Május 25.: Parlamenti összefoglaló

A Fidesz-elnökség és frakció számára elfogadhatatlan a Medgyessy Péter által beterjesztett kormányprogram, így a képviselőcsoport 164 tagja hétfőn a programra és a miniszterelnök-jelölt személyére egyaránt nemmel fog szavazni - közölte Deutsch Tamás szombaton. Balsai István az MDF nevében szintén elutasított a szocialista kormányprogramot.

Az Országgyűlés Kocsi László (MSZP) hozzászólásával folytatta a kormányprogram vitáját szombaton. Békét kíván teremteni az új kormányzat a kultúra területén, hogy ne érezze senki azt, másik kurzuspolitika kezdődik – hangsúlyozta a szocialista képviselő, akit pártja a kultusztárca politikai államtitkárává jelölt. Nem politizálják át, nem központosítják a kultúrát, hanem tisztességes, átlátható támogatási rendszert, színvonalas közszolgálati műsorszolgáltatást akarnak biztosítani. Szavai szerint normatív támogatással biztosítják a kulturális intézmények, a közgyűjtemények működését, az ott dolgozóknak pedig a közoktatáshoz hasonló egzisztenciális körülményeket teremtenek. Kocsi László kijelentette, visszaállítják a Nemzeti Kulturális Alapprogram kuratóriumának önállóságát, és beterjesztik a filmtörvényt.

Rockenbauer Zoltán (Fidesz) távozó kultuszminiszter véleménye szerint a kormányprogram kulturális fejezetéből hiányzik az egységes koncepció. Fontosnak tartotta, hogy az új kormány megőrzi a tárca önállóságát, üdvözölte a filmtörvény elfogadásának tervét. Jó hírnek nevezte, hogy a közoktatáshoz hasonló bérszintet akar teremteni a kormány a szférában. A távozó miniszter a program hiányosságai között említette, hogy az kis terjedelemben foglalkozik a kulturális intézmények fejlesztésével. Hiányolta az egyházakkal való kapcsolattartást, és megdöbbentőnek nevezte, hogy egy szó sem esik a műemlékvédelemről.

Fodor Gábor (SZDSZ) felszólalásában a jogállam helyreállításáról beszélt. Mint mondta, visszaadják az ellenzéki jogokat a Fidesznek, helyreállítják a parlament hetenkénti ülésezését, ügyelnek a bíróságok és a média függetlenségére, megszüntetik az ügyészségek politikai befolyásolását. Fodor Gábor szerint „a Magyar Köztársaság rákfenéje volt az elmúlt négy év korrupciója”. Hangsúlyozta, hogy kivizsgálják azokat az ügyeket, amelyekre a „gyanú árnyéka vetül”. Közölte, hogy a közvagyon megóvása érdekében annak felhasználását ellenőrző, a parlamentnek alárendelt bizottságot állítanak fel.

Boros Imre (MDF), távozó tárca nélküli miniszter különösnek nevezte a kormányprogramot, mert közlése szerint nincsenek benne számok, „nincs cél, nincs startvonal”. Véleménye szerint a program olyan ígéreteket tartalmaz, „hogy évtizede elért vívmányokat újra el fognak érni”. A program gazdasági részével kapcsolatban megjegyezte: a számok államtitkok lesznek, mint régen. A távozó miniszter többször is elvtársaknak szólította a leendő kormánypártok képviselőit.

Vastagh Pál (MSZP) hangsúlyozta, hogy az MSZP és az SZDSZ az európai uniós normáknak megfelelő kormányzást kíván folytatni Magyarországon. Leszögezte, hogy helyre kell állítani a demokratikus intézmények becsületét. Mint mondta, igazuk van azoknak, akik helyre kívánják állítani az Országgyűlés becsületét, az ellenzéki frakciók jogosítványait, mert a parlament rendkívül fontos terepe a társadalmi nyilvánosságnak. A képviselő úgy vélte, hogy az elmúlt négy évben az igazságszolgáltatás nem fejlődött kellő mértékben. Hangsúlyozta, hogy a bírósági ügyek gyors és szakszerű intézése érinti a gazdaság egészét. Rámutatott arra is, hogy az igazságszolgáltatás lesz az a terület, amelyen először lemérhető lesz, hogyan készült fel Magyarország az EU-tagságra. Vastagh szerint folytatni kell az igazságügyi reformot. Fontos feladatnak nevezte a bírók és a bíróságok függetlenségének növelését, és az igazságügyi intézmények költségvetési pozíciójának javítását. A büntetőtörvénykönyvvel kapcsolatban megjegyezte, hogy a felderítés javítása nélkül a büntetések szigorítása nem vezet eredményre. A szocialista politikus kitért arra, hogy az uniós csatlakozás alkalmat teremt majd az alkotmány átfogó áttekintésére és módosítására is.

Szita Károly (Fidesz) szavai szerint a Fidesz-kormány ideje alatt javult az önkormányzatok pénzügyi helyzete, és mérséklődött a települések közötti különbség az azt megelőző időszakhoz képest. Kifogásolta, hogy a kormányprogram nem tartalmazza azokat az ígérteket, amelyeket az MSZP a választási kampány során tett. Ezek között említette, hogy még az idén 50 milliárd forint támogatást ígértek az önkormányzatoknak. Mint mondta, a beígért 10 ezer kollégiumi férőhely helyett is csupán az szerepel a programban, hogy bővítik a férőhelyek számát. Szalay Gábor (SZDSZ) válaszában leszögezte, hogy az új kormány gazdaságpolitikája a kiszámíthatóságra, a bizalomteremtésre és az átláthatóságra épül. Kifejezte reményét, hogy a nemzetközi helyzet alakulása és jó kormányzati intézkedések révén a magyar gazdaság ismét nagyobb növekedést mutathat fel, mint az elmúlt négy év alatt. Hangsúlyozta, hogy a fő cél az életszínvonal emelése, és a különbségek mérséklése az emberek jövedelme, illetve az ország különböző területei között.

Font Sándor (MDF) szerint a kormányprogram megalkotói nincsenek tisztában az ország valós helyzetével és a lakosság hangulatával. Úgy vélte, hogy az elmúlt négy év alatt az emberek optimizmusa, az egységes nemzettudat erősödött Magyarországon. Bírálta a kormányprogramot, amiért – mint mondta – elvész a Széchenyi-terv lényege, mert az új vezetés nem tartja elsődlegesnek a nemzeti vállalkozók érdekeinek érvényesülését. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az ígéretek teljesítése az infláció növekedését, újabb megszorító intézkedéseket, külföldi kölcsönök felvételét és az állami vagyon meggondolatlan elherdálását eredményezheti

Burány Sándor (MSZP) hangsúlyozta: az MSZP a jóléti rendszerváltás gazdasági programját kívánja megvalósítani, amely a sikeres, versenyképes Magyarország programja. A Pénzügyminisztérium leendő politikai államtitkára átláthatóságot ígért a közpénzek felhasználását illetően. A szocialista politikus azt mondta, csökkenteni kívánják a személyi jövedelemadó terheket az adósávok megváltoztatásával, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetésével. Hozzátette: adómentessé teszik a minimálbért. Burány Sándor jelezte: azt is tervezik, hogy megszüntetik a tételes egészségügyi hozzájárulást, ami elsősorban a kis-, és középvállalkozóknak lesz előnyös.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) környezetvédelmi miniszter úgy látja: nagy baj van akkor, amikor olyan programot kell tárgyalnia a Háznak, amelynek kapcsán a programalkotó nem jutott el addig sem, hogy saját önazonosságát helyesen meghatározza. „Az a régi szép szocialista hagyomány, mely szerint nem annak nevezzük magunkat, amik vagyunk, nagyszerűen folytatódik” – mondta a politikus, a „nemzeti közép” elnevezésre utalva. A miniszter szerint helyes lenne, ha az új kabinet „világosan megmondaná a polgároknak, hogy mi egy liberális és kicsit szocialista kormány vagyunk”. Kis Zoltán (SZDSZ) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium leendő politikai államtitkára visszautasította azt az ellenzéki kritikát, miszerint a kormányprogram egyetlen konkrétumként az oldalszámokat tartalmazza. Kijelentette: a mezőgazdasági fejezetben az 1997-ben elfogadott nemzeti agrárprogramot, illetve az erről szóló törvényt fordították köznyelvre. A szabad demokrata politikus sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a volt kormánypártoknak ez csak egy oldalszám, és nem olvasták el korábban a jogszabályt. Fontosnak nevezte a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességének megteremtését, az egészséges – fogyasztói szemléletű – élelmiszerellátás megvalósulását, és a táj-rehabilitációt. A politikus visszautasította az 1994 és 1998 közötti magánosítással kapcsolatos vádakat, ugyanakkor emlékeztetett arra: az elmúlt időszakban 12 állami tulajdonú részvénytársaság privatizációjáról döntött a kormány. Tóth István (Fidesz) erre reagálva azt mondta: a választások már lezajlottak, ezért nincs szükség arra, hogy a szabad demokrata politikus kampánybeszédet tartson. A fideszes képviselő fércműnek nevezte a kormányprogramot.

Lezsák Sándor (MDF) reményét fejezte ki, hogy a kormányprogram alapján valóban megkezdődnek a tiszai árvízvédelemmel kapcsolatos intézkedések. Kitért arra: óvatos bizakodással tekint a dokumentum azon részére, amelyben az új koalíció azt ígéri, folytatódik a kistelpülések óvodáinak, iskoláinak támogatása. Felidézte: a millenniumi programsorozat a kistelepülések többségében fényesen bizonyította, hogy a nemzeti kultúra a gyakorlatban miként szolgálja a egy-egy település jövőjét. Lezsák álláspontja szerint a templom, az iskola és a hagyományőrző közösségek együttműködése növelte az adott települések összetartó erejét, a megmaradás igényét. „A Medgyessy-kormány történelmi felelőssége, hogy miképpen él majd területi programok iránt kialakult fogadókészséggel, hogyan hasznosítja az elmúlt években mozgásba lendült helyi energiát, tenni akarást” – mondta

Orosz Sándor (MSZP) hangsúlyozta, hogy mindenkit partnernek kell tekinteni a környezettudatos gondolkodás kialakítása érdekében. Közölte: célkitűzéseik között szerepel, hogy a településeken a lakások kétharmada be legyen kötve a csatornahálózatba. Fónagy János (Fidesz) leköszönő közlekedési miniszter kifogásolta, hogy a kormányprogramban nem szerepel az M8-as és az M9-es autópálya, valamint a dunaújvárosi híd megépítése. Véleménye szerint az új kormánynak könnyebb lesz autópályákat építenie, mert előkészített területek és kész tervek állnak rendelkezésére. Hangsúlyozta, hogy az új kormányé a feladat, hogy „radikálisan” tegyen valamit a MÁV-val. A távozó miniszter ellenzéki támogatást ígért az árvízvédelemben a Vásárhelyi-terv megvalósításához.

Gulyás József (SZDSZ) hozzászólásában emlékeztetett arra, hogy az elmúlt ciklusban szűkült az önkormányzatok mozgástere. Kijelentette, hogy a jövőben a közpénzekről a települések adottságait és reális szükségleteit figyelembe véve születnek a döntések. A szabad demokrata politikus elmondta, hogy az önkormányzatok önálló gazdálkodásának biztosítása, kiszámítható finanszírozási rendszer megvalósítása a cél. Csáky András (MDF) a kormányprogram nyugdíjakkal foglalkozó része kapcsán emlékeztetett arra, hogy pártja ellenzi a magánnyugdíj-pénztári rendszert, helyette a tőkeszámlában és az államilag garantált ellátásban bízik. Úgy vélekedett: a kormányprogramból az tűnik ki, hogy az általános egészségbiztosítás forrásait a lakossági terhek növelésével szeretnék kiegészíteni. Csáky András kifogásolta, hogy a program nem foglalkozik az országos egészségügyi intézetekkel, a sürgősségi ellátással, a rehabilitációval, a balesetbiztosítás új rendszerével, és nem foglalkozik a magyar egészségügy „alapkérdésével”, a paraszolvenciával sem.

Hiller István (MSZP), az oktatási tárca politikai államtitkár-jelöltje kijelentette, hogy a kormányprogram prioritást biztosít az oktatásnak. A szocialista politikus szakmailag megalapozottnak, politikailag bátornak nevezte az oktatással kapcsolatos elképzeléseket, amelyek között szerepel a pedagógusok és a felsőoktatásban dolgozók alapbérének szeptemberi, 50 százalékos emelése. Hangsúlyozta, hogy az emelés az egyházi és alapítványi iskolák pedagógusaira is vonatkozik. Mint mondta, 120 éve nem volt ilyen mértékű béremelés az ágazatban. A leendő politikai államtitkár megjegyezte: a politikának semmi keresnivalója a tantermekben és a tudományban, ezért „kiviszik onnan”.

Deutsch Tamás (Fidesz) arra emlékeztette képviselőtársait, hogy hétfőn nemcsak a kormányprogramról, de a leendő kormányfő személyéről is dönteniük kell. A fideszes politikus Medgyessy Péter több megnyilatkozását idézte fel. Az idézetekkel azt kívánta igazolni, hogy a kijelölt miniszterelnök lenézi a népet, hiszen a vidéki lakosságról, mint „fogatlanokról” beszélt, és olyan kifejezést használt, hogy „néha le kell ereszkedni a néphez”. Deutsch Tamás kifogásolta, hogy egy 2001. decemberi nyilatkozatában Medgyessy Péter arról beszélt, hogy a generációk, amelyek 1956-ban egymással szemben álltak, már kihalófélben vannak, ezért nem kell foglalkozni ezzel a témával. Ugyancsak felidézte, hogy a politikus azt a kérdést fogalmazta meg: „miért ne lettem volna az MSZMP KB tagja?” Szólt arról is, hogy miközben a kormányprogram arról beszél, hogy visszaadja a nyugdíjasoknak azt a 19 ezer forintot, amit az előző kormány a jogbiztonságot súlyosan sértő módon elvett tőlük, korábban Medgyessy Péter a Beszélő című lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy az Orbán-kormány helyesen járt el, amikor nem hajtotta végre az őt megelőző kormány által megígért nyugdíjemelést.

Molnár Gyula (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy az informatikai és a távközlési szakma egyöntetűen támogatja az új kormány elképzeléseit. Történelmi tettnek nevezte, hogy a XXI. század első kormányában lesz informatikai minisztérium. Közölte, hogy szerinte Magyarország elvesztette relatív helyzeti előnyét a térségben az informatika területén. Kiemelte: a kormányprogram alapján biztosítható, hogy a lakosság több olcsóbb számítástechnikai eszközhöz és olcsóbb internet-csatlakozáshoz jusson, elérhető az információs kultúra emelése és az, hogy gyarapodjon a magyar nyelvű tartalomszolgáltatás az interneten. Úgy vélte, az informatika fejlesztése olyan téma lehet, amelyben négypárti parlamenti konszenzust lehet elérni, és ehhez kérte az ellenzék támogatását. Rogán Antal (Fidesz) válaszában kijelentette, hogy a kormányprogram informatikai részében megfogalmazott gondolatokkal egyetértenek, azonban azt egy félig telt pohárhoz hasonlította, amelyből számos konkrétum hiányzik. Fontosnak nevezte a tömeges, olcsó internet-hozzáférés lehetőségének megteremtését, amit úgy tart megvalósíthatónak, ha a távközléshez hasonlóan az internet-szolgáltatóknál is megfogalmaznák az egyetemes szolgáltatás kötelezettségét.

Újhelyi István (MSZP) azt kérte számon a leköszönő kormány tagjaitól, hogy miért nem beszélnek a kormányprogramról. A kérdésre ő maga adta meg a választ folyosói beszélgetésre hivatkozva, amelyben fideszes képviselők úgy nyilatkoztak, hogy nem is olvasták azt. A kormányprogram gyermek- és ifjúságpolitikai részéről szólva hangsúlyozta, hogy a hivatalba lépő kormány nemcsak azokat az ifjúsági közösségeket kívánja támogatni, amelyek az ő nézeteit képviselik, hanem mindazokat, amelyek valódi és hasznos tevékenységet végeznek. Kiemelte azt is, hogy az új kormány törekedni fog a párbeszédre és az érdekegyeztetésre. Fontosnak nevezte azt az elképzelést, hogy gyermek- és ifjúsági ombudsmani hivatalt állítsanak fel. Vincze László (Fidesz) kétperces reagálásban azt hangsúlyozta: az előző kormányzat emelte végre megfelelő szintre az ifjúságot és a sportot, amikor önálló minisztériumot hozott létre e kérdések kezelésére. Hozzáfűzte, hogy az MSZP frakciójának elutasító magatartása miatt késlekedett a tömegsport támogatását célzó program.

Sisák Imre János (MDF) kifogásolta, hogy a szociálpolitikai fejezetből kimaradt számos választási ígéret. Helytelenítette, hogy a program jóléti fordulatról beszél, mert az szerinte 1998-ban következett be, így a kormány szerinte csak ennek folytatásá