományosa. Juhász Ferenc kitért arra, hogy az új kormány minél hamarabb biztosítani kívánja a hatékony hivatásos haderő kialakítását.

Szászfalvi László (MDF) a kormányprogram azon részéről beszélt, amely a nemzeti és etnikai kisebbségekről, valamint az egyházakról szól. A képviselő kifogásolta, hogy míg az MSZP választási programjában határozott mondatok voltak a kisebbségek parlamenti képviseletének ügyéről, az előterjesztésben ebből csupán egy mondatos utalás maradt. Az egyházak kérdéséről szólva Szászfalvi László megnyugtatónak nevezte, hogy az előterjesztés alapján az új kabinet biztosítani akarja a hitélet szabad gyakorlásának törvényi feltételeit.

Kiss Péter (MSZP), a foglalkoztatási és munkaügyi tárca várományosa öt pontban határozta meg a kormányprogram munkaügyi részének legfontosabb feladatait. Hangsúlyozta az európai bérek utolérésének fontosságát, az emberek munkahelyi kiszolgáltatottsága elleni fellépést, 300-400 ezer új munkahely teremtését.
A leendő miniszter az esélyteremtő, élethosszig tartó tanulás programját is hangsúlyozta. Ennek keretében az új kormány legalább egymillió ember számára kívánja biztosítani, hogy 4-5 évente megszerezze szakmája legújabb ismereteit.

Selmeczi Gabriella (Fidesz) megfogalmazása szerint túl általánosra sikeredett a kormányprogram. Mint mondta, a Fidesz programjából átvett részekkel egyetértenek, és azokat támogatják is. A képviselő arra várt választ, hogy miért csak a szeptember 1-i egészségügyi béremelés szerepel a dokumentumban. Azt kérdezte: összességében mekkora béremelés lesz az egészségügyi szektorban?

Jánosi György (MSZP), a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium leendő vezetője elmondta, hogy az új kormány az esélyteremtés kormánya lesz. Hangsúlyozta, hogy folytatni kívánják a jó programokat, és újakat is szeretnének indítani.
– Kíméletlen harcot fogunk folytatni a drogok terjedése ellen – szögezte le az ifjúsági tárca várományosa, hozzátéve: nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a megelőzésre és a rehabilitációra.