Nem vádolt, szeretetre szólított

"Ha Mária és Szent István országa felett lehull a moszkvai hitetlenség csillaga, vigyék testemet az esztergomi bazilika sírboltjába." Mindszenty József hamvai 1991 óta Esztergomban vannak. A mai, hagyományos Mindszenty-emlékmisén elhangzott: érthetetlen, hogy ettől az embertől miért féltette erejét a kommunista párt olyan nagyon, hogy minden eszközzel sietett elhallgattatni.

Mindszenty József élete és munkássága követendő példa arra, hogy kellő akarattal a legsötétebb történelmi időszakban is lehet tenni a nemzetért, a hazáért és az egyházért – mondta Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában, az immár hagyományos Mindszenty-emlékmisén.

A szertartáson több ezer hazai és határon túli hívő mellett részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök és felesége, a kormány több tagja, a hazai közélet más vezető személyiségei és a diplomáciai élet képviselői. Homíliájában, azaz a Szentírást magyarázó beszédében Pápai Lajos győri megyéspüspök azt hangsúlyozta: az egyháznak a vallásgyakorlás mellett minden korban keresnie kell azokat a feladatokat, amelyek megkönnyítik az emberek, illetve a társadalom mindennapjait.

”A XX. század olyan új feladatokat állított és állít az egyház, valamint a társadalom elé – vélekedett a főpap – mint az erkölcsi romlás, a válások számának növekedése, a házasságkötések csökkenése, a kábítószer-fogyasztás. Vannak ugyanakkor előremutató jelek is; egyre több fiatal fordul a vallás és a hitélet felé, az utóbbi időben erősödött nemzettudatunk, és egyre több figyelmet fordítunk a határon túl élő magyarokra.” A homília végén a megyéspüspök arra kérte a híveket, hogy ápolják tovább a 27 évvel ezelőtt elhunyt főpap emlékét, és imádkozzanak mielőbbi boldoggá avatásáért.

A szentmise után a Szent István téren tartották, az egykori Papnevelő Intézet egyik emeletén kialakított Mindszenty József emlékhely avató ünnepségét. Beszédében Habsburg Mihály, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnöke Mindszenty József végrendeletéből idézett egy részletet: „Ha Mária és Szent István országa felett lehull a moszkvai hitetlenség csillaga, vigyék testemet az esztergomi bazilika sírboltjába.” – Mindez megtörtént. A keresztény Magyarország túlélte történelme legújabb vészhelyzetét, lerázta bilincseit és újból szabad állam – mondta. Az alapítvány elnöke reményét fejezte ki, hogy az emlékhely idővel nemzeti emlékhellyé válik, s azoknak is erőt és kitartást ad, akik hazájukban ma sem gyakorolhatják szabadon hitüket.

Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter arról beszélt, hogy Mindszenty Józsefet egyaránt börtönbe zárta a nyilas és a vörösterror, s ez annak bizonyítéka, hogy a főpapnak fontosabb volt saját sorsánál a nemzet és egyháza igazsága. 1956-ban milliók várták Mindszenty József beszédét, amely nem vádolt, nem kiáltott elégtételért, hanem szeretetre és összefogásra biztatott. „Ezért érthetetlen, hogy ettől az embertől miért féltette erejét a kommunista párt olyan nagyon, hogy minden eszközzel sietett elhallgattatni” – mondta a miniszter.

Az emlékhely szülőfalujától, esztergomi nyughelyéig kíséri végig a mártír főpap életét és munkásságát. Mindszenty József 1892. március 29-én született a Vas megyei Csehimindszenten, és 1915-ben szentelték pappá. 1944 márciusában lett veszprémi püspök. 1945 októberében XII. Pius pápa esztergomi érsekké nevezte ki, majd 1946-ban bíborosi rangra emelte. 1948 decemberében letartóztatták, és koncepciós perben életfogytiglani fegyházra ítélték. Az 1956-os forradalom kiszabadította, de november 4-én az USA budapesti nagykövetségére kényszerült menekülni. Magyarországot 1971-ben hagyta el, s 1975. május 6-án hunyt el Bécsben. Hamvait az ausztriai Mariazellben temették el, és újratemetésére 1991. május 4-én került sor Esztergomban. Azóta minden május első szombatján emlékmisét tartanak tiszteletére.